Kovács Ádám 1983-ban a daganatos betegségekről alkotott elméletével került az érdeklődés középpontjába. Feltevése szerint a szervezet kóros folyamatai a vérből már korai stádiumban kimutathatóak, a rosszindulatú sejteket pedig nem elpusztítani, hanem gyógyítani kell.
1984-ben szabadalmaztatta Celladam fantázianevű, rákellenesként hirdetett készítményét, Celladam-tesztnek nevezett diagnosztikai eljárását és egy lézerműtétes technikai megoldást. Kutatásait az állam is támogatta, de találmányát végül sosem sikerült gyógyszerként törzskönyveztetnie. A Magyar Nemzet korábban arról számolt be: az immunológiai szakmai kollégium 1990-ben azt írta, eljárása „a rosszindulatú daganatos betegségek korai felismerésére alkalmatlan”, a Celladam-teszt pedig „nem más, mint a hiszékeny emberek vámszedése”. Az Országos Onkológiai Intézet pedig arra jutott: a Celladam nemhogy hatástalan, de egyenesen mérgező. Kovács ennek ellenére egy idő után már azt mondta: készítménye hatásos a rák, az AIDS és a kergemarha-kór gyógyításában is.
Kovács a foci világában is megfordult: rövid ideig a Fradi szponzora volt, mivel azt ígérte, találmányai bevételeiből fogja finanszírozni a klubot, de mivel végül soha nem utalta át az ígért első részletet, az FTC felbontotta vele a szerződést.
72 éves korában aztán több eljárás indult ellene, noha Kovács azt mondta: egyetlen vádpontban sem tartja magát bűnösnek, úgy érzi, kiszorítósdi, illetve leszámolás folyik ellene. A Budakörnyéki Bíróság végül csődbűntett kísérlete, valamint folytatólagosan elkövetett számviteli fegyelem megsértése miatt első fokon 750 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.
Kovács Ádám a nyolcvanas években volt a legnépszerűbb: kétszer is szerepelt Vitray Tamás műsorában, találmányai miatt pedig sorok kígyóztak a gyógyszertárak előtt.