Nándor
8 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Legyen világosság! Megvannak az univerzum első csillagai

2018.03.01. 08:55
Fontos eredmény a kozmikus eredetkutatásban: egy nyugat-ausztráliai antenna megtalálta az eddig ismert legkorábbi csillagok bizonyítékát. A felfedezés szerint a nagy kozmikus sötétség legfeljebb 180 millió évig tartott. A most felfedezett csillagok lehettek az elsők, amik megvilágították a sötétségben lévő világegyetemet az ősrobbanás után.

A nyugat-ausztrália Murchison Rádiócsillagász Obszervatórium rádióspektrométere alig felfoghatóan ősi, gyenge jeleket detektált: az észlelt hidrogéngáz a mai számítások szerint 13,8 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás után mindössze 180 millió éve kialakuló csillagokat jeleztek.

Ezeket a korai csillagokat közvetlenül még soha nem detektálták. Az elméleti modellek alapján körülbelül erre lehetett számítani, de empirikusan még soha nem észlelték ezeknek a valóban őscsillagoknak a jeleit. Idáig a legkorábbi detektált csillag az ősrobbanás után 400 millió évvel keletkezett.

A megfigyelések megerősítették a várakozásokat arról, hogy mikor keletkezhettek az első csillagok. Ezek a csillagok eltérőek lehettek a maiaktól, mert még az ősrobbanás után keletkezett ősi primitív gázból képződtek.

A gáz szinte teljesen hidrogénből és héliumból állt. Ezzel szemben szinte az összes későbbi csillag olyan gázból keletkezett, amelyeket a periódusos rendszer nehezebb elemei, mint a szén és az oxigén gazdagítottak. Az első csillagok nagyon nagy tömegűek lehettek, és rövid ideig éltek, színűk kékes lehetett

– idézi az MTI a Nature alapján  Judd Bowmant, az Arizonai Állami Egyetem kozmológusát.

Magyarán itt azokról az első égitestekről van szó, amelyek még az univerzum ősanyagából születtek, hogy aztán éppen ezeknek az őscsilagoknak a keletkezésével és halálával jöjjenek létra azok a nehezebb elemek, amelyekből például a földszerű szilárd bolygók is állnak.

Tulajdonképpen ugyanemiatt olyan nehéz felfedezni ezeket az őscsillagokat. Az univerzumot az első félmilliárd évben semleges hidrogénatomok uralták, melyek elnyelik a fényt, így mondjuk a Hubble űrteleszkóppal ezeket nem lehet meglátni. Bowmanék ezért közvetett úton találták meg a jeleiket: a feltételezés szerint a kozmikus háttérsugárzás sajátosságaiból lehet következtetni ezeknek az őscsillagoknak a létére, az általuk kibocsátott ultraibolya sugárzás ugyanis megváltoztatta a körülöttük lévő hidrogéngáz tulajdonságait, ezzel a hidrogén elnyelte az ősrobbanás utánizzásából eredő háttér-rádióhullámokat, és lehetővé tette érzékelésüket.

A felfedezés nem jelenti azt, hogy egyes csillagok nem születhettek még korábban. A rádióhullámok jelezték azt is, hogy a világegyetem valószínűleg még hidegebb volt, mint korábban gondolták, alig valamivel az abszolút nulla fölött, mínusz 270 Celsius-fokos.