Gál
10 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Elveszett törzsekről mesél a neandervölgyiek DNS-e

2017.07.05. 10:16

Németország délnyugati részén fedeztek fel egy combcsontot, amely egy elveszett törzs nyomára vezet. A combcsont bizonyítja, hogy az emberek egy kisebb csoportja jóval a nagy elvándorlás előtt elhagyta Afrikát, majd eltűnt.

A rejtélyes migrációnak a nyomai a neandervölgyiek DNS-ében maradtak fenn. Ez azt is jelenti, hogy a neandervölgyiek és a Homo sapiens jóval korábban találkozott már. Azt is jelenti, hogy a neandervölgyiek sokkal változatosabbak voltak, mint azt eddig gondoltuk.

A kutatást a Max Planck Institute kutatói végezték a University of Tübingen tudósaival közösen. A talált combcsontnak a mitokondriumait vizsgálták, hogy megtalálják a neandervölgyiek és a modern ember közötti kapcsolatot.

A mitokondrium az energia előállításában és elraktározásában játszik meghatározó szerepet. Azért érdekes a kutatók számára, mert viszonylag előrelátható módon mutálódik a DNS-e. Könnyen fel tudják térképezni a mutációkat és jó közelítéssel tudják megbecsülni, a két populációban mikor volt ez közös.

A modern ember és a neandervölgyi utoljára 400 ezer évvel ezelőtt közösködött, pedig a korábbi vizsgálatok szerint már 800 ezer évvel ezelőtt szétváltak útjaink. Olyan törzset is találtak, amely 400-450 ezer évvel ezelőtt vált le a neandervölgyiektől és indult vándorútra a világ körül. Ezt a törzset a szibériai Gyenyiszovai-barlang után nevezték el.

Tavaly robbant a hír, hogy egy spanyol barlangban találtak neandervölgyi csontokat. Ezek 430 ezer évesek, vagyis azt feltételezik, hogy a neandervölgyiek akkor már elvándoroltak Afrikából. Az elfogadott elmélet szerint a modern ember 50 ezer évvel ezelőtt hagyta el Afrikát. Ezt az elméletet módosítják a DNS-t vizsgáló kutatások, amelyek azt feltételezik, hogy a két emberfaj gyakrabban találkozott az évezredek alatt, mielőtt teljesen elváltak volna útjaik.

És most jön a csavar. A német barlangban talált csont korát ugyan nem tudták meghatározni szénizotópos kormeghatározással, de a mitokondriumok DNS-e alapján 124 ezer évesre becsülik korát. Viszont nem az akkoriban elterjedt neadnervölgyiekhez tartozik a csont, hanem egy jóval korábbi, legalább 220 ezer éves törzshöz.

Ezekből a tényekből sok következtetést lehet levonni. Egyrészt a modern ember többször járt Európában és jóval korábban a feltételezettnél. Útjai során barátkozott a neandervölgyiekkel, keveredtek egymással. Másrészt a neandervölgyiek sokkal változatosabbak a gondoltnál.

A fentiekből tehát az következik, hogy a modern ember, a neandervölgyiek és a gyenyiszovai emberek közötti kapcsolat igencsak összetett és bonyolult volt. 450 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyiek és a gyenyiszovai emberek ősei szétváltak és elhagyták Afrikát. Európa és Ázsia elé vették az irányt. Akik távolabb jutottak, azokból lettek a gyenyiszovaiak, akik nyugatra indultak, azokat nevezzük neandervölgyinek.

Nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt a modern emberek egy csoportja elhagyja Afrikát és Európába vándorol, ahol találkozik a neandervölgyiekkel, közös utódaik lesznek. Ez az elveszett törzs elég nagy létszámú volt ahhoz, hogy nyomot hagyjon a neandervölgyiek mitokondriumában.

A kutatók most itt tartanak, de rengeteg kutatás kell még ahhoz, hogy teljesen átlássák a kapcsolatot a két faj között. Arról nem is beszélve, hogy egy újabb csont megint átalakíthatja az eddig elméleteket.