Hella
16 °C
28 °C

Pár éven belül megcsinálhatják a mamut-elefánt hibridet

2018.05.02. 13:40
Nem csak a genetikai tervezés, de a tudomány és a bioetika határait általában is feszegető bejelentés az egyik nagy genetikai látnoktól, méghozzá éppen a Vatikánból: egy évtizeden belül a tervek szerint létrehozzák az ősi mamutgénekből és a mai elefántból a mesterséges méhben nevelt új hibridet: a mamut-elefánt tulajdonságait a genetikai mérnökök már eleve úgy akarják megtervezni, hogy ellenálló legyen az időjárásnak, és az orvvadászat se fenyegesse.

A genetikai tervezőasztalon születő új fajnak az elképzelések szerint nem lenne (vagy ha lenne, csak nagyon kicsi) agyara, így nem lenne iránta olyan nagy kereslet, mint Ázsiában még ma is az elefántok iránt. Gyapjas bundája ezen kívül megóvná a hidegtől, így az ázsiai elefántok mai elterjedési területétől északra, akár a tundraövezetben is barangolhatnának a csordái – a kutatók szerint ez valamiképp a tundra globálisan is fenyegető olvadását is segítene lelassítani.

Mindez talán teljes sci-finek hangzik, valójában azonban pár éven belül valóság lehet. Erről a napokban George Church, a Harvard vezető genetikusa beszélt a Vatikánban egy nagy tudományos konferencián. Church nem csak ambiciózus génszekvenálási és génszerkesztési kutatási projektjei miatt számít vezető kutatónak; afféle látnok is, aki az emberi génalakítás egyik fő szószólója a világban. Miközben az egyházak többsége a szigorúbb és óvatosabb bioetikai felfogást képviseli, és óv attól, hogy a tudomány Istent játsszon, Church, miközben a szabályozást maga is pártolja, a határokat jóval kijjebb tolná: szerinte nem csak a súlyos betegségek, a genetikai rendellenességek szűrése és orvoslása miatt lehet indokolt a genetikai beavatkozás (ezt, ha biztonságos és nem jár például embriók megölésével, elviekben az egyház is elfogadja), hanem az egészséges ember képességeinek további javítása is elégséges indok lehet – álláspontja azokat igazolja (ilyen például az izraeli sztártudós Harari), akik szerint a tudomány saját magát nem tudja lefékezni; amire technikailag képesek, azt előbb-utóbb meg is akarják csinálni.

Church fontos szerepet játszott a CRISPR-Cas9, „a genetika svájci bicskája” megalkotásában; a forradalmi technológia lehetővé teszi a kutatóknak a DNS célzott szerkesztését is. Ugyanő aktívan támogatja a személyes genetikai szekvenálás elterjesztését a társadalomban, mely akár az ideális partner megtalálásában, a családtervezésben, akár az egészségügyi kérdésekben hozhat ma még nem is teljesen előre látható változásokat. De csapatával évek óta próbálkozik a világ egyik legismertebb kihalt állatfaja, a gyapjas mamut genetikai feltámasztásával is.

Bő évtizeddel ezelőtt az északi-sarki örökfagy által megőrzött mamuttetemekből vettek DNS-mintát, az eredményekből pedig felhasználták arra, hogy 41 mamutgén pontos kópiáját újraalkossák. A gyapjas mamut utolsó példányai 4000 éve haltak ki, Church azonban újra mamutgéneket alkotott, melyeket aztán a mamut legközelebbi élő rokona, az ázsiai elefánt sejtjeibe ültetett be.

Ez egyelőre még csak laboratóriumban működik, élő elefánt egyeddel még nem hoztak létre hibridet, de a tervek éppen erről szólnak. Nem egy hús-vér elefántanyát termékenyítenének meg (nem akarják veszélyeztetni az életét – mondják), a hibridembrió ehelyett egy mesterséges méhben fejlődne. Ezt ma még nem tudnák megtenni, a fő nehézség a laboratóriumban növesztett szervek stabil vérellátásának a biztosítása; ugyanez volt a probléma abban a kísérletben, melyről néhány hete számoltunk be: akkor emberi agyszövetet ültettek be élő egerekbe, annak a véráramával kapcsolva össze az emberi sejtekből álló „miniatűr agyat”.

Church szerint „talán még tíz év is kell”, hogy valóban megszülessen az első elefánt-mamut hibrid. Bár a lapok ezt most hajlamosak úgy tálalni, hogy a Harvard kutatói a gyapjas mamutot állítják elő a laboratóriumban, az amerikai genetikus óvatosabban fogalmaz, és arról beszél, hogy csak az elefántot akarják ellenállóbbá tenni a mamutgénekkel: hidegtűrőbb lenne, kisebb agyara miatt kisebb lenne rá az illegális kereslet, sőt, még a föld alatti fagyott metán kiolvadása miatt különösen aggasztó tundrai ökológiai folyamatokra is pozitívan hathatna a léte szerintük – hogy pontosan hogyan, az nem derül ki a nyilatkozatokból.

Technikailag ugyanakkor a hibrid és az eredeti kihalt faj újrateremtések között inkább csak fokozati különbség van: ha például a gyapjas mamut teljes génállományát képesek lesznek szekvenálni, nem lesz elméleti akadálya annak, hogy újra megjelenjenek a mamutok (igaz, ők genetikailag már a kihalásuk előtt sem voltak túl jó állapotban) – ahogy masztodon, kardfogú tigris, vagy egyszer akár a sokkal-sokkal régebben kihalt dinoszauruszok is újra megjelenhetnének. A Jurassic Park-szerű sci-fik valósággá válásával kapcsolatban azonban komoly kifogások is bőven felmerülhetnek, nem csak olyanok, hogy mi lesz, ha kibújnak a kerítésen: a bioetikai dilemmák mellett az is félő, hogy a kihalt fajok újjáalkotása annyiba fog kerülni, hogy a még élő, de veszélyeztetett fajok megvédésére nem maradna elég pénz és figyelem.