Orsolya
7 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A szálkásfenyők évgyűrűinek szénizotópos vizsgálata alapján valami történt a Nappal hétezer éve

2017.02.21. 11:54

Egy nemzetközi kutatócsoport azonosított egy Napon zajló, eddig ismeretlen folyamatot. Az esemény még időszámításunk előtt 5480-ban történt – írja a Csillagászat.hu.

Próbálunk minden kérdésre válaszolni.

HOGY CSINÁLTÁK?

Fusa Miyake és munkatársai egy fenyőfajta, a nyugati szálkásfenyő évgyűrűiben megmérték a 14-es tömegszámú szénizotóp arányát.

MI VESZ RÁ EMBEREKET, HOGY ILYENNEL TÖLTSÉK A DRÁGA IDEJÜKET?

A kutatók a kozmikus sugárzás légkörre gyakorolt hatását akarták vizsgálni vele egy adott időszakban. A Nap aktivitásának hatása ugyanis közvetlen hatást gyakorol a Földre. Ha a Nap viszonylag nyugodt, a 14-es tömegszámú szénizotóp légköri gyakorisága megnövekszik.

ÉS EHHEZ PONT EGY FENYŐFÁT KELLETT MEGMÉRNI?

Mivel a fák a szén-dioxiddal légköri szenet kötnek meg, a 14-es szénizotópnak az évgyűrűkben mérhető aránya valójában a Nap múltbeli aktivitási szintjét tükrözi, illetve megmutatja, hogy mikor viselkedett a Nap szokatlan módon.

ÉS EZT TÖBB EZER ÉVRE VISSZAMENŐLEG MEG LEHET MONDANI?

Meg hát. A nyugati szálkásfenyők akár több ezer évig is élhetnek, így kiváló lehetőséget nyújtanak a múltbeli naptevékenység feltérképezésére. A kutatáshoz egy 1971-ben kivágott példányból vettek mintákat.

NA, ÉS FELTÉRKÉPEZTÉK A SZÉNIZOTÓPOT?

Az nem kifejezés. A 14-es szénizotóp arányát a mintában három különböző laboratóriumban is meghatározták, hogy az eredmény a legpontosabb legyen. Mivel a holocén közepéről eddig csak évtizedes időfelbontású radiokarbon-adataink voltak, Miyake és kollégái 1-2 éves felbontással vizsgálták meg az időszámításunk előtt 5490 és 5411 közötti időszakot. Erre mit látnak:

a szénizotóp arányában olyan hirtelen és nagymértékű (20 ezrelék) növekedés állt be időszámításunk előtt 5481 és 5471 között – 5480 körüli maximummal –, amelynél csak az időszámításunk szerint 775-ben és 994-ben bekövetkezett, szintén a kozmikus sugárzás hatásával magyarázható változások voltak drasztikusabbak.

Ez a mérték sokkal nagyobb, mint a normál naptevékenységi minimumkor bekövetkező növekedés, de például a Maunder-minimumhoz hasonló nagyon csekély aktivitású időszakok értékeit is meghaladja.

ÉS MOST MÁR TUDJÁK, MI TÖRTÉNT A NAPON?

Miyake szerint vagy a Nap mágneses aktivitásában beálló változás és az ehhez köthető intenzív napkitörések sorozata, vagy egy nagyon csendes Nap okozhatta az évgyűrűkből származtatható furcsa adatokat.

ÉS MI ENNEK A TANULSÁGA?

A szokatlan naptevékenységet okozó folyamatokat elég kevéssé értjük, és ez némileg gátolja az eredmények értelmezését.

AKKOR ENNEK AZ EGÉSZNEK SEMMI ÉRTELME NEM VOLT?

Ez így nem teljesen igaz. A kutatók remélik, hogy a Naphoz hasonló csillagok flertevékenységének tanulmányozásából nyert ismeretek pontosabb magyarázathoz is vezethet majd.

TEHÁT MEGVIZSGÁLTAK EGY TÖBB EZER ÉVES FENYŐFÁT, ÉS AZ EREDMÉNYEKBŐL FELVÁZOLTAK EGY KOZMIKUS OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉST, AMI LEHET, HOGY NEM IS ÁLL FÖNN, MERT MÉG NEM ÉRTIK PONTOSAN, HOGY MŰKÖDIK EZ AZ EGÉSZ?

Igen.