Friderika
12 °C
29 °C

A sark olvad, mi megfagyunk: kinyílt a globális hűtőszekrény ajtaja

D  VG20180228014
2018.03.02. 11:03

A klímaváltozásról egyféleképpen biztos nem szabad írni: úgy, hogy egyszeri időjárási eseményeket, az aktuális extrém hideget/meleget bárminek a bizonyítékának próbáljuk beállítani. Ez elvileg így van a mostani különleges időjárással is, de mégis megfejtésre csábító, ami most párhuzamosan történik Európában és a sarkvidéken: miközben nálunk és máshol a kontinensen március elején, a meteorológiai tavasz elején kivételesen hideg van, fent északon a meleg dönt rekordokat.

Európa nagy része most a sarkvidéken érzi magát: nem csak nálunk hűlt le az idő mínusz 15 alá, Rómában és Londonban is havazik, Spanyolország is fagyoskodik, Norvégia déli részén pedig az elképesztő mínusz 42 fokot mértek csütörtökön.

Eközben az Északi-sarkon nulla fok fölött van a hőmérséklet. A sarkon ugyan nincs meteorológiai mérőállomás, a műholdképek adataiból lehet következtetni a hőmérsékletre, és az alapján aktuálisan +2 fok van a Föld legészakibb pontján. A sokéves átlag ennél úgy 30 fokkal kevesebb. A Jeges-tengeren soha nem volt még olyan kicsi a jég nagysága januárban, mint idén, és van, ahol már a tél vége előtt elkezdett olvadni.

A kérdés nem annyira az, hogy ez mennyire köszönhető a klímaváltozásnak – az, hogy a hetvenes évek óta folyamatosan csökken a jég kiterjedése, ezt bizonyítja, egy-egy kiugró év azonban csak hosszabb trendvonalakba illesztve nyeri el a jelentését. Az viszont érdekes kérdés, hogy hogyan függ össze a sarkvidéki enyhe idő a kemény kontinentális faggyal, vagyis hogy fejeződik ki a klímarendszer globális jellege a mostani időjárásban.

A fő felelős az északi-sarki állandó ciklon (polar vortex). A sarkoknál nagy kiterjedésű alacsony légnyomású terület van, ez lényegében ott tartja a hideg, nagy tömegű levegőt a sarkoknál. A polar vortex erőssége folyamatosan változik, télen erősebb, mint nyáron, de évről évre is alakul. Idén kifejezetten gyenge. Ennek vitatják az okát, de az, hogy most Szibériában alig van hó, a jég kiterjedése pedig soha nem volt ilyen kicsi, a ciklont gyengíti.

Balra: atipikus sarki hőmérsékleti viszonyok, jobbra: tipikus sarki hőmérsékleti viszonyok
Balra: atipikus sarki hőmérsékleti viszonyok, jobbra: tipikus sarki hőmérsékleti viszonyok
Fotó: NOAA

A kutatások többsége szerint a klímaváltozás hosszú távon a polar vortex meggyengülését okozza. Ennek következménye, hogy miközben a sarkvidék melegszik, a máskor ott tárolt hideg levegő időről időre kiszabadul. Hajlamos két nagy ciklonná szétválni; úgyhogy ezzel függ össze az idei kemény tél Észak-Amerikában is, akárcsak a mostani szokatlan hideg Európában.

A stabil és az instabil sarki örvény hatása a hideg levegő mozgására
A stabil és az instabil sarki örvény hatása a hideg levegő mozgására
Fotó: NOAA

Az, hogy egyáltalán még vannak igazi téli időszakok Európában, a polar vortex meggyengülésének köszönhető – mondja a most a New York Timesban megszólaltatott klímakutató, az Atmospheric and Environmental Researchnél dolgozó Judah Cohen. Ő a rendszert egy nyitva felejtett ajtajú hűtőszekrényhez hasonlítja: míg a hűtő normális esetben bent tartja a hideget és kint a meleget, ha az ajtaja nyitva van, bent (mint most az Északi-sarkon) nem lesz elég hideg, kint a konyhában pedig emiatt hűlni fog a hőmérséklet.

Kommentelheted ezt a cikket az index.hu Facebok-oldalán:

Nyitókép: Gyalogos a Pölöskefő és Gelse közötti havas úton Pölöskefő határában 2018. február 28-án. (Varga György/MTI)