Illés
17 °C
28 °C

A svéd vadászok csak az anyamedvékre nem lőnek, erre a bocsok tovább maradnak az anyjukkal

GettyImages-539285602
2018.03.28. 14:51
A vadászat miatt tovább maradnak anyjuk mellett a barnamedvebocsok – derül ki egy MTI által ismertetett új kutatásból. A Svédország, vadászat, MTI szavak egymás mellett pillanatnyi zavart okoztak bennünk is, de szerencsére nem egy Semjén-ellenes kirohanásra ragadtatta magát az állami tájékoztatási iroda, sőt, a kutatás részben éppen a vadászat áttételes hasznai melletti bizonyítékként is értelmezhető.

Az eredetileg a Nature Communications-ben megjelent tanulmány fő megállapítása, hogy a svéd erdőkben élő barnamedve-bocsok egy évvel tovább maradnak az anyjuk mellett, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

A változás a kutatók szerint a vadászat számlájára írható. Én egyébként azt is csak a múlt héten tudtam meg, hogy Svédországban lehet medvére vadászni (egy kollégám hozott kóstolóba rénszarvasszívet és füstölt medvét, mindkettő elképesztően finom és omlós volt, lelkileg kicsit még a helikopteres vadászatok eszméjéhez is közelebb kerültem), és mint most olvasom, ez főleg az ország középső részén dívik. Kivéve persze akkor, amikor bocsai vannak.

Ennek köszönhető a feltételezések szerint a medvék egyre hosszabb gyermekgondozási ideje. Az utóbbi években ugyanis a svéd erdők barna medvéi egy évvel hosszabban, akár két és fél évig is etetik bocsaikat. A medveanyák hagyományosan kétféle gondozási stratégiát követnek, az egyik szerint rövidebb ideig etetik a bocsot, így a következő évben már újra kicsinyük lehet. A másik stratégia a hosszabb gondozás, így azonban kisebb lesz a szaporulat.

A gondozási idő „talán azért nőtt két és fél évre, mert a vadászati törvény védi a bocsáról gondoskodó nőstényt. Így minél tovább marad az anyjával a bocs, annál tovább kerüli el az anya, hogy megöljék” – mondta Joanie Van de Walle, a kanadai Sherbrooke-i Egyetem munkatársa. Mivel a törvény miatt a bocsáról tovább gondoskodó nőstény könnyebben életben marad, a vadászatnak szelektív hatása van, vagyis mesterségesen avatkozik bele abba, hogy mely állatok maradjanak életben és szaporodjanak – tette hozzá.

Más állatok esetében is lehetséges, hogy az ember beleszól az evolúcióba, a trófeavadászok például a hatalmas szarvú, tülkű, agancsú hímeket szelektálják ki a populációból, ezzel a kihalás szélére sodornak egyes fajokat.

(Borítókép: Nőstény barnamedve bocsaival Svédországban - fotó:  Arterra / UIG / Getty Images Hungary)