Arnold, Levente
17 °C
28 °C

Mégis születnek új agysejtek idõs korban is?

2018.04.12. 19:30

Az utóbbi hetekben új hévvel lángolt fel a több évtizedes múltra visszatekintő tudományos vita arról, hogy vajon fejlődnek-e új idegsejtek az agyban azután is, hogy az ember fiatalkori fejlődése, növekedése véget ért. A klasszikus dogma szerint nem. Mindannyiunkat azzal próbáltak eltántorítani gyermekkorunkban az„agysejtölőnek” tekintett tevékenységektől, szokásoktól (legfőképpen az alkoholizálástól), hogy csak korai éveinkben születnek új idegsejtek központi idegrendszerünkben, és egész életünkben azzal a mennyiséggel gazdálkodhatunk, amelyet nagyjából húszéves korunkra összegyűjtöttünk. Tehát az egészségre ártalmas hóbortokkal elpusztított agysejteket semmi sem pótolhatja.

Ez a nézet még ma is él, és nemcsak a laikusok körében. Annak ellenére, hogy már a nyolcvanas években születtek olyan felfedezések, amelyek új neuronok létrejöttére utaltak felnőtt egerek agyában, az agykutatók jelentős része máig nincs meggyőződve a felnőttkori neurogenezis valóságosságáról. Alig egy hónapja jelent meg egy tanulmány a Nature-ben, amely az ő vélekedésüket támasztja alá. Abban a vizsgálatban a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem neurobiológusai 59 ember agyának hippokampusz nevű (sok egyéb mellett a memóriáért is felelős) részéből vettek mintákat, és ezekben keresték az újonnan születő agysejtek nyomait - ugyanis a korábbi vizsgálatok alapján úgy tűnt, hogy ebben az agyrészben intenzíven jönnek létre új neuronok.

Sajnos azonban eredményeik meglehetősen lehangolóak lettek. Nem találtak ugyanis bizonyítékot arra, hogy 13 éves kor után is alakulnának új idegsejtek az agyban. Ez még annál is sokkal fiatalabb kor, amelyet hagyományosan az utolsó idegsejtek születése végső időpontjának tartottak. Az eredmény a tudományos közösség jó részében azonban inkább értetlenséget, mint lehangoltságot váltott ki, minthogy látványosan ellentmondott sok más, emberi és állati agyon végzett vizsgálat eredményeinek. És a cáfolat nem is váratott sokat magára. A minap - sejthetően a Nature-cikk keltette közérdeklődésre reagálva - megjelentetett újabb, felnőttkori idegsejtképződéssel foglalkozó tanulmány jelent meg egy másik nagy presztízsű szaklapban, a Stem Cellben. Ebben egy másik amerikai kutatócsoport megszólalásig hasonló kutatásairól számolnak be, amelyek eredményei azonban szöges ellentétben állnak a korábbi vizsgálatokkal. A Columbia Egyetem Maura Boldrini (az idegsejtképződés egyik legismertebb kutatója) által vezetett kutatócsoportja 26 agyat vizsgált. Ezek a teljes agyak különböző korú (14-től 79 évesig) emberektől származtak, akik nem szenvedtek neurológiai betegségekben, és családjuk az agyukat közvetlenül a haláluk után (24 órán belül) kutatási célokra adományozták. E részletek fontosak lesznek, amikor majd a kutatók saját eredményeiket védik (és a másik csoport eredményeit támadják).

Az agykutatók ugyancsak a hippokampuszt vizsgálták, és úgy találták, hogy kortól függetlenül minden agyban fellelhetők a neurogenezis bizonyítékai, ahogy az agy vérellátásához szükséges erek képződésének jelei is megtalálhatók. Sőt úgy találták, hogy az újonnan létrejövő agysejtek képződésének sebessége még csak nem is csökken az életkor előrehaladtával, bár a vérérképződés rátája lassul és a neuroplaszticitás (az a jelenség, hogy új kapcsolatok létesülnek az idegsejtek között, ezáltal megváltozik az idegszövet struktúrája) is csökken. "Tehát az emberek, legyenek fiatalok vagy idősek, összességében azonos számú új neuronnal és az idegsejtek előképeivel rendelkeztek, amelyek mennyisége elérte az ezres nagyságrendet" - nyilatkozta  Boldrini a Gizmodónak. Az agykutató már korábbi kísérleteiben is arra a következtetésre jutott, hogy a felnőtt emberekben is képződnek új idegsejtek. Emellett úgy találta, hogy az elhalt idegsejtek elégtelen pótlása szerepet játszik az olyan mentális kórképek kialakulásában, mint a depresszió vagy az öngyilkossági gondolatok.

Ez remek, csakhogy ott van az előző, hasonlóan komolynak tűnő tanulmány, amely 13 évesnél idősebb emberekben nyomát sem találta az idegsejtképződésnek. Akkor most melyiknek higgyünk, hiszen a két vizsgálat egyértelműen cáfolja egymást? Boldrini szerint természetesen nekik. Miközben nyilatkozataiban lefutja a kötelező tiszteletköröket a Kaliforniai Egyetemen dolgozó kollégái előtt, egyben felsorol néhány körülményt, amely miatt a két kutatást nem lehet összehasonlítani. Míg az általuk használt agyak mind egy gyűjteménybõl származtak, ugyanúgy kezelték őket, az előző gazdáiknak nem voltak neurológiai betegségeik, és 24 órán belül eltávolították agyukat, mindez a korábbi vizsgálatról nem mondható el. Ott a világ számos pontjáról gyűjtötték a részleges hippokampuszmintákat, amelyeket eltérõ módon kezeltek, hosszabb idő telt el a donorok halála és a kivétel között, és voltak közöttük, akiket például epilepszia miatt mûtöttek.

Boldrini tehát kimondatlanul is arra utal, hogy a másik tanulmány sok sebbõl vérzik, így eredményeit nem lehet komolyan venni. Pedig a tisztánlátás rendkívül fontos lenne, hiszen ha bebizonyosodna, hogy létezik felnõttkori idegsejtképzés, az felvetné a degeneratív neurológiai betegségek, például az Alzheimer vagy aParkinson-kór gyógyításának lehetõségét. Persze a korábbi, Nature-ben publikáló kutatócsoport sem volt rest megtámadni az õ eredményeiket tételesen cáfoló új vizsgálatot. A közleményükben azt írják, hogy „Miközben Boldrini és munkatársai érdekes bizonyítékokkal szolgálnak a csökkent időskori vérérképződésre, vitatjuk a kísérleteik eredményeinek azon értelmezését, amely új idegsejtek képződését valószínűsíti. Az új idegsejtek azonosítása technikailag igen nehéz. A mi vizsgálatainkban mi is megfigyeltük a Boldriniék által leírt jelenségeket, csakhogy mi további vizsgálatokat végeztünk, és beláttuk, hogy ezek valójában nem is új idegsejtek.” Magyarul ők azt állítják, hogy a konkurenseik tévedésben vannak. A kérdés tehát még messze nem tekinthető eldöntöttnek.