Salamon
12 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Egy 700 ezer éves orrszarvúlakoma írja át az emberi vándorlások történetét

2018.05.04. 09:52
Orrszarvúvelő rusztikusan, rinocéroszfelsál hobbit módra? Ősi recept, a régészek pedig most felfedezték egy tényleg nem tegnap megesett lakoma nyomait. Ez azt bizonyítja, hogy 700 ezer éve, az eddig gondoltnál több százezer évvel korábban élt ember a délkelet-ázsiai szigeteken. A felfedezés átírja az emberi vándorlások történetét.

A Fülöp-szigetek legnagyobb, északi szigetén folytatott ásatáson egy 700 ezer évvel ezelőtt elpusztult orrszarvú majdnem egész csontvázát találták meg, de sajátos sérülésekkel: több orrszarvúcsonton vágásnyomokat fedeztek fel, a végtagokon pedig kalapácsütések jeleit, melyek éppen arra utalhatnak, hogy az ember, azon kívül, hogy feltehetően módszeresen igyekezett lefejteni a húst, a velőt akarta kivenni a csontból.

01 human philippines img 5372-adapt-1190-1
Fotó: anthropology.net

De vajon milyen ember? Ez az igazi rejtély, ugyanis a lelet a maga hozzávetőlegesen 700 ezer éves korával (+-70 ezer év, 10 százalékos hibahatár) nemcsak különleges, de sokkal-sokkal korábbi mindennél, ami emberi, és amit a térségben valaha találtak. Az emberfélék letelepedésének eddigi legkorábbi bizonyítéka a Fülöp-szigeteken egy kis lábfejcsont volt, amelynek korát 67 ezer évesre becsülték.

A mostani lelet tehát, még ha emberi maradványok nem is kerültek elő, alapjaiban változtatja meg az ember elterjedéséről szóló elméleteket. Hogy a sérüléseket ember okozta, nem kétséges, de az orrszarvú teteme alól szinte egy egész szerszámosládát is kiástak. 57 különféle kőszerszámot találtak a földben: pattintott kőpengék, a pattintáshoz szükséges magkövek és két olyan kő, amiket valószínűleg kalapácsfejként használtak.

Ki volt ott, és ki volt erre képes technikailag 700 ezer évvel ezelőtt? Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy ekkor az emberféléknek még nem voltak csónakjaik, így nem is kerülhettek a régió szigeteire. Azonban ez 2003-ban megcáfolódott: Flores indonéziai szigetén (ez csak 1200 km-re van a mostani ásatástól) akkor fedezték fel az embertan egyik leghíresebb leletét, az azóta Homo floresiensis néven ismert alacsony termetű, kis agytérfogattal rendelkező embert, aki egy időben élhetett még a Homo sapiensszel is. A 110 centis magassága miatt „hobbit-embernek” is nevezett faj körül óriási tudományos viták voltak, az uralkodó elmélet szerint a korábban ismeretlen emberfajta a Homo erectusszal állhatott rokonságban.

A mostani Fülöp-szigeteki felfedezés ősibb a floresinél. A kutatók szerint a legvalószínűbb, hogy az orrszarvúvadász csoport Homo erectus lehetett. Ez ismét arra utal, hogy a délkelet-ázsiai szigetvilágban nagyon korán megjelentek az emberfélék, és a felfedezés az elterjedésükről is átírhatja az elméleteket.

screen-shot-2018-05-03-at-9-18-14-am.png
Fotó: anthropology.net

A friss tanulmány szerzői szerint a korai emberelődök több hullámban vándoroltak be a térségbe. A vezető kutató, Van der Bergh úgy véli, a délkelet-ázsiai szigetvilágban északról dél felé haladva, az óceán áramlatait követve szóródtak szét, Luzon lehetett az egyik állomás. Végül elérték Flores szigetét, ahol a hobbit-ember populációja létrejött.

Úgy gondolják, hogy észak felől hódíthatták meg a szigeteket – az állatok szigetek közötti elterjedése ugyanerre az irányra utal. A legizgalmasabb spekuláció azonban nem is arról szól, hogy honnan jöttek, hanem hogy mivel: Van der Bergh szerint elképzelhető, hogy az embert nem csónakok szállították ide, hanem hatalmas cunamik. A 2004-es karácsonyi tragédia óta az egész világ tisztában van vele, hogy a térségben gyakori a szökőár. A lehetőség fennáll, hogy ez nem csak pusztítást okozott: a kutató szerint a véletlen egy óriáshullám hátán egyik szigetről a másikra szállíthatta az emberfélék egy-egy csoportját – hogy aztán letelepedjenek, társadalmat alkossanak, és 700 ezer évvel ezelőtt közösen levadásszanak és velőre éhesen feldolgozzanak egy hajdani rinocéroszt.