Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Elveszett törzsekről mesél a neandervölgyiek DNS-e

2017.07.05. 10:16

Németország délnyugati részén fedeztek fel egy combcsontot, amely egy elveszett törzs nyomára vezet. A combcsont bizonyítja, hogy az emberek egy kisebb csoportja jóval a nagy elvándorlás előtt elhagyta Afrikát, majd eltűnt.

A rejtélyes migrációnak a nyomai a neandervölgyiek DNS-ében maradtak fenn. Ez azt is jelenti, hogy a neandervölgyiek és a Homo sapiens jóval korábban találkozott már. Azt is jelenti, hogy a neandervölgyiek sokkal változatosabbak voltak, mint azt eddig gondoltuk.

A kutatást a Max Planck Institute kutatói végezték a University of Tübingen tudósaival közösen. A talált combcsontnak a mitokondriumait vizsgálták, hogy megtalálják a neandervölgyiek és a modern ember közötti kapcsolatot.

A mitokondrium az energia előállításában és elraktározásában játszik meghatározó szerepet. Azért érdekes a kutatók számára, mert viszonylag előrelátható módon mutálódik a DNS-e. Könnyen fel tudják térképezni a mutációkat és jó közelítéssel tudják megbecsülni, a két populációban mikor volt ez közös.

A modern ember és a neandervölgyi utoljára 400 ezer évvel ezelőtt közösködött, pedig a korábbi vizsgálatok szerint már 800 ezer évvel ezelőtt szétváltak útjaink. Olyan törzset is találtak, amely 400-450 ezer évvel ezelőtt vált le a neandervölgyiektől és indult vándorútra a világ körül. Ezt a törzset a szibériai Gyenyiszovai-barlang után nevezték el.

Tavaly robbant a hír, hogy egy spanyol barlangban találtak neandervölgyi csontokat. Ezek 430 ezer évesek, vagyis azt feltételezik, hogy a neandervölgyiek akkor már elvándoroltak Afrikából. Az elfogadott elmélet szerint a modern ember 50 ezer évvel ezelőtt hagyta el Afrikát. Ezt az elméletet módosítják a DNS-t vizsgáló kutatások, amelyek azt feltételezik, hogy a két emberfaj gyakrabban találkozott az évezredek alatt, mielőtt teljesen elváltak volna útjaik.

És most jön a csavar. A német barlangban talált csont korát ugyan nem tudták meghatározni szénizotópos kormeghatározással, de a mitokondriumok DNS-e alapján 124 ezer évesre becsülik korát. Viszont nem az akkoriban elterjedt neadnervölgyiekhez tartozik a csont, hanem egy jóval korábbi, legalább 220 ezer éves törzshöz.

Ezekből a tényekből sok következtetést lehet levonni. Egyrészt a modern ember többször járt Európában és jóval korábban a feltételezettnél. Útjai során barátkozott a neandervölgyiekkel, keveredtek egymással. Másrészt a neandervölgyiek sokkal változatosabbak a gondoltnál.

A fentiekből tehát az következik, hogy a modern ember, a neandervölgyiek és a gyenyiszovai emberek közötti kapcsolat igencsak összetett és bonyolult volt. 450 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyiek és a gyenyiszovai emberek ősei szétváltak és elhagyták Afrikát. Európa és Ázsia elé vették az irányt. Akik távolabb jutottak, azokból lettek a gyenyiszovaiak, akik nyugatra indultak, azokat nevezzük neandervölgyinek.

Nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt a modern emberek egy csoportja elhagyja Afrikát és Európába vándorol, ahol találkozik a neandervölgyiekkel, közös utódaik lesznek. Ez az elveszett törzs elég nagy létszámú volt ahhoz, hogy nyomot hagyjon a neandervölgyiek mitokondriumában.

A kutatók most itt tartanak, de rengeteg kutatás kell még ahhoz, hogy teljesen átlássák a kapcsolatot a két faj között. Arról nem is beszélve, hogy egy újabb csont megint átalakíthatja az eddig elméleteket.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?