Natália
1 °C
7 °C

A barátok szó szerint egy hullámhosszon vannak

2018.01.31. 14:59

Amerikai kutatók 42 egyetemi hallgatót dugtak be az MRI-készülékbe, és 14 videót mutattak meg nekik. Miközben ezeket nézték, a szkenner figyelte az agyi aktivitásukat. A videózás közben kirajzolódó mintázat alapján a kutatók nagy pontossággal tudták azonosítani azokat az alanyokat, akik barátok – írja a Phys.org.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy kivételesen hasonlóak vagyunk a barátainkhoz abban, hogyan érzékeljük és hogyan reagálunk a minket körülvevő világra

– írták a Nature Communications szaklapban megjelent tanulmány szerzői, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem és a Dartmouth College kutatói.

Ez így persze elég nagy közhelynek hangzik, de eddig senki nem vizsgálta még valós időben barátok kognitív aktivitását, így ez az első bizonyíték arra, hogy az egymásra hangoltságnak fizikai, neurális jelei is vannak.

A kutatók 279 hallgatóval kezdtek neki a kísérletsorozatnak. Először kérdőívesen felmérték, hogy ki kinek a barátja, és ez alapján felvázolták a résztvevők kapcsolati hálóját. A következő fázisban az ezt vállaló 42 hallgatót befektették az MRI-be, és 36 percen át videókat nézettek velük. A videók 88 másodperctől bő 5 percig tartottak, és úgy válogatták össze őket, hogy mindenféle szélsőséges érzelmi reakciót válthassanak ki velük. Volt köztük például olyan zenei klip, amelyet egyesek szépnek, mások nyálasnak tartanak; egy vita arról, hogy be kéne-e tiltani az egyetemi focit; egy Obama-beszédről szóló beszélgetés; egy melegházasság; egy asztronauta a Nemzetközi Űrállomáson; egy videó pedig lajhárbébikről szólt.

Barátságra hangolva

Az MRI a résztvevők agyának 80 különböző területét figyelte, a mérés után pedig összehasonlították a mintázatokat, majd ezt összevetették a kapcsolati hálóval. (A 42 hallgatót 861 féleképp lehet párosítani.) A kutatók megállapították, hogy a barátok mintázata jobban hasonlított egymásra, mint azoké, aki nem barátok, és minél jobban hasonlított, annál kisebb köztük a távolság a kapcsolati hálóban. Ez az összefüggés azután is fennállt, hogy a kutatók kiszűrték az egyéb közös jellemzőket, mint a kor, a nem vagy a nemzetiség.

A barátság és az agyi válasz közötti korreláció többek között azokon az agyterületeken volt a leglátványosabb, amelyek a motivációért, a tanulásért, a figyelemért, a nyelvfeldolgozásért és mások mentális állapotának felméréséért felelnek.

Végül azt is megnézték a kutatók, hogy csak az MRI-minták alapján be lehet-e lőni, kik barátok. Arra jutottak, hogy az erre írt algoritmus jelentősen jobb eredménnyel tippelte meg, hogy kik barátok, vagy csak a barátok barátai, azok barátai, és így tovább, mint ha csak véletlenszerűen találgatott volna.

A kutatás azzal nem foglalkozott, hogy az emberek azokkal barátkoznak-e össze, akik már alapból úgy látják a világot, mint ők, vagy az a jellemzőbb, hogy a barátság kialakulása csiszolja össze őket.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?