Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az a helyzet, hogy magasról teszünk a természetvédelemre

2018.05.18. 13:33

A természetvédelmi területek harmadát veszélyezteti az emberi tevékenység. A területvédelem többnyire nem éri el a célját. Hatmillió négyzetkilométernyi erdőség, park és természetvédelmi terület van veszélyben az olyan emberi tevékenységek miatt, mint a bányászat, a fakitermelés vagy a gazdálkodás. A természetvédelmi területek kijelölése hamar megtörténik, de a terület védelmének finanszírozása és a védelem biztosítása már elmarad.

– írja egy, a Science-ben megjelent új tanulmány. A szerzők arra akarták fölhívni a figyelmet, hogy ezen a hatmillió négyzetkilométeren az emberi tevékenység károsítja a védeni kívánt természetet.

A természeti örökség védelmezése a védett zónák létrehozásával környezetvédelmi sikertörténet volt. Mióta az országok zöme 1992-ben ratifikálta a biológiai sokféleség védelméről szóló konvenciót (CBD), a védett területek nagysága megduplázódott. Ma a Föld szárazföldi térségének 15 százaléka és óceánjainak 8 százaléka élvez védettséget. De a kutatók szerint

a védett területek jó része csak papíron élvez védelmet: továbbra is megkötés nélkül folynak rajtuk útépítések, energetikai bővítések vagy városépítések.

James Watson, az ausztráliai Queensland Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője szerint egy ország sem viselkedik helyesen ebben a kérdésben. A leggazdagabbak is engedik, hogy nehézipar működjön a védett zónákban.

azok az országok sem vigyáznak a természetvédelmi területeikre, amelyeknek meglennének a forrásaik, illetve a védelemre szoruló biodiverzitásuk. Ilyen például az Egyesült Államok vagy Ausztrália, ahol sok természetvédelmi területen folyik bányászat, fakitermelés és legeltetés. 

A kutatásban megvizsgálták a csaknem 55 ezer védett területen folyó emberi tevékenységet, amelyek az egyes térségekben élő fajokra veszélyesek lehettek.

A védett területek egyharmadán érezhető az emberi tevékenység káros hatása, főleg Ázsia, Európa és Afrika sűrűn lakott vidékein. Az elemzett térségeknek csupán 10 százaléka mentes az emberi hatástól: a magasan fekvő orosz és kanadai szárazföldi területek.

Watson úgy látja, hogy egyes országok önmaguk legádázabb ellenségei. A világ legnagyobb része csatlakozott a biodiverzitást őrző konvencióhoz, de az egyes országoknak maguknak kellene megóvnia a területükön lévő természeti értékeket. Mivel ezeket senki nem koordinálja, nincs általános szabály, amit követni kéne. A tudományos kutatókra hárul a feladat, hogy szembesítse az országokat a tényekkel, és rámutasson, hogy cselekedniük kell a természet védelmében.

A természeti örökség védelme ügyében kifutunk az időből, kihalási válságba kerültünk: a következő 50 évben a fajok 30 százaléka eltűnhet a bolygóról, ha nem vigyázunk megfelelően a természeti kincseinkre.

– mondta Watson.

(MTI | Reuters)