Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Extrém hőhullámok pusztítják az óceánok élővilágát

2018.04.12. 14:27
A szárazföldi hőhullámok a világ legpusztítóbb természeti katasztrófái közé tartoznak, tengeri megfelelőik pedig szintén súlyos hatással vannak az óceánokban élő élőlényekre. A hőhullámok gyakorisága és élettartama növekszik, a pusztítás pedig egyre nagyobb. Dél-Kaliforniában kutatók arra lettek figyelmesek, hogy a Csendes-óceán hőmérséklete helyenként 10 fokkal az átlagos fölé emelkedett. Ez egy felmelegedési hullám következménye volt 2015-ben, ami addig példátlan esetként Alaszkától Mexikóig haladt.

1925 óta azoknak a napoknak a száma, amikor hőhullám sújtotta a tengereket, 50%-ot emelkedett évente, az esetek gyakorisága közel 35%-kal nőtt.  Manuele Di Lorenzo, a Georgia Intézet Föld-és Atmoszférikus Tudományok Iskolájának tudósa egy 2014 és 2015 közötti esetről számol be, ami egy egész éven át tartott . Az erőlejelzések szerint a hőhullámok a jövőben akár több éven  át is elhúzódhatnak , illetve hosszútá vú hatásuk is van a környezetre , az El Nino jelenséghez például erősen hozzájárulnak.

Di Lorenzo elmondása szerint a 2014 és 2015 között történt eset rengeteg élőlény életére kihatással volt. A tengeri hőhullámok szinte ugyanúgy hatnak a vízben élő fajokra, mint a szárazföldiek az emberekre. Dél-Kalifornia partvidékén egy jelentősebb tengeri hőhullám következtében többek között oroszlánfókák, madarak és a becslések szerint 50 bálna is elpusztult. 

Bill Patzert, a NASA egykori klímakutatója azt állítja, hogy a szárazföldi hőhullámok a leghalálosabb természeti katasztrófák közé tartoznak. Itt a híres, 2003-as európai hőhullámra hivatkozik, aminek következtében 70 ezer ember vesztette életét.

A jelenség óceáni variánsai egyenlőre alig vannak dokumentálva, de tagadhatatlanul pusztító hatásúak. Északkelet-Ausztrália Nagy-korallzátonyát például visszatérő problémaként érintik az tengeri hőhullámok. 2016-ban egy felmelegedési esemény közreműködött abban, hogy a sekély vízi korallok közel 70%-a elpusztult a legérintetlenebb zátony egy 700 kilométeres szakaszán. Az egyébként is abnormális magas tengeri hőmérsékletre egy tengeri hőhullám erősített rá, ezzel fokozva az óriási pusztítást.

Üvegházhatás vagy természetes hőingadozás?

A tengeri hőhullámokat kutató tudósok az extrém hőhullámok gyakoriságának növekedését az óceánok átlaghőmérsékletének növekedéséhez kötik. A melegebb óceán egyszerűen könnyebbé teszi azt, hogy a hőmérséklet extrém, káros szintre emelkedhessen.

Nem kérdés, hogy van-e tendencia az események bekövetkezésében - mondja Di Lorenzo a tengeri hőhullámok időtartamával és gyakoriságával kapcsolatban. Azonban elővigyázatosságra int minket, ugyanis a rendelkezésünkre álló adatmennyiség (1982 és 2016 között mért értékek) nem elegendőek ahhoz, hogy a jelenséget egyértelműen a klímaváltozás következményének tekintsük. Elképzelhető, hogy a hőhullámok mértékének növekedése a természetes hőingadozáshoz köthető .

Patzert ezt vitatja, véleménye szerint az óceánok hőmérsékletének emelkedése a globális felmelegedés egyértelmű bizonyítéka, az emberiség okozta klímaváltozás következménye, hiszen a Nap sugárzásának körülbelül 95%-át az óceánok nyelik el. Az óceánok már most is elképesztő károkat szenvednek a szennyezettségük és a túlhalászásuk miatt, a tengeri hőhullámok azonban még pusztítóbbá tehetik ezeket a jelenségeket .

Ebben a században várhatóan tovább fog növekedni az óceánok hőmérséklete, azonban de sikerülne mérsékelni az üvegházhatású gázok atmoszférába juttatását, a kutatások szerint lehetne korlátozni a jelenséget.