Konstantin
12 °C
25 °C

Műanyag szemét is pusztítja a korallokat

2018.01.26. 11:01

Egy kisebb csodával felér, hogy egyáltalán vannak még korallok a világ óceánjaiban. Nem elég, hogy falánk tengeri csillagok és gazdálkodók vegyszerei pusztítják őket, ráadásul a globális klímaváltozás miatt egyre savasabb és oxigénben szegényebb vízben kell túlélniük, most a tudósok még két halálos ellenségüket azonosították.

Az emberek által eldobált szemét, és a rajtuk utazó baktériumok 20-szorosára növelik a korallok megfertőződésének veszélyét.

A tengerekbe kerülő irdatlan mennyiségű műanyag szemét, az emberek által kidobált műanyag palackok, fogkefék és pelenkák, baktériumokat is magukkal hordoznak. Ezek a hulladékok a koralloknak nekiütközve felszakítják azok burkolatát, és a tátongó seb megkönnyíti a fertőzést - írta tanulmányában Joleah Lamb, a Cornell Egyetem munkatársa. Ezen túl a műanyagok eltakarják a fényt, és elterelik az áramlásokat. 

A kis méretű seben át a fertőzés a teljes hatalmas korallra kiterjedhet, és az egész elpusztulhat. Akár a legméretesebb, több száz éves példányok odaveszhetnek - tette hozzá Drew Harvell, a tanulmány társszerzője.

Nemzetközi kutatócsoportjuk Indonézia, Ausztrália, Mianmar és Thaiföld vizeiben vizsgált meg 159 korallzátonyt. Egyharmaduknál találtak öt centiméteresnél nagyobb műanyag darabkákat - ezúttal a nagyobb méretű szennyezésre fókuszáltak, nem a mikroszkopikus darabkákra, amelyekről korábban írtunk, és egészen másfajta problémákat okoznak.

Most először sikerült kimutatni, hogy a műanyagok és a rajtuk megtelepedett baktériumok milyen pusztító szerepet töltenek be a tengereken. A kutatók becslése szerint 11,1 milliárd műanyagdarab szennyezi be a korallzátonyokat a Csendes-óceán térségében, és ez a szám drasztikusan növekedni fog a következő években.

A műanyagok miatt 4 százalékról 89 százalékra nő a baktériumos fertőzés veszélye.

- írják a kutatók a Science című tudományos lapban közölt tanulmányban. A korallfehéredést követő fertőzés megakadályozza a korall felépülését. Emiatt a kutatás az Ausztrál kormánynak is érdekes lehet, és talán segít okosabban elkölteni a Nagy-korallzátony megmentésére szánt 60 millió dollárt. Persze bárki tehet az ügy érdekében, ha kevesebb eldobható műanyagot használ, és szelektíven gyűjti a szemetet.