Nándor
8 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Több hullámban hagyhatta el a modern ember Afrikát

2018.04.10. 14:35

Egy Szaúd-Arábiában talált, legalább 85 ezer éves ujjcsontkövület más közelmúltbeli leletekkel együtt megerősíti, hogy a Homo sapiens, vagyis a modern ember nem 60 ezer évvel ezelőtt egyetlen nagy hullámban, hanem több szakaszban vándorolhatott ki Afrikából és szóródhatott szét Eurázsiában. A tanulmány a Nature Ecology and Evolution című tudományos folyóirat aktuális számában jelent meg, írja az MTI.

A modern ember bő 300 ezer évvel ezelőtt bukkant fel Afrikában. A jelenleg is uralkodó nézet szerint körülbelül 60 ezer évvel ezelőtt, egyetlen nagyobb hullámban vándorolt ki, majd terjedt el Eurázsiában. Az utóbbi években azonban több, a hétfőn bejelentetthez hasonló felfedezés megkérdőjelezte ezt a feltevést.

A szaúd-arábiai Nefúd-sivatagban, az al-Vuszta lelőhelyen 2016-ban talált emberi ujjperccsont korát radiometrikus módszerrel határozták meg, és eszerint legalább 85 ezer, de lehet, hogy 90 ezer éves. A 3,2 centiméteres csont egy felnőtt ember középső ujjának középső ujjperce lehet. Ez a legrégebbi Homo sapiens-kövület Afrikán kívül.

A többi hasonló lelettől eltérően ennek korát nem közvetve, a környező üledék alapján, hanem közvetlenül határozták meg, de azokkal együtt megerősíti, hogy a kivándorlás Afrikából korábban kezdődhetett és az elmúlt 100 ezer év alatt több hullámban mehetett végbe, hangsúlyozza a tanulmány társszerzője, Huw Groucutt, az Oxfordi Egyetem régésze.

Az elvándorlás és Eurázsia benépesítése sokkal összetettebb folyamat lehetett, mint azt jelenlegi tankönyveink állítják, tette hozzá a tanulmány másik társszerzője, Michael Petraglia, a német Max Planck Intézet kutatója.

A felfedezés másik újdonsága a kutatók szerint az, hogy a kivándorlás nem a Földközi-tenger partvidéke mentén történt, hanem a szárazföld belsejében. A Nefúd-sivatag, amely ma sivár homokpusztaság, annak idején dús növényzetű, állatokban bővelkedő vidék volt egy édesvizű tó mellett.