Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Névbitorló és migráns megyék: Bács-Kiskunban nincs egy csepp Bács sem

2017.05.03. 17:01
A történelmi Bács vármegyéből egyetlen négyzetcenti sincs a mai Bács-Kiskunban, amit így több alappal lehetne bárhogy máshogy, mondjuk Bodrog-Kiskunnak hívni. Hogy migrált ütemesen északra Bács, kik feledkeztek meg a régi Bodrogról, és miért lett szinte fegyveres összetűzés két egyesített megye határvitájából?

A XX. században jó néhány megye nevét lespórolta a magyar közigazgatás, közülük most névleg rehabilitálnák a Pest megyébe kebelezett Pilist és talán Hontot is, de, mint megmutattuk, jó pár hasonló helyzetű megyerész van még Abaújtól Torontálig, amelyek szintén Rákosi alatt estek ki a pikszisből. Van viszont egy megyénk, aminél a névbitorlás is felvethető: milyen alapon hívjuk Bács-Kiskunnak a fütyülősről, szőke olajról és kannás borról híres legnagyobb megyénket?

A neveknek nem feltétlenül kell logikusnak lenniük. A megszokás fontos szempont, és ha már nem akarunk nyelvtannácik lenni, lehetőleg ne legyünk történelmiatlasz-fetisiszták sem. Szóval nem akarjuk azt mondani, hogy tiltsuk be egy az egyben Bács-Kiskunt, de azért érdekes, hogy vándorol egyre messzebb egy földrajzi név, annyira, hogy most már Kecskemétet Bács megyézik, miközben eredetileg vagy 150 kilométerre innen ért véget a hasonló nevű közigazgatási egység.

Bács-Kiskunt az 1950-es megyerendezéssel alakították ki. Területének négyötöde a régi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részéből, nagyjából egyötöde pedig Bács-Bodrog Trianon után Magyarországon maradt részéből jött létre, a Kecskemét székhelyű új megye ekkor kapta a Bács-Kiskun nevet. A kiskun utótag teljesen érthető: a kiskun területeket a jászokéhoz hasonlóan az 1870-es években kényszerítették bele a vármegyerendszerbe, és 1950-ben ennek döntő része (a Pest megyeivé lett Kiskunlacháza kivételével) a mai Bács-Kiskunba jutott. 

Bács-Bodrog vármegye, színessel a megye Trianon után Magyarországon maradt része. Forrás: Hungaricana.
Bács-Bodrog vármegye, színessel a megye Trianon után Magyarországon maradt része. Forrás: Hungaricana.

Szóval az nem kérdés, hogy Bács-Kiskunban a kunok otthon vannak; ahogy egyébként lehetne helye itt Soltnak is: a középkori szék a Duna-mentén húzódott Soroksártól Bajáig – igaz, Solt-széki identitás feltehetően rég nincs egyáltalán, szemben a kunnal, ami nagyon is létezik.

A kérdés azonban, hogy hogy kerül ide a „Bács”. A név közvetlenül az 1950 előtti Bács-Bodrog vármegyére utalna, a megye hajdan Bajától egészen Újvidékig tartott, Trianon után azonban csak a kisebb, északi része maradt Magyarországon, az, ami ezen az 1934-es térképen színessel van jelölve.

Bács-Bodrognak ez a csonka része Baja székhellyel önálló megye maradt a két világháború között is, megőrizve a Bács-Bodrog nevet:

A magyar megyerendszer 1923 és 1938 között

Ennek az első tagja él tovább a mai Bács-Kiskunban is.

Csak ezzel van egy kis bibi: a régi Bács ma egy az egyben Szerbiába esik.

A történetben annyi a bonyodalom, hogy Bács-Bodrog eredetileg maga is egy egyesített vármegye volt, a török korban erősen megfogyatkozott népességű Bács és Bodrog vármegyéket a XVIII. században vonták össze. Közülük eredetileg Bács volt délre, Bodrog pedig északra; a kettő közötti határ nagyjából a mai Ferenc-csatornánál, a mostani Szerbiában húzódott, délre a magyar határtól. A két megye határa a mohácsi vész előtt, ahogy azt Dudás Gyula rekonstruálta 1896-ban:

Bács és Bodrog a mohácsi vész előtt Dudás Gyula térképe szerint. Megjelent: Bács-Bodrogh megye egyetemes monográfiája, 1896. Forrás: Arcanum. https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/CsaladHely_MonografiaMegye_Bacsbodrogvmmonografia_1/?query=B%C3%A1cs-Bodrog&pg=0&layout=s
Bács és Bodrog a mohácsi vész előtt Dudás Gyula térképe szerint. Megjelent: Bács-Bodrogh megye egyetemes monográfiája, 1896. Forrás: Arcanum. https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/CsaladHely_MonografiaMegye_Bacsbodrogvmmonografia_1/?query=B%C3%A1cs-Bodrog&pg=0&layout=s

Bár ez a pontos megyehatár csak hipotetikus, a források alapján azt lehet mondani, hogy az eredeti Bács vármegyének egyetlen négyzetmétere sem volt a mai Magyarország területén. Az itt kék csíkossal jelölt ingadozó terület is Szabadkától délre van, Szerbiában.

Ezek alapján jogosabb lenne Bács helyett inkább Bodrogról (furán hangozna a Bodrog-Kiskun, esetleg a Bodrog-Solt-Kiskun megye, ugye?) beszélni.

Van azonban egy olyan történeti szempont, ami, ha akarjuk, Bács megtartása mellett szól mégiscsak. A török korban ugyanis Bodrog vármegyéről gyakorlatilag megfeledkeztek; a déli országrész kivérzett és elnéptelenedett, a régi megyei nemesség pedig, amely amúgy védhette volna jogait és címeit, szintén elkavarodhatott a török korban.

Az elveszett vármegye

„Az ősi Bodrog vármegye emléke a török hódoltság alatt csaknem teljesen elhomályosult. A XVII. századbeli nádori adománylevelek a bodrogi helységeket többnyire Bácsban keresik, Bodrog vármegyéről pedig meg sem emlékeznek. Az akkori tudományos világban ugyan nem volt ismeretlen Bodrog vármegye, de területéről hiányzott a tiszta fogalom. (...) Hogy mily téves fogalmaik voltak ama korbeli embereknek Bodrog vármegye fekvéséről, legjobban tanusítja a Halas város birtokában levő jegyzőkönyv, mely egy 1696-ban készült jegyzék szerint elősorolja a tiszántúli kerületbe tartozó vármegyéket. E jegyzékben Bodrog vármegye is előfordul, 5 portával megróva.”

Bács-Bodrog vármegye története (Reiszig Ede)

1700 körül ugyan Bodrog vármegyét igyekeztek feltámasztani, de annak a pontos határait akkor sem ismerték, úgyhogy egyszerűen rossz helyre tették: a későbbi Bács-Bodrog vármegye északi része helyett, ahol a középkorban volt, a keleti részén, a Tiszával párhuzamosan próbálták újjáalakítani. Úgy, hogy közben a Tiszai-határőrvidék is ezen a területen feküdt.

Az 1699-es karlócai béke után a bécsi udvar felől kezdeményezték az egykori Bodrog vármegye felélesztését. Nemcsak azt nem tudták azonban, hol kellene meghúzni a megye határait, de a terv komoly ellenállást is kiváltott a rivális megyékben.

Ebből még fegyveres csetepaté is lett a Bács és Bodrog (és persze a saját) érdekeit képviselők között.

A sztori főszereplője egy különös figura, a francia főnemesi családból származó, később kuruccá és Rákóczi első követévé váló Tournon János Henrik, történetünk idején Lipót király császári kamarása és udvari tanácsosa, akit a király éppen – az ekkor ugye nem létező – Bodrog vármegye főispánjává nevezett ki.

Tournonnak ugyan szintén nem volt fogalma arról, hol is kellene keresnie a megyéjét, de ez nem zavarta különösebben, és a messze délen fekvő Pétervárad-Sánczot, vagyis a mai Újvidéket szemelte ki vármegyei székhelynek. 1702-ben gyorsan ki is bocsátott egy rendeletet 18 Tiszához közeli helységhez, amelyben megtiltotta nekik, hogy adójukat ezentúl Bács vármegye pénztárába fizessék. Ezzel csak két baj volt: a terület egyik része ekkor már az új Határőrvidék részére volt lefoglalva, a beljebb fekvő helyekre pedig az említett Bács vármegye tartott igényt.

Az összeütközés Bács és Bodrog vármegyék hatóságai között csakhamar bekövetkezett

– írta a folytatásról a Magyarország vármegyéi és városai sorozatban Reiszig Ede 1909-ben. „Midőn Bács vármegye 1702-ben a reá kivetett 12,000 frt katonatartási költséget akarta behajtani s midőn a vármegye tisztjei a fentebb elősorolt 18 községben megjelentek, a lakosság mindenütt ellentállott. A vármegye ekkor katonai segitséget kért.” Ezt a hadvezetőség megtagadta, de mint Schlik tábornok jelentette Bécsbe, Tournon

az erőszakoskodástól sem riad vissza. Így nemrég Pétervárandsánczon összetűzvén Bács vármegye egyik szolgabirájával, azt szolgájával együtt megsebezte.

Miközben Tournon komolyabb karhatalmat igényelt volna felskiccelt megyéje biztosításához, Bács vármegye urai őt jelentgették fel. Az udvari főhaditanács végül Bodrog vármegye legnagyobb részét katonai határőrhelyekké szervezte, majd Bács és Bodrog vármegyét (hivatalosan csak 1802-ben, gyakorlatilag jóval korábban) ismét egyesítette – szimplán Bács vármegye néven.

A rossz helyre tett Bodrog vármegye tehát néhány év alatt elsorvadt, a Habsburgok pedig –tulajdonképen Rákosiék későbbi döntéséhez hasonlóan – az egyesített megyenévből ekkor egyszerűen lespórolták a Bodrogot. Ez maradt a helyzet 1873-ig, amikor az újabb megyerendezés keretében ismét Bács-Bodrog lett a megye neve. A XIX. században mindenesetre volt bő hét évtized, amikor a mai Magyarországon egyes települések Bács megyéhez tartoztak – aki érveket keres ahhoz, hogy miért megalapozott megtartani manapság a Bács nevet, ebbe kapaszkodhat.

Van egyébként egy másik felvethető, látszólag természetföldrajzi szempont is: Észak-Bácska ugyanis a mai Magyarországon található, amint azt egyes határközeli településnevek (Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsszőlős) is tükrözik. Ezek a települések azonban nem véletlenül kapták mai nevüket csak a XIX-XX. században. A „bácskázás” annak az eredménye, hogy idővel a megyehatárok alapján kezdték definiálni a tájegységet: amikor a Bácskáról beszélünk, azt leginkább a Bács-Bodrog vármegye hajdani területére szokás érteni.

Bács-Bodrog az 1950-es kommunista közigazgatási átalakításig létezett. Azóta csak Bács-Kiskun van, annak ellenére, hogy az eredeti Bácsból semmi nincs már Magyarországon. Azóta Bodrog ismét elfelejtődött, Bács pedig annyira megszokott lett, hogy a rövidítéseket kedvelő sajtó akár kecskeméti történésekre is szokott Bács megyeiként hivatkozni – Uram, irgalmazz –, nem törődve azzal, hogy a régi Bács vármegye innen úgy 150 kilométerre délre kezdődött. Bács-Kiskunban bejegyzett cégek nevében is teljesen általános formula ma a Bács-... kft., szóval névváltoztatás esetén el kellene telnie néhány évnek, amíg az emberek ismét hozzászoknának a Bodroghoz, és azt nem feltétlenül Tokaj környékén keresnék.

7080251470167079444%253Faccount id%253D1

Kiről nevezzük el az ország legnagyobb megyéjét? Szavazzon!

  • 809
    Bodrog
  • 563
    Bács