Sára, Márió
-4 °C
5 °C

A méhekre is veszélyes lehet egy növényvédő szer

2017.06.30. 13:49

A házi és vadméhekre egyaránt veszélyesek a neonikotinoid alapú növényvédő szerek – írja az MTI. Az eddigi legnagyobb, neonikotinoid tartalmú növényvédő szereket vizsgáló európai kutatásban Magyarországon is végeztek vizsgálatokat.

Méhek és rovarok nélkül az emberiség hatalmas problémák elé nézhet. A kultúrnövények beporzásában végzett munkájuk nehezen pótolható. Csak a méhek poroznak be 100-ból 71 mezei terményt, amelyekből a világ élelmiszereinek 90 százaléka származik.

A Science legújabb számában megjelent tanulmány 2,8 millió fontba került. A kétéves kutatásban 33 nagy-britanniai, magyarországi és németországi repceültetvényeken végeztek vizsgálatokat.

A neonikotinoidok akkor váltak népszerűvé, amikor a kártékony rovarok ellenállóvá váltak más vegyületekkel szemben. Ma ezek a világ legnépszerűbb rovarirtó szerei. Általában nem a levelekre permetezik az anyagot, hanem bevonják vele a magokat, így védekezve a talajban élő kórokozók ellen. Később a csíra magába szívja a növényvédő szert, így a növény védelmet nyer a rovarok ellen. A neonikotinoid azonban bejut a pollenbe és a nektárba is, így veszélynek teszi ki a beporzókat is. Laboratóriumi körülmények között

a szer kis dózisban többek közt tájékozódási zavart okozott a méheknél.

A szakértők feltételezték, hogy a növényvédő szerek szerepet játszanak a mézkészítő méhek számának visszaesésében. Az Európai Unió elővigyázatosságból 2013-ban moratóriumot rendelt el a neonikotinoid három típusának használatára repcén és más virágzó haszonnövényen, amelyek vonzzák a méheket.

A mezőgazdasági cégek azzal érveltek, hogy a laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok nem valószerűek. A terepen végzett vizsgálatok nem mutattak ki a mézkészítő méhekre kifejtett hatást. Néhány szer károsított más fajokat, például a dongókat és a magányos kőműves méheket.

A német méhek ellenállóbbak

2014-ben a Bayer CropScience és a Syngenta felkérte a brit ökológiai és hidrológiai központot (CEH), hogy végezzen független terepvizsgálatokat két neonikotinoiddal. A kutatók ezekkel az anyagokkal kezelt repcét ültettek, majd monitorozták a közeli méheket. A földművelési körülmények szerepének feltérképezése érdekében a vizsgálatokat három országban végezték.

  • Néhány németországi farm méhkolóniája megküzdött a méreganyagokkal, jól viselték a neonikotinoidokkal való érintkezést, nem volt kimutatható rajtuk hosszantartó hatás. 
  • Magyarországon a klotianidin hatóanyagú szerrel kezelt repcemezők közelében élő méhkolóniákban átlagosan 24 százalékkal kevesebb dolgozó élt a következő tavasszal.
  • Nagy-Britanniában hasonló tendenciákat észleltek.
  • A torontói York Egyetem is végzett a témában kutatásokat. A szántóföldek mellett élő kolóniáknál nagyobb mértékben találtak neonikotinoidokat és más kémiai anyagokat - nemcsak az állatokban, hanem a pollenben és a mézben is. A pollen volt a leginkább érintett, meglepő módon a vadon termő növények pollene. Ez arra utal, hogy a vízben oldódó neonikotinoidok a szántóföldekről elterjedtek a környező területekre is. 

Richard Pywell, a CEH ökológusa szerint a német méhek valószínűleg azért viselhették el jobban a növényvédő szereket, mert általában egészségesebb kolóniákban éltek, mint a másik két ország méhei. A német mezők közelében növő vadvirágok pedig olyan plusz erőforrásokat jelentettek, amelyek ellenállóbbá tették az állatokat.

Bár független szakértők bírálták a kutatást módszerbeli gyengeségei okán, mások kiemelik: meglepő, hogy először jutott negatív eredményre a neonikotinoidok hatását vizsgáló olyan kutatás, amelyet előállítója maga finanszírozott.

A kutatók szerint a neonikotinoidokkal szembeni fenntartásokat tovább erősítik a kutatások. A rovarokra kifejtett negatív hatásaikat figyelembe kellene venni az Európai Unió területére vonatkozó teljes neonikotinoid-tilalom bevezetéséhez vezető döntés során.