Ábrahám
17 °C
29 °C

A dinoszauruszokat kiirtotta az aszteroida, de az életet nem tudta

2018.05.31. 14:21

66 millió éve egy 9,9 kilométer átmérőjű kisbolygó csapódott a mai Mexikó területén található Yucatán-félszigetbe. A növény- és állatvilág közel 70 százaléka kipusztult – és velük a dinoszauruszok is. Egy új kutatás szerint az eddig véltnél jóval korábban, már 30 ezer évvel az aszteroida becsapódása után visszatérhetett az élet a Mexikói-öbölbeli Chicxulub-kráterbe.

A nemzetközi projekt kutatói két éve fúrásokat végeztek a nagyjából 200 kilométer átmérőjű meteoritkráterben. A 800 méteresnél is hosszabb furatminták feldolgozásában részt vett Ludovic Ferriere, a bécsi Természettudományi Múzeum meteoritkutatója is. Egy hónapon át mindennap 12 ország 30 kutatója elemezte két műszakban a mintákat.

Az austini Texasi Egyetem vezetésével a kutatók a furatokban lévő mikrokövületek, egysejtű organizmusok, többek között algák és planktonok maradványaival bizonyították, hogy

az élőlények nagyon gyorsan visszahódították a krátert; az eredmények alapján már 2-3 évvel a becsapódás után megjelent a kráterben az élet.

30 ezer évvel később már fitoplanktonban gazdag volt a terület, így sokféle fajból álló életközösség alakulhatott ki.

A kutatást vezető Cris Lowery, a Texasi Egyetem Geofizikai Intézetének tudósa szerint az élet meglepő gyorsasággal tért vissza a kráterbe. Eddig ugyanis abból indultak ki, hogy a káros környezeti hatások, például a mérgező fémek miatt a kráterek környezetében különösen sokáig tarthatott, amíg ismét megvetették a lábukat az élőlények.

A kutatók hangsúlyozták: nem lehet általánosságban megjövendölni, hogyan újul meg az élet egy aszteroida becsapódása után. Az eredmények alapján az élet visszatérése elsősorban helyi tényezőktől függ. A világ más területein egy-egy becsapódás után 300 ezer évig is eltarthatott, míg az élet a Chicxulub-kráteréhez hasonló formában regenerálódott.

Miközben a világ más részein gyűjtött furatmintákban csak néhány milliméter olyan anyag van, amely a becsapódás utáni pillanatokban rakódott le, a Chicxulub-kráterből vett furatokban több mint 130 méter vastag ez a réteg. A kutatók így a kövületállomány napi, heti, havi és éves változására is következtetni tudnak. Ferriere szerint

a becsapódási kráter egy egész könyvnyi ismeretet rejt az élet visszatértéről, miközben máshol csak néhány oldalnyit találunk.

(MTI)