Auguszta
-3 °C
2 °C

Újra lesz erőmű Csernobilban

GettyImages-492209720 master
2017.10.05. 17:25
Ukrajna a lehető legjobban szeretné csökkenteni az energiafüggőségét Oroszországtól, ráadásul van egy hatalmas sugárszennyezett területe, amit szinte semmire nem lehet használni. Viszont a tiltott zóna kitűnően alkalmas napelemfarm telepítésére, így Kijev megengedi a külföldi és ukrán cégeknek, hogy azok saját pénzből napelemeket telepítsenek, miközben az állam egy fillért sem költ. A csernobili napelemprojekt több energiát termelhet, mint Paks 2, gazdaságilag is megéri, megfelel a technológiai trendeknek, és a paksi bővítés töredékébe kerül.

A napenergia az egyik legnagyobb potenciállal rendelkező megújuló energiaforrás, ami a mai technológiai fejlettségnek hála már kifejezetten hatékonyan felhasználható. Ráadásul megvan az az előnye, hogy

  • a Napot nem tudja csak úgy elzárni Vlagyimir Putyin, ha éppen bal lábbal kell fel,
  • nem kell attól rettegni, hogy mi történik akkor, ha az oroszok már megint nem tudnak összedugni két kábelt,
  • az atomerőművekkel ellentétben gazdaságilag is megérheti,
  • technológiai szempontból ez a jövő,
  • a napenergia nem tud elfogyni,
  • környezetbarát.

Az általános előnyökön túl – különösen Ukrajna szempontjából – a napenergiának megvan az a pozitívuma is, hogy a napelemfarmokat nem különösebben zavarja a radioaktív sugárzás. Tehát akár a csernobili tiltott zónát is hasznosítani lehet, mindezt úgy, hogy közben ez az ukrán államnak egy fityingjébe sem fog kerülni, cserébe pedig a külföldi tőke csak úgy ömlik be az országba.

A csernobili katasztrófa 

1986. április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor a csernobili atomerőmű négyes blokkjának reaktorát két robbanás szakította szét. A balesetet tervezési hiba és emberi mulasztás okozta. 200 tonna urán volt akkor a reaktorban, és 60 tonna radioaktív anyag került a levegőbe. Több mint 8,5 millió ember volt kitéve a sugárzásnak, négyezren meghaltak, és csak Csernobil környékéről 115 ezer embert evakuáltak.

Idős helybeliek, akik a kiürített és lezárt zóna peremvidékén élnek a mai napig.
Idős helybeliek, akik a kiürített és lezárt zóna peremvidékén élnek a mai napig.
Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország a mai napig érzi a katasztrófa hatását, Csernobil környékén van egy 30 kilométer sugarú zóna, ami még több száz évig szennyezett lesz. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne lehetne hasznosítani.

Az ukrán terv

A csernobili katasztrófa után 2600 négyzetkilométernyi terület várt radioaktívvá, ezáltal gyakorlatilag használhatatlanná. A napelemeknek azonban nem árt a sugárzás.

Muszáj csökkentenünk a hagyományos energiaforrásoktól való függőségünket, és sokkal inkább a tiszta energiára kell koncentrálnunk

– mondta Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök, aki szerint Ukrajnának rendelkezésére áll a szükséges kapacitás és infrastruktúra, hogy létrehozzák ezeket a naperőműveket, illetve az általuk termelt áramot az egész országba eljuttassák.

Az ukrán és külföldi cégek – kis magánvállalkozások és energiaóriások – egyaránt pályazhatnak arra, hogy léterehozzák a saját napelemfarmjukat a tiltott zónában, és a tervek szerint a teljes farm akár a csernobili atomerőmű teljesítményének a felére is képes lehet.

A naperőmű képes lenne 2,5 gigawatt energiát termelni, ami nagyjából megegyezik két atomerőmű-egység teljesítményével. Ez nagyjából a fele annak a kapacitásnak, amire a csernobili erőmű képes volt a katasztrófa előtt 

- nyilatkozta Osztap Szemerak ukrán energiaügyi miniszter. 

Mindenkinek megéri

Az ukrán állam úgy tevezi létrehozni a több milliárd dolláros napelemfarmot, hogy ő maga egy centet sem áldoz a projektre. Nem fog napelemeket vásárolni, nem fog kifizetni egyetlen munkaórát sem, mindez a vállalkozók dolga, akik nemcsak hogy fejlesztik az infrastruktúrát, de adóznak és bérleti díjat is fizetnek az államnak.

Természetesen puszta jószándékból senki sem fog invesztálni egy ukrán napelemfarmba, már csak azért sem, mert az ország nem épp a külföldi befektetők paradicsoma. Ezért Kijev komoly kedvezményeket és előnyöket biztosít a vállalkozók számára:

  • alapból rendelkezésre áll a csernobili erőmű infrastruktújára,
  • 85 százalékkal csökkentette a csernobili földek bérleti díját,
  • 74-80 százalékkal drágábban vásárolja meg a termelt áramot (kilowattonként), mint Európában bárhol (a lakosság ugyanakkor nyomott áron kapja majd meg). Ez persze függ a beruházás mértékétől, viszont a garantáltan emelt tarifát középtávon szerződésbe foglalja az áram.

Az ukrán állam tehát az infrastruktúrális fejlesztésért, a külföldi tőkéért és természetesen az energiafüggőség csökkentéséért cserébe tulajdonképpen vállalja, hogy a beruházás garantáltan megtérül annak ellénere, hogy a napenergiából túlkínálat van Európában, az így megtermelt áram ára pedig folyamatosan csökken. Mindezt úgy, hogy közben munkahelyeket teremt, a különöző adókból és bérleti díjakból pedig extra bévetelhez jut.

A napelem

A napelem egy olyan eszköz, ami a fénysugárzást elektromos árammá alakítja. Az első napelemek (1954) 1-4 százalék közötti hatásfokkal működtek, a mai legjobb típusok viszont már 20-23 százalék körüli hatásfokra képesek. A technológiai fejlődés miatt ráadásul az áruk is drasztikusan csökkent, az 1977-es 76 dollár per watt helyett 2016-ban már csal 0,4 dollár per watt (wattonként 118 forintba) került.

Három fő napelemtípust különböztetünk meg:  monokristályos, polikristályos és vékonyfilmrétegű. A monokristályos működik a legnagyobb hatásfokkal, azonban a szórt napfényt kevésbé hasznosítja jól, így nagyon kell figyelni a tervezésénél. A vékonyfilmrétegű napelemek a legigénytelenebbek és a legolcsóbbak, emiatt pedig a legkevésbé hatékonyak, míg a polikristályos napelemek a kettő között helyezkednek el. 

Több tucat cég érdeklődik

A csernobili napelemfarm projektje tavaly indult, idén januárra már 39 cég jelentkezett, májusra ez a szám 60-ra nőtt Szemerak szerint. Ezek közül nem mindegyik volt nagy, 20-tól 1000 hektárig terjedő skálán mozogtak a tervek.

Ezek közül az első, egy 1,1 millió dollárból (280 millió forintból) épült, 1,5 megawattos privát napelemfarm már májusban el is készült egy ukrán-német közös vállalkozásnak hála.

Az első erőmű megjelenése, még ha kicsi is, bizonyítja, hogy a projekt él, és hamarosan komolyabb befektetők lehetnek a következők

– mondta Szemerak.

A francia kormány és Kína is beszáll

Az ukrán projekt annyira ígéretes, hogy az ukrán és a francia kormány megegyezett egy 1,2 gigawattos napelemfarm létrehozásáról, amit teljes egészében Franciaország fog állni. Ezt Volodimir Kisztyion miniszterelnök-helyettes jelentette be még augusztusban Facebookon. A pontos számokat egyelőre még nem tudni, de a projekt vélhetően 1,25 milliárd dollárba fog kerülni, és a francia energiaóriás Engie – ami harmadrészt francia állami tulajdon – fogja kivitelezni. 

Franciaország nukleáris tapasztalata volt az egyik oka annak, hogy velük akartunk dolgozni. Rögtön megkerestek minket, miután bejelentettük, hogy Csernobilban megújuló energiaforrásokat fejlesztünk ki.

Az ukrán energiaügyi miniszter szerint ráadásul nem csak a franciák akarnak komoly pénzeket invesztálni a projektbe, hanem Kína is. Két kínai cég is jelezte, hogy létrehoznának közösen egy 1 gigawattos naperőművet egy 2500 hektáros területen, a projektre pedig egymilliárd dollárt szánnának.

Elhagyatott városrész a kiürített zónában, amit már visszahódított a természet.
Elhagyatott városrész a kiürített zónában, amit már visszahódított a természet.
Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

A Golden Concord Holdings (GLC), Kína egyik legnagyobb megújuló energiájával foglalkozó vállata biztosítaná és telepítené a napelemeket, míg az állami tulajdonban lévő China National Machinery Corporation építené meg és futtatná az erőművet. Shu Hua, a GLC igazgatója szerint

figyelemre méltó szociális és gazdasági hatásai lesznek annak, hogy megpróbáljuk rendbehozni a károsult területet a zöld és megújuló energiával. 

Nem csak Csernobilban lehet napelemfarmot építeni

Bár kezd komolyan beindulni a csernobili naperőműprojekt, azért érdemes hozzátenni, hogy egy még mindig életveszélyes területről van szó, ahol a munkások csak limitált ideig tartózkodhatnak. Ugyan ez a szakértők szerint összességében biztonságosan kivitelezhető, és hatalmas siker lenne az ukrán kormánynak, még mindig nem elég a tényleges boldoguláshoz és az Oroszországtól való energiafüggőség megszüntetéséhez. 

Emiatt az alacsony bérleti díjak és az emelt tarifák – még ha nem is csernobili mértékben, de –tulajdonképpen bárkinek a rendelkezésére állnak az országban. Ennek megfelelően elkezdtek a semmiből kinőni a napelemfarmok. Ezek csak pár megawattosak, de sok kicsi sokra megy alapon már középtávon is igen komoly rugalmasságot adhat Ukrajnának.

Kárpátalján is több településen telepítettek napelemfarmot ukrán vállalkozók. Például a legnagyobb színmagyar településen, Nagydobronyban – a záhonyi határtól húsz kilométerre – is van egy 1,5 megawattos farm, amit hamarosan 8 megawattosra fognak bővíteni. Szűrténél pedig – nyolc kilométerre Záhonytól, lásd fenti videó – egy vélhetően ennél is nagyobb farmot telepítenek. (Nem sikerült senkivel sem beszélni ettől az erőműtől).

A megújulókban a jövő

A jelenlegi tendenciák szerint pörög a megújuló energia, különösen a napelemes rendszerek fejldőnek hatékonyan világszerte. Az USA-ban például más áramforrással összehasonlítva már mindent lenyomnak, a 2016-ban hálózatra kapcsolt új kapacitások közül fölényesen, 11,2 gigawattal nyert a napenergia a második helyezett gáz mögött, ami csak 8 gigawattot tett ki.

Balra: bárány legel egy napelemfarm tövében. Jobbra: Kóbor kutyák az elhagyatott csernobili erőmű közelében.
Balra: bárány legel egy napelemfarm tövében. Jobbra: Kóbor kutyák az elhagyatott csernobili erőmű közelében.
Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

A pénz dől a megújulóiparba, növekszik az energiatárolási piac, fejlődnek a szoftverek, ezzel egyidőben egyre olcsóbbá is válik a zöldenergia: Európában például már akkora a túlkínálat napenergiából, hogy pénzügyileg nem érdemes bele fektetni – nem hiába vonzó az ukrán projekt. Ráadásul lassan már a napelemes rendszerek legnagyobb hátránya – hogy napsütés híján éjszaka nem termelnek áramot – is megoldódni látszik, legalábbis jórészt kiküszöbölhető lehet hidrogénerőművek telepítésével.

A hidrogén ugyanis a legtisztább energiaforrás, elektromos árammal vízből is előállítható, ráadásul az égetés során víz keletkezik. A naperőművek által termelt, fel nem használt áramot hidrogétermelésre lehet használni, amit akkor lehet eltüzelni, amikor a rendekezésre álló napenergia már nem elég a szükséges mennyiség kielégítésére, vagyis éjszaka. Persze ez nyilvánvalóan plusz beruházás és még nem is teljesen kiforrott, de azt jól mutatja, hogy az ukrán projektben rengeteg a potenciál, és tökéletesen ellentétes az irány azzal, amit a paksi bővítés képvisel.

Paks 2

A paksi atomerőmű-bővítés egy eléggé vitatott koncepció, már csak azért is, mert Paks 2 építése minimum 11 százaléka az éves GDP-nek, alsó hangon 10-12 milliárd eurót (3300-3600 milliárd forintot) kóstál, a kamatok és a költségek elszállása nélkül. Ez minimum négyszerese annak, amibe a csernobili napelemfarm léterehozása kerülne, ráadásul úgy, hogy

  • a 2-2,5 milliárd dollárba kerülő ukrán napelemfarm az ukrán államnak egy centjébe nem kerül,
  • Kijev szerződésben garantálja a befektetőknek a prokektek megtérülését azáltal, hogy emelt áron megveszi a termelt áramot, vagyis pénzt csak a megtermelt energiára költ,
  • azonban így kiaknáz egy semmire sem jó területet, és
  • lesz egy olyan naperőműve, ami a szerződések lejárta után a paksi bővítésnek megfelelő (nappali) teljesítménnyel működik, ahonnan olcsón jut áramhoz.

Ezzel szemben Paks 2 aligha fog megtérülni, ahhoz ugyanis az kellene, hogy a 2020-as évektől úgy megdráguljon majd az áram, hogy amellett a 17 forint per kilowattóra áron termelő új paksi blokk kimondottan olcsónak számítson. Erre azonban nem sok az esély, legalábbis Felsmann Balázs energetikával is foglalkozó közgazdász vagy a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont korábbi kalkulációi szerint.

Persze a két projektet ilyen direkt módon nem érdemes összehasonlítani, ugyanis Paks 2 célja – a kommunikációval ellentétben – nem az olcsóság, hanem az energiabiztonság. (Még ha ezzel kvázi fenn is tartanak egy orosz céget.) A magyar kormány nincs a megújuló energia ellen, ilyen téren is folyamatosan vannak fejlesztések és támogatások, mindössze 2050-ig nem szeretne több megújulót, mint ami az atom-szén-zöld-forgatókönyvben van.  Ez az álláspont is védhető a maga módján, csak aztán nehogy az legyen megint, hogy az oroszok rosszul dugnak össze két kábelt.