Nándor
9 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az Együtt válaszai a 2018-as választási kampányban az Index tudománypolitikai kérdéseire

2018.04.07. 17:55

A 2018-as választási kampányban megkérdeztük a parlamenti mandátumra esélyes pártokat tudománypolitikájukról. A válaszok összehasonlító elemzését ebben a cikkben olvashatja. Az alábbiakban az Együtt válaszait találja meg teljes terjedelemben.

1. Az Európai Unió aktuális tízéves stratégiájának (Európa 2020) dokumentációja szerint, Magyarország az évtized végéig a GDP 1.8%-át kellene K+F tevékenységre fordítsa. Ez a vállalás lényegesen szerényebb, mint az EU 3%-os célértéke, ráadásul a jelenlegi állás szerin t több mint 0.5% GDP ekvivalens növekedésre lenne szükség az eléréséhez. Aktuális K+F ráfordításunkkal (~1.22%) lényegesen lemaradunk az EU-s átlagtól (2.03%), de még olyan országoktól is, mint Csehország (1.68%), vagy Szlovénia (2%). Elegendőnek tartják-e a jelenlegi K+F ráfordítást, illetve a következő kormányzati ciklusban megváltoztatnák az ilyen irányú költségvetési ráfordításokat? Vannak-e esetleg konkrét terveik a jelenlegi támogatási programok (OTKA, Lendület, MTA kutatóközpontok támogatása, stb.) átalakítására?

Az Együtt a tudás alapú társadalomban, a tudás alapú gazdaságban hisz. A kormányváltást követően azonnal megkezdenénk a magyar oktatás átalakítását, hogy 10 év alatt miénk legyen Európa legjobb oktatási rendszere. Ennek részeként 18 évre emelnénk a tankötelezettséget, biztosítanánk a felsőoktatás ingyenességét és a GDP 1 százalékára emelnénk a felsőoktatás támogatását. A képzettség szintjének általános és mindenki számára elérhető emelgetése azt fogja eredményezni, hogy többen dolgoznak, dolgozhatnak majd K+F területen a piaci szférában is. A Maastricht-i kritériumok betartása és az Együtt elsődleges prioritásai mellett (oktatás, egészségügy) fokozatosan emelnénk a költségvetési K+F kiadásokat, valamint egyszerűsítenénk az egyetemi, kutatóintézeti találmányok üzleti célú hasznosításának anyagi és eljárási jogi szabályait, és az ilyen kezdeményezéseket pénzügyi ösztönzőkkel is támogatnánk. Erősítenénk az egyetemek kutatási tevékenységét, az oktatás és a kutatás, valamint az MTA és az egyetemi kutatóhelyek közötti kapcsolatot, visszaállítanánk az OTKA korábbi rendszerét, megemelt keretösszegekkel.

2. Már javában tart az EU következő nagy tudományos programcsomagjának, a jelenlegi H2020-t majd felváltó Framework Program 9-nek (FP9) a tervezése. Magyarországnak milyen szempontokat és prioritásokat kell képviselnie az FP9 költségvetési prioritásainak tervezése során? Korábban felmerült, hogy a nagy európai támogatási programok (pl. ERC) esetében külön kellene kezelni az újonnan csatlakozó országokat, ahol a rosszabb infrastruktúra általában versenyhátrányt jelent. Egyetértenek ezzel?

Az elsődleges kiválasztási kritériumnak a kiválóságnak kell lennie, mert ez biztosítja a program számára a legjobb hatás elérését. Ugyanakkor a program nem eredményezheti, sőt inkább megelőznie kellene a további agyelszívást, ezért egyetértünk azokkal a törekvésekkel, amelyek összehangolnák az FP9-et a strukturális és beruházási alapokkal.

3. Ellentétben számos EU-s ország gyakorlatával Magyarországon a felsőoktatási intézmények és akadémiai kutatóközpontok ÁFA-kötelesek, ami lényegesen hatékonytalanbbá teszi a meglevő források elköltését is. A problémával mindenki tisztában van a kutatói szférában, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke korábban maga is azt nyilatkozta, hogy korábbi mentességi javaslataik lepattantak a törvényhozókról. Változtatnának-e a kutatóközpontok és -egyetemek ÁFA-státuszán?

Üzletszerű, ellenérték elérésére irányuló tevékenységet folytató szervezeteknél szükséges az ÁFA halmozódásának elkerülése érdekében, hogy a bevételüket terhelő ÁFA-val szemben a kiadásaik ÁFA-tartalmát elszámolhassák. A közszolgáltatók, pl. oktatási, egészségügyi intézmények, vagy éppen a rendőrség költségvetési támogatását a szükséges beszerzéseik ÁFA-t tartalmazó árainak figyelembe vételével kell kialakítani. Azonos nettó költségvetési ráfordítás mellett az ÁFA-visszaigénylés ezeknél a szervezeteknél és a NAV-nál csak felesleges adminisztrációs és tervezési nehézséget jelentene. Abban a speciális esetben, ha egy felsőoktatási intézménynél vagy akadémiai kutatóközpontnál a költségvetési támogatás helyett vagy mellett meghatározó a piaci értékesítésből származó bevétel, akkor a szervezeti formát költségvetési intézmény helyett gazdasági társasággá (nonprofit kft.) kell alakítani.

4. A 2015-ös PISA teszten a magyar diákok nagyon rosszul teljesítettek, eredményeik azt sejtetik, hogy a 2012-es visszaesést követően a magyar oktatási rendszer kritikai gondolkodásra serkentő képessége továbbra sem javult. Különösen rossznak bizonyultak a magyar diákok a digitális tartalmak kezelésében. Az adatok elemzése alapján a jelentés készítői továbbra is fenntartják, hogy a nagyobb iskolai autonómiát biztosító rendszerek jobban teljesítenek, mint az autonómiát beszűkítők , illetve a diákok képességek szerint való szétválasztásának kitolásával szintén számottevő teljesítménynövekedés érhető el a vizsgált képességekben. Az eredmények arra késztették a Magyar Tudományos Akadémiát is, hogy kiemelten foglalkozzon a jelenlegi magyar oktatási rendszer problémáival. Milyen kormányzati intézkedéseket látnának célszerűnek ez ügyben?

Az 1. kérdésre adott válasznak megfelelően, költségvetési és politikai prioritásként kezelnénk, hogy 10 éven alatt Magyarországé legyen Európa legjobb oktatási rendszere. Fel kell szabadítani a közoktatást a túlcentralizált, autonómia-szűkítő megoldásoktól. Szabad tankönyvválasztás, rugalmasan átalakítható keret-tanterveket biztosítanak. A lexikális elvárások erőltetése helyett készségfejlesztésre, kommunikációs képességfejlesztésre, közösségi együttműködésre, nyelvekre, informatikára kell fókuszálni. A jelenleginél sokkal jobban kell megszervezetni szociális felzárkóztatás, a családi közösségből hozott, öröklött hátrányok közös felszámolásának intézményrendszerét a kiterjedt tanoda-programtól kezdve a speciális pedagógiai figyelmet igénylő gyermekek képzéséig.

Javasoljuk áttekinteni az Együtt választási programjának részletes intézkedéseit ( https://program.egyuttpart.hu/programok/sikeres-jovo ) és a konszenzusos, minden ellenzéki párt által támogatott oktatási kerekasztal-javaslatot, amelynek aktív kidolgozói voltunk.

5. A 2015-ös PISA teszt kiemelten tesztelte az ún. STEM (science, technology, engineering, mathematics) képességeket és eredményei szerint a magyar diákok jelentősen elmaradnak az OECD átlagtól. Ezeknek az adatoknak és a jelentésben megfogalmazott általános megfigyeléseknek a fényében szükségét látják-e a természettudományok oktatását szabályozó kerettanterv megváltoztatását? Létezik-e stratégiájuk a STEM pályák népszerűségét növelni a fiatalok, különösen a lányok körében?

Egységes általános iskolákat hoznánk létre, melyek minden tanuló számára garantálnák az alapkészségek minimális szintjének elsajátítását, a tehetségek kibontakozását és a különböző hátterű tanulók együtt nevelésének szakmai feltételeit. A szakképzésben emelnénk a közismereti tárgyak óraszámát. Minden képzési szinten megerősítenénk az informatikai oktatást, és valamennyi tantárgyba integrálnánk a digitális képességeket.

6. Magyarország 2015. novemberében hivatalosan is az Európai Űrügynökség (ESA) tagállama lett. Hogyan használnák ki a tagságban rejlő lehetőségeket és segítenék a magyar űrkutatás, illetve űripar fejlődését?

A teljes jogú tagság lehetővé tette a magyar kis- és középvállalkozások, egyetemi és akadémiai kutatóintézetek bekapcsolódását, ipari beszállítói részvételét az átfogó programokban, ugyanakkor a megelőző 12 évben az ESA együttműködő tagállamaként több mint ötven hazai kis- és középvállalkozás, kutatóhely és egyetem vesz részt az ESA programjaiban. A felzárkózási időszakban, még további három évig ír ki az ESA pályázatokat kifejezetten a magyar szereplők számára.

7. Az elmúlt évek során robbanásszerűen fejlődő és terjedő genomszerkesztési eljárásoknak köszönhetően ma már a küszöbön áll az ilyen eljárással készült növényi és állati fajták piaci megjelenése. Vitatott kérdés, hogy ezek az élőlények a jelenlegi GMO-törvény hatálya alá kellene tartozzanak, vagy sem. Az EU számos tagországának Tudományos Akadémiája (így az MTA is), valamint több helyen maguk a döntéshozók is egyértelműen állást foglaltak, hogy a genomszerkesztéssel előállított fajok nem kellene a korábbi GMO szabályozások hatásköre alá essenek. Mi az önök álláspontja a kérdésben?

Az Együtt társadalmi vitát indítana a GMO-tilalom felülvizsgálatáról, annak érdekében, hogy azt védjük meg, amit valóban kell, miközben segítenénk a fenntartható és egyszerre modern megoldások elterjedését.

8. A genomszerkesztés elterjedésétől sokan a személyre szabott gyógyászat forradalmát várják (és több helyen már folyamatban is van ilyen alapú terápiák kipróbálása), mások a “dizájner bébik” elterjedésétől tartanak. Miként szabályoznák a genomszerkesztés emberi alkalmazását hazánkban?

A személyre szabott gyógyászat, genetikai vizsgálatot magába foglaló célzott diagnosztika és magasan differenciált gyógyszerek alkalmazása a ma még megfelelő terápiát nélkülözni kénytelen betegek számára is reményt fog jelenteni, miközben általában is biztonságosabbá és költséghatékonyabbá teszi az egészségügyet. EASAC genomszerkesztéssel kapcsolatos jelentésével összhangban az álláspontunk az, hogy nem pedig magát a génmódosító eljárást, hanem a várható alkalmazásokat kell szabályozni. Fontos, hogy az alkalmazások szabályozása bizonyítékokon alapuljon, vegye figyelembe a lehetséges előnyöket és a lehetséges kockázati tényezőket, legyen arányos és kellőképpen rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a technológia jövőbeni fejlődéséhez.

9. Napjaink egyik visszatérő kérdése, hogy a kiterjedt, nem teljesen átlátható, ugyanakkor addikcióhoz nagyon hasonló állapotot előidéző szociális médiaplatformoknak milyen hatása van a gyerekek és fiatalok mentális fejlődésére. Osztják-e az aggodalmakat, illetve amennyiben igen, látnak-e indokoltnak bármilyen szabályozást a kérdésben?

A közoktatási alaptanterv részévé tennénk a médiafogyasztás és a médiakultúra kérdéseit, ugyanakkor álláspontunk szerint a jelenség nem összevethető az alkohollal, dohányzással, kábítószer-fogyasztással és szerencsejátékkal kapcsolatos problémákkal és állami feladatokkal.

10. A digitális adatbázisok növekedése, illetve a nagy, korábban szinte feldolgozhatatlannak tűnő adathalmazok elemzésére optimalizált ún. deep learning algoritmusok révén a közeljövőben eddig szinte elképzelhetetlennek tűnő mértékben lesz lehetőség egyes személyek követésére. Vannak vélemények, melyek szerint ez a különböző biztonsági kockázatok csökkenését okozhatja, mások azonban azt gondolják, mindez a magánszféra teljes felszámolásával járhat. Szükséges-e új szabályozás, hogy az új technológia lehetőségeivel senki ne élhessen vissza?

Új szabályozást egyelőre nem látunk szükségesnek, ugyanakkor megerősítenénk az ombudsmani intézményrendszert és az állampolgári jogvédelem eszközrendszerét.

11. Az elmúlt évek trendjei azt mutatják, hogy az automatizáció új hullámjának eredményeként a robotok következő generációja az egészen egyszerűtől, a viszonylag komplex feladatokig képes lesz az emberi tevékenység helyettesítésére. Mindez számottevő megtakarításokat tesz lehetővé az automatizációt választó cégeknek, miközben sok munkahely megszűnhet. Hogyan kezelnék az átállás keltette társadalmi feszültségeket?

A munkavégzést nem tekintjük öncélnak, ezért a termelékenység javulását minden körülmények között üdvözöljük. A gazdasági gyarapodás eredményei önmaguktól nem szivárognak le a középosztályhoz és a szegényebbekhez, ezért tennie kell az államnak. Mérsékelten progresszívvé alakítanánk a személyi jövedelemadót, visszaállítanánk a nagyvállalatok magasabb társasági adókulcsát, csökkentenénk a munkát terhelő járulékokat. A munkahelyüket elvesztők számára a mai 3 helyett 9 hónapos álláskeresési biztosítást fizetnénk, amelynek összege az álláskereső utolsó egy éves havi átlagkeresetének a 60% lenne. A 9 hónapon túli álláskeresők számára együttműködési támogatást biztosítanánk, amelynek az összege megegyezne a jelenlegi nettó közmunkásbérrel, és amely mindaddig járna, amíg az álláskereső a munkaügyi központtal közösen megállapított, szerződésben foglalt együttműködési kötelezettségeinek eleget tesz.

A „karrierspagetti” a többszörös foglalkozásváltás az életpálya alatt erősödő trend lesz, ezért az Együtt a következő négy évre szóló választási programjában is számos intézkedéssel, intézménnyel támogatná a felnőttkori képzést, átképzést (másodikesély-iskolák hálózatának megerősítése, Diákhitel1 kiterjesztése az egy évnél rövidebb programozói átképzésekre, képzési utalványok azz álláskeresők számára).

12. Ahogy nemzetközi példák is mutatják, a kiberbiztonság egyre fontosabb kérdés nem csak a magánszemélyek és vállalkozások esetében, de nemzetbiztonsági szinten is. A pártjuk hogyan értékeli Magyarország “internetes hadviselésnek” való kitettségét, illetve hogyan készülne az esetleges jövőbeni támadásokra?

A magyar polgárok védelmének megerősítése érdekében új szervezetet hoznánk létre a nemzetbiztonsági intézményrendszeren belül a külföldi hibrid-hadviselés, és ennek részeként a kommunikációs-technológiai befolyásolás megelőzésére és kivédésére.

13. Az utóbbi években Magyarországon folytatódott a nem bizonyított hatású, mégis igen népszerű ún. alternatív gyógyászati technikák, mint a kínai orvoslás, vagy a homeopátia térnyerése. Mi a véleményük ezekről, szükségesnek tartanak-e további szabályozást, esetleg az említett beavatkozások jól dokumentált és nem elhanyagolható veszélyeit kommunikáló tömegtájékoztatást ezen a téren?

Nem támogatjuk alternatív gyógyászati technikák társadalombiztosítási finanszírozását, és lakosságközeli ellátási formák szerepének növelésével, a háziorvosok népegészségügyi programokban való aktív részvételének támogatásával javítanánk az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos bizalmat.

14. Regionális éghajlatváltozási modellek szerint 2050-re 1.4-1.9 fokkal, 2100-ra pedig 3.5 fokkal nőhet a magyarországi éves átlaghőmérséklet (OMSZ, NES-2). A párizsi klímaegyezmény aláírásával Magyarország is vállalta, hogy kiveszi a részét a globális átlaghőmérséklet növekedésének lehetőleg 1.5 fok, de legalább 2 fok alatt tartásában. Milyen intézkedéseket tennének annak érdekében, hogy Magyarország ehhez szükséges mértékben csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását? Továbbá, hogyan segítenék a klímaváltozás várható hazai hatásainak enyhítését?

Önálló környezetvédelmi minisztériumot hozunk létre, és helyreállítjuk a környezetvédelmi szakigazgatás becsületét, szakmai autonómiáját. A lakásállomány fokozatos energetikai korszerűsítésével a tartós csökkenést érnénk el az energia-felhasználásban. Megnövelnénk a megújuló energia források részarányát az energia termelésben, rugalmassá fejlesztenénk a magyar energetikai hálózatot, felkészítve azt a korszerű, helyi, közösségi áramtermelő kapacitások befogadására. Támogatnánk a helyi fotovoltaikus, szél, biomassza, geotermikus erőművek üzembe állítását. A nagyobb városok környezetében a klimatikus hatások mérséklése érdekében véderdő programot indítunk.