Példátlan pusztulás az ausztrál Nagy-korallzátonyon
További Tudomány cikkek
-
Igazi kutyaünnepet varázsoltak a Városligetben - Legénység nélkül ugyan, de visszatért a Starliner űrszonda a Földre
- Valószínűleg önnek is halott popsi szindrómája van
- Tudományos kutatás: ha boldogak vagyunk, többet költünk a neten is
- Rejtély: olyan égitestet találtak a tudósok, amilyenre még nem volt példa
Az eddig megfigyelt legnagyobb mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátony területének egészét – derült ki az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) legújabb jelentéséből.
A szigetország kormánya mellett működő kutatóintézet szakemberei kétévente tartanak állapotfelmérését az északkeleti partoknál húzódó összes korallzátonynál. A kedden publikált legfrissebb jelentés részletesen taglalja, hogy milyen hatással voltak a 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony szakaszaira az utóbbi két év tömeges korallfehéredései. Az intézet szerint soha nem volt még példa arra, hogy egymást követő években jelentkezett volna a pusztító természeti jelenség.
A pusztítóbb események nagyobb károkat okozhatnak a zátonyokban, amelyek regenerálódása hosszabb ideig is eltarthat, ha a virágállatok fejlődési üteme nem változik. A hirtelen bekövetkező környezeti jelenségek közötti időintervallumok csökkennek és az olyan krónikus stresszforrások, mint az óceánvíz zavarossága, valamint a magas vízhőmérséklet, lassíthatják a regenerálódási folyamatot
– áll a tanulmányban.
Az Ausztrál Kutatási Tanács Excellence for Coral Reef Studies Központja által közreadott dátumozatlan képen a megfigyelést végző repülőgép árnyéka vetül az ausztráliai Nagy Korallzátony sérült koralljaira Queensland államban. Egy levegőből végzett vizsgálat 2017 áprilisában közreadott eredménye szerint korábban sohasem látott korallfehéredés sújtja a Nagy Korallzátony északi és középső harmadát.
Fotó: Ed Roberts / MTI / EPA
Az északi zátonyokon, amelyek a leginkább megsínylették a tengeri hőhullámokat, a korallborítás csaknem fele odaveszett. A teljes korallborítás a 2016-ban mért 22 százalékról 2018-ban 14 százalékra csökkent.
Az elmúlt több mint 30 évre visszatekintve példa nélkülinek számít, hogy a zátony mindhárom régiója ilyen hanyatláson megy keresztül és, hogy ilyen sok zátonyon alacsony a korallborítás
– hangsúlyozták a kutatók.
Bár a legújabb vizsgálatok szerint az elmúlt 30 ezer évben a Nagy-korallzátony ellenállóbb volt a környezeti változásokra a korábban gondoltnál, azt már kérdésesnek tartják, hogy a zátony képes lesz-e túlélni a mostani válságot is. A vízfelszín hőmérsékletének emelkedése, a koralltakaró csökkenése, a tömeges korallfehéredések, a vízminőség romlása és az emberi tevékenység miatt az óceánba kerülő üledék pusztító hatása együtt túl sok lehet.
A Nagy-korallzátony Ausztrália egyik legnagyobb turistalátványossága. Az ausztrál kormány április végén jelentette be, hogy 500 millió ausztrál dollárt (104 milliárd forint) fordít a következő években a zátony helyreállítására és védelmére, beleértve a vízminőség javítását is.
(Guardian/MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
