Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Atlantiszi földrajz: magyar vulkanológusok rekonstruálták a katasztrófa valószínű szigetét

2018.05.04. 18:11
Nemzetközi kutatócsapat, benne magyar tudósok rekonstruálták Szantorini 3600 évvel ezelőtt vulkánkitörésben megsemmisült belső szigetének méretét és korát. Feltételezések szerint ez a katasztrófa jelenhetett meg Atlantisz legendás történetében.

Hogy Atlantisz Platón által is részletesen megírt mítoszának volt-e, és ha volt, mennyi valóságalapja volt, azóta is erősen vitatott. Azok a régészek mindenesetre, akik megtörtént geológiai katasztrófát feltételeznek a háttérben, gyakran Szantorinit tartják a legesélyesebb Altantisz-jelöltnek. A szépséges hajdani Kalliszté vagy Thíra (ezek a sziget korábbi nevei) mai formája egy 3500 évvel ezelőtti hatalmas vulkáni robbanásnak köszönhető, mely berobbantotta a sziget közepét, hatalmas kalderát alakítva ki. A minószi civilizáció csúcspontján bekövetkezett kitörés és a cunami okozhatta a minószi kultúra pusztulását, és így elképzelhető, hogy neki köszönhetjük Atlantisz legendáját is.

Egy magyar tudósokat is felsorakoztató nemzetközi kutatócsapat már hat éve dolgozik azon, hogy rekonstruálja, milyen földrajzi viszonyok voltak a szigeten a 3600 évvel ezelőtti nagy kitörés előtt. A szakemberek sokáig azt gondolták, hogy a kitörés előtt egységes sziget feküdt a mai Szantorini helyén. Ezt azonban a mostani kutatások megcáfolták – eredményeik pénteken jelentek meg a Nature-ben.

41598 2018 25301 Fig1 HTML
Grafika: Scientific Reports

Erről a kutatócsapat egyik magyar tagja, Karátson Dávid vulkanológus mesélt az MTI-nek. Az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének vezetője francia, görög, német és angol tudósokkal dolgozott együtt, és sikerült megállapítaniuk, hogy már a minószi kitörést megelőzően is létezett egy, a maihoz hasonló kisebb belső, vagyis kalderaöböl Szantorinin. Sőt, nem csak az öböl volt meg 3600 évvel ezelőtt, hanem a mai Kameni-szigetek helyén egy korábbi belső sziget is, az ún. Pre-Kameni.

Ez az ősi sziget a minószi kitörésben teljesen megsemmisült és elsüllyedt, de most sziszifuszi munkával sikerült megbecsülni a méretét, radiometrikus módszerrel pedig a sziget életkorát is: a minószi kitöréskor kb. 20 ezer éves lehetett. Mivel a minószi előtti utolsó nagy, Cape Riva névvel illetett vulkánkitörés úgy 22 ezer éve következett be, úgy tűnik, hogy Pre-Kameni azt követően kezdett növekedni.

A kirobbant vulkáni tufaanyagban, mint a mákos tésztában a mákszemek, megtalálhatóak és fotóstatisztikai, valamint geokémiai eljárással elkülöníthetőek a felrobbant egykori sziget alkotó anyagának maradványai is

– mondta Karátson Dávid.

Santorini mai és rekonstruált kitörés előtti formája a belső szigettel.
Santorini mai és rekonstruált kitörés előtti formája a belső szigettel.
Grafika: Scientific Reports

A ma ismert Kameni-szigetek kialakulása csak a robbanást követően kezdődött el, miután a sziget képét átrajzoló katasztrófa véget vetett a krétai központú minószi kultúrának, és teljesen elpusztította a Szantorini szigetén fekvő késő bronzkori várost, Akrotirit is, amelyet Pompeiihez hasonlóan konzervált a több tucat méter vastag vulkáni hamu.