Nándor
8 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Továbbra sincs magyar a világ 500 legjobb egyeteme között

2017.08.16. 13:26

Kijött a világ egyetemeit osztályozó sanghaji rangsor 2017-es kiadása – írja az Egyetemi polgár, Fábri György, az ELTE PPK oktatójának blogja. A magyar egyetemek a tavalyihoz hasonlóan idén se fértek be a legjobb 500-ba.

A posztszocialista országok továbbra is le vannak maradva a nyugat-európaiakhoz képest: a régiónkból a legjobban a prágai Károly Egyetem és a Belgrádi Egyetem szerepelt, mindkettő a top 300-ban végzett. A 301-400. illetve a 401-500. helyre pedig további két-két intézmény jutott be.

A magyar egyetemek idén se fértek be a legjobb 500-ba, viszont a 800-asra bővített listán már szerepelnek: az ELTE és a szegedi egyetem is az 501-600-as csoportba fért be, míg a harmadik figyelembe vett intézményünk, a BME csak a 701-800-as mezőnybe. A romló tendencia egyértelmű: 2015-ben még az ELTE és Szeged is befért a top 500-ba, sőt 2014-ben az ELTE még a top 400-ba is. Prágához, Varsóhoz és Krakkóhoz képest is

egyértelmű a magyar egyetemek tartós lemaradása a posztszocialista blokkban.

A rangsor élén egyébként szokás szerint a Harvard, a Stanford, a Cambridge, az MIT és a Berkeley áll, az első nem angolszász egyetem a 19. helyezett a svájci Szövetségi Műszaki Egyetem.

Jobban állunk viszont a szakterületi listákon:

  • Matematikában például az ELTE a 101-150-es sávba került, amivel a legjobb posztszocialista ország a kategóriában. A BME ugyanitt a 201-300-as csoportban található.
  • Fizikában az ELTE és a Debreceni Egyetem is befért a legjobb 201-300 közé, bár itt már a csehektől, a szlovákoktól és a szerbektől is elmaradtunk.
  • A vegyészmérnöki területen a veszprémi Pannon Egyetem a legjobb kelet-európaiként a 101-150. helyet érte el.
  • Az orvosi tudományokban a 201-300 közé került Semmelweis Egyetemnél csak a Károly Egyetem volt jobb a régióban, de az élettudományokban is felfértek a listára.
  • A BME több műszaki tudományban ért el mérhető helyezést.
  • A társadalomtudományok terén csak a kormány által intenzíven támadott CEU tud érvényesülni: politikatudományban a 101-150-es, míg közgazdaságtanban a 151-200-as sávba sikerült bejutniuk.

Ahány rangsor, annyiszor teljesítünk rosszul

Az ehhez hasonló rangsorokból levont következtetésekkel azért érdemes óvatosan bánni: több hasonlóan ismert egyetemi lista is létezik, és mindegyiket más-más módszertannal és eltérő adatok alapján állítják össze, így ugyanabban az évben, ugyanazokat az intézményeket vizsgálva is kijöhetnek – és ki is szoktak jönni – teljesen eltérő eredmények.

A shanghaji rangsort kiadó ARWU például alapvetően a tudományos teljesítményt veszi alapul, vagyis az eredményeiben felülreprezentálja a kutatási eredményeket, tudományos publikációkat (és ezen belül is elsősorban a természettudományok felé hajlik). Az oktatás színvonaláról ezért értelemszerűen kevesebbet árul el, mint más hasonló rangsorok.

Mindez persze nem menti fel a magyar felsőoktatást, amely már hosszú ideje küzd rendszerszintű problémákkal, és például az oktatók régóta panaszkodnak, hogy a leterheltségük miatt nem jut elég kapacitásuk a kutatásra. Másrészt más listákon se szédülünk éppen el a magasságtól. A QS World University Rankings nevű lista legfrisebb kiadásán például szintén nem férünk be a legjobb 500-ba. Ezen Szegedé a legelőkelőbb magyar helyezés (501-550), a többi figyelembe vett egyetem mind még ennél is lejjebb végzett.