Orbán
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Egy új felfedezés megváltoztatja, amit a modern emberről gondoltunk

2017.06.08. 00:31 Módosítva: 2017.06.08. 00:34

Egy friss felfedezés gyökeresen megváltoztathatja a homo sapiensről kialakult képet: a Szaharában kutakodó tudósok 300 ezer évesre becsült korú fosszíliát találtak, holott eddig úgy hitték, a modern ember mintegy százezer évvel később, és a kontinens másik részén alakult ki – írja az USA Today.

Mostanáig a legöregebb felfedezett homo sapiens egy 200 ezer éves lelet volt, amelyet Kelet-Afrikában ástak ki a paleontológusok. Az új, Marokkóban előkerült leletet (három fiatal felnőtt, egy kamasz, és egy 7-8 éves korában meghalt gyerek maradványait) viszont 300 ezer évesnek mondják a tudósok a Nature-ben megjelent cikkükben. Ez cáfolhatja azt a népszerű elméletet is, miszerint Kelet-Afrika kvázi a bibliai Édenkertnek, vagyis az emberiség bölcsőjének felel meg. Ehelyett inkább azt támasztja alá, hogy a modern ember evolúciója párhuzamosan több helyen is zajlott a kontinensen belül. "Nincs Édenkert Afrikában... vagy ha van, akkor az maga a teljes Afrika"  - mondta a Nature-cikk egyik szerzője, Jean-Jacques Hublin, a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa. 

Az izgalmas lelet egyébként a Jebel Irhoudból származik, ahol hasonló fosszíliákat már az 1960-as években is kiástak, de azok akkor csak 40 ezer évesnek gondolták. Hublin csapata 2004-ben tért vissza a lelőhelyre kutatni, a jelek szerint nem hiába: újabb csontokra bukkantak, és időközben egy modernebb korbecslési eljárást kezdtek alkalmazni a feltárás után, így kiderült, hogy Jebel Irhoudnál kiásott maradványok valójában nagyságrendekkel régebbről származnak. 

A számítógépes rekonstrukciók alapján a 300 ezer éves homo sapiensek szemből nem különböznek sokban a mai embertől, még a fogaik is igen hasonlóak a mieinkhez. A koponyájuk hátsó része viszont még az emberelődökére emlékeztetően lapos és elnyúlt, így valójában a modern ember felé vezető átmenetet mutatják meg. Ez is azt támasztja alá, hogy a homo sapiens nem már "kész" állapotában hódította meg az afrikai kontinenst, hanem korai változata egyszerre rendelkezett primitív és fejlett jegyekkel, és a földrész fokozatos meghódítása során evolválódott az ismert modern emberré. 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!