Auguszta
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Hol van az agyban a politika?

2017.10.31. 18:54

A társadalomtudósok már régóta kísérleteztek azzal, hogy alapvetően liberális beállítottságú önkéntesekből konzervatívokat faragjanak. Viszonylag egyszerű dolguk volt: csak meg kellett ijeszteni a résztvevőket.

A Yale pszichológiaprofesszora, John Bargh új könyvében (Before You Know It: The Unconscious Reasons We Do What We Do) kifejti, hogy a liberális világnézetű emberekből is előjön a vaskalapos konzervatív, ha fenyegetik vagy megijesztik őket. Hasonló jelenség játszódott le 2001. szeptember 11-e után; még a liberálisok is támogatták George W. Bush republikánus elnököt, valamint a katonai kiadások növelését.

A jelenséget a legjobban ez a 2003-as summázat foglalta össze:

Az emberek azért szeretik a politikai konzervativizmust (legalábbis részben), mert ez csökkenti a félelmet, idegességet és bizonytalanságot; a változások, bizonytalanságok és kétségek elkerülését; és magyarázatot ad a különböző egyének és csoportok közti egyenlőtlenségekre.

Tudományos bizonyíték is van rá, hogy a félelem szerepet játszik a konzervatív gondolkodásban. Amikor különböző politikai nézetű emberek agyáról készült felvételeket elemeztek, a kutatók megállapították, hogy a magukat konzervatívnak tartóknak nagyobb és aktívabb volt a jobb amigdalájuk, a temporális lebenyben található neuroncsoportjuk. Az agynak ezt a részét gyakran hozzák összefüggésbe a félelemmel és az érzelmi reakciók feldolgozásával.

Egy 2011-es tanulmányban MRI-vel vizsgálták a magukat konzervatívnak nevezett fiatal felnőtteket, és azt találták, hogy a jobb amigdala szürkeállománya magasabb volt náluk, mint a liberálisokéban. 2013-ban egy másik kutatócsoport azt is bebizonyította, hogy a konzervatívoknak általában nagyobb az aktivitásuk a jobb amigdala területén kockázatvállalás esetén.

A társadalomtudósok és pszichológusok mostanáig nem tudták megfordítani a folyamatot. A konzervativizmus csíráját el tudták ültetni a liberálisok agyában, de fordítva nem ment a dolog. Bargh ismertetett két különböző kísérletet, amivel mégis sikerrel járt.

A résztvevők egyik csoportjának azt mondták, képzeljék el, hogy szuperképességeik vannak, mint egy mesebeli dzsinnek: sebezhetetlenek, mint Superman, nem égeti meg őket a tűz, lepattannak róluk a golyók, és meg se éreznék, ha lezuhannának egy szikláról. A másik csoportnak egyszerűen csak annyit mondtak: képzeljék el, hogy tudnak repülni.

A kutatók ezután ismét felmérték a résztvevők politikai beállítottságát. A liberálisok hozzáállása társadalmi kérdésekben nem változott. A konzervatív résztvevők ugyanakkor fogékonyabbak lettek a liberálisok világnézetére társadalmi kérdésekben (de gazdasági kérdésekben nem). Akiknek azt mondták, hogy képzeljék el, hogy tudnak repülni, azoknak semmit sem változott a politikai beállítottsága.

A tanulmány szerzői szerint a kísérleti eredmények azt bizonyítják, hogy ha az emberek teljes biztonságban érzik magukat, az ideiglenesen megváltoztathatja a nézeteiket, és liberálisabbá teheti őket. 

Az alapvető fizikai biztonságra való törekvés az evolúciós örökségünk erőteljes emléke. Jelentős befolyása van a gondolkodás működésére, ahogy megpróbál eligazodni és reagálni a modern életben, és néha meglepő formában nyilvánul meg – például a szavazásunkban.

– írta Bargh.

(Science Alert)