Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A génjeinkben van, mennyire égünk le

2018.05.09. 08:36

Bizonyos gének határozzák meg, hogy az ember mennyire hajlamos a leégésre, és ennek eredményeként a bőrrák kialakulására – írja az MTI egy új kutatás alapján.

A szakemberek Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Hollandiában és az Egyesült Államokban élő és európai felmenőkkel rendelkező 180 ezer ember genetikai állományát megvizsgálva azonosítottak húsz olyan gént, amely összefüggésben van a leégés fokozott kockázatával. A Nature Communications szaklapban publikált tanulmány szerint a húsz gén közül nyolcat korábbi kutatások már összefüggésbe hoztak a bőrrák kialakulásával.

A genom legalább egy régiójában

arra utaló bizonyítékot találtunk, hogy a melanoma kialakulásában szerepet játszó gén a leégésre való hajlam fokozásával működik közre a folyamatban

– mondta Mario Falchi, a King's College London munkatársa, a tanulmány társszerzője.

A napsugárzás rendkívül fontos a szervezet D-vitamin-termelése szempontjából. Ez a vitamin felel a csontok, a fogak és az izmok egészségéért, és a kutatók szerint a krónikus betegségek, akár még a rák kivédésében is segíthet. A napsugaraknak való túlzott kitettség azonban fájdalmas lehet rövid távon és veszélyes következményekkel járhat az egészségre nézve.

A tanulmány, amely a leégés genetikai hátterével foglalkozó eddigi legnagyobb vizsgálat, segít magyarázatot adni arra, hogy az azonos bőrtónusú emberek miért reagálhatnak eltérően a napsugárzásra: néhányan vörösre égnek, mások lebarnulnak. Az eredmények a bőrrák kockázati tényezőinek megismerésében is segíthetnek.

"Rendkívül fontos, hogy ezeket a géneket még részletesebben tanulmányozzuk, hogy megértsük miként járulnak hozzá a leégésre való hajlamhoz" – húzta alá Falchi. A kutató szerint a jövőben talán genetikai vizsgálattal is ki lehetne szűrni a kockázati csoportba tartozó embereket.