Sámuel, Hajna
21 °C
32 °C

Egy 700 ezer éves orrszarvúlakoma írja át az emberi vándorlások történetét

2018.05.04. 09:52
Orrszarvúvelő rusztikusan, rinocéroszfelsál hobbit módra? Ősi recept, a régészek pedig most felfedezték egy tényleg nem tegnap megesett lakoma nyomait. Ez azt bizonyítja, hogy 700 ezer éve, az eddig gondoltnál több százezer évvel korábban élt ember a délkelet-ázsiai szigeteken. A felfedezés átírja az emberi vándorlások történetét.

A Fülöp-szigetek legnagyobb, északi szigetén folytatott ásatáson egy 700 ezer évvel ezelőtt elpusztult orrszarvú majdnem egész csontvázát találták meg, de sajátos sérülésekkel: több orrszarvúcsonton vágásnyomokat fedeztek fel, a végtagokon pedig kalapácsütések jeleit, melyek éppen arra utalhatnak, hogy az ember, azon kívül, hogy feltehetően módszeresen igyekezett lefejteni a húst, a velőt akarta kivenni a csontból.

01 human philippines img 5372-adapt-1190-1
Fotó: anthropology.net

De vajon milyen ember? Ez az igazi rejtély, ugyanis a lelet a maga hozzávetőlegesen 700 ezer éves korával (+-70 ezer év, 10 százalékos hibahatár) nemcsak különleges, de sokkal-sokkal korábbi mindennél, ami emberi, és amit a térségben valaha találtak. Az emberfélék letelepedésének eddigi legkorábbi bizonyítéka a Fülöp-szigeteken egy kis lábfejcsont volt, amelynek korát 67 ezer évesre becsülték.

A mostani lelet tehát, még ha emberi maradványok nem is kerültek elő, alapjaiban változtatja meg az ember elterjedéséről szóló elméleteket. Hogy a sérüléseket ember okozta, nem kétséges, de az orrszarvú teteme alól szinte egy egész szerszámosládát is kiástak. 57 különféle kőszerszámot találtak a földben: pattintott kőpengék, a pattintáshoz szükséges magkövek és két olyan kő, amiket valószínűleg kalapácsfejként használtak.

Ki volt ott, és ki volt erre képes technikailag 700 ezer évvel ezelőtt? Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy ekkor az emberféléknek még nem voltak csónakjaik, így nem is kerülhettek a régió szigeteire. Azonban ez 2003-ban megcáfolódott: Flores indonéziai szigetén (ez csak 1200 km-re van a mostani ásatástól) akkor fedezték fel az embertan egyik leghíresebb leletét, az azóta Homo floresiensis néven ismert alacsony termetű, kis agytérfogattal rendelkező embert, aki egy időben élhetett még a Homo sapiensszel is. A 110 centis magassága miatt „hobbit-embernek” is nevezett faj körül óriási tudományos viták voltak, az uralkodó elmélet szerint a korábban ismeretlen emberfajta a Homo erectusszal állhatott rokonságban.

A mostani Fülöp-szigeteki felfedezés ősibb a floresinél. A kutatók szerint a legvalószínűbb, hogy az orrszarvúvadász csoport Homo erectus lehetett. Ez ismét arra utal, hogy a délkelet-ázsiai szigetvilágban nagyon korán megjelentek az emberfélék, és a felfedezés az elterjedésükről is átírhatja az elméleteket.

screen-shot-2018-05-03-at-9-18-14-am.png
Fotó: anthropology.net

A friss tanulmány szerzői szerint a korai emberelődök több hullámban vándoroltak be a térségbe. A vezető kutató, Van der Bergh úgy véli, a délkelet-ázsiai szigetvilágban északról dél felé haladva, az óceán áramlatait követve szóródtak szét, Luzon lehetett az egyik állomás. Végül elérték Flores szigetét, ahol a hobbit-ember populációja létrejött.

Úgy gondolják, hogy észak felől hódíthatták meg a szigeteket – az állatok szigetek közötti elterjedése ugyanerre az irányra utal. A legizgalmasabb spekuláció azonban nem is arról szól, hogy honnan jöttek, hanem hogy mivel: Van der Bergh szerint elképzelhető, hogy az embert nem csónakok szállították ide, hanem hatalmas cunamik. A 2004-es karácsonyi tragédia óta az egész világ tisztában van vele, hogy a térségben gyakori a szökőár. A lehetőség fennáll, hogy ez nem csak pusztítást okozott: a kutató szerint a véletlen egy óriáshullám hátán egyik szigetről a másikra szállíthatta az emberfélék egy-egy csoportját – hogy aztán letelepedjenek, társadalmat alkossanak, és 700 ezer évvel ezelőtt közösen levadásszanak és velőre éhesen feldolgozzanak egy hajdani rinocéroszt.