Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Magyar–amerikai kutatás a Nature-ben az őskori vegyes házasságokról

2017.11.09. 14:45

Magyar és amerikai közös kutatás eredményeiről jelent meg cikk a Nature-ben, és a vizsgálatokhoz rengeteg őskori génmintát felhasználtak az Alföld és a Dunántúl területéről. Az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriuma és a Harvard Medical School Genetikai Tanszéke az Európában élő vadászó-gyűjtögető őslakosok és a később bevándorolt földművesek viszonyát tárta fel – írja az MTA.hu.

Kőkorszaki átjáró

Korábbi kutatások kimutatták, hogy az újkőkorban a Dunántúl volt az átjáró Anatólia és Nyugat-Európa között. Az első földművesek már az időszámításuk előtti 6. évezredben megjelentek hazánk mai területén, és innen folytatták a terjeszkedést az északnyugati területek felé. 

Az új tanulmányban a Harvardon dolgozó David Reich vezetésével azt próbálták kideríteni, hogy a vadászó és gyűjtögető őslakosok keveredtek-e a később érkező földművesekkel, és hogy milyen gyorsan keveredtek ezek a populációk. A vizsgálatokban felhasznált 130 genetikai minta igen nagy része, 90 származott Magyarország területéről, és ez a mintasor most a legrészletesebb a világon az őskori genetikai kutatások tekintetében.

Úgy alakították ki a mintát, hogy szinte mindegyik újkőkori és rézkori kultúrára és időszakra reprezentatív legyen.

A földművesek Kárpát-medencében nem sokkal az érkezésük után kapcsolatot létesítettek helyi vadászó-gyűjtögető emberekkel - az Alföldön valamivel gyorsabban keveredni kezdtek az őslakosokkal, mint a Dunántúlon. Az újkőkor végére, a rézkor kezdetére egységesedett a régió populációjának genetikája. 

Most a Kárpát-medencében 8000-5000 éve élt emberek genetikai történetét ismerjük a legjobban az őskorból – mondta az MTA.hu-nak Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus, a tanulmány egyik szerzője. További hasonló kutatások szükségesek ahhoz, hogy pontosan megismerjük egész Európa őskorának történetét, mert erről nincsenek írásos emlékeink.