Aliz
6 °C
14 °C

Magyar részvétellel programoztak bőrsejtet idegsejtté

Az Élettani és Neurobiológiai Tanszék Idegi Sejtbiológiai Munkac
2018.05.25. 13:26

A károsodott agyterületek regenerálásához idegsejtekre is szükség lehet, ezért kutatják világszerte annak a lehetőségét, hogy miként lehetne másfajta sejtek átprogramozásával alapanyagok előállítani ezekhez a beavatkozásokhoz. Egy tizenkét tagú kutatócsoport az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének tudományos főmunkatársa, Szűcs Attila közreműködésével azt vizsgálta, hogy egerek embrionális hámsejtjének újraprogramozásával miként lehetne idegsejteket (iN sejteket) legyártani.

Rájöttek:

a génkifejezést szabályozó fehérjék nem mindegyik kombinációjával működik.

A kutatók ezen fehérjéket (transzkripciós faktorokat) páronként vizsgálták meg, és az 598 kombinációból mindössze 76 volt sikeres, ezekben az esetekben tudtak megfelelő sajátságokkal és morfológiával rendelkező, érett idegsejteket létrehozni. Miután beindították a genetikai átalakulást, három héttel később már érett neuronokra utaló jegyek mutatkoztak a petricsészében úszkáló sejteken.

Korábban úgy vélték, hogy a genetikai újraprogramozás során az iN sejtek heterogén sejtpopulációkból alakulnak ki - írja az ELTE közleménye -, ám a nemzetközi kutatócsoport kiderítette, hogy egy adott neuronális sajátság (pl. egy sejtfelszíni ioncsatorna) megjelenését számos útvonal aktiválásán keresztül is ki lehet váltani.

Immunfluoerszcens jelöléssel láthatóvá tett humán indukált neuronok
Immunfluoerszcens jelöléssel láthatóvá tett humán indukált neuronok
Fotó: ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék

„Mindez arra utal, hogy egy adott idegsejttípus nem egy előre rögzített kód szerint fejlődik, hanem az elköteleződési lépések elég nagyfokú redundanciával rendelkeznek. Így igen valószínű, hogy az élő idegszövetre jellemző, rendkívüli mértékű diverzitás kialakulása mögött a neuronok identitását megszabó transzkripciós faktorok sajátos, és a szöveti környezettől függő kombinációja áll.

A kutatásról szóló cikket a Nature tudományos lapban publikálták.

(Borítókép:  Az Élettani és Neurobiológiai Tanszék Idegi Sejtbiológiai Munkacsoportjának patch clamp elektrofiziológiai laboratóriuma)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?