Mária
18 °C
28 °C

Minden idők legősibb lábnyomát fedezték fel

2018.06.07. 15:24

Az eddig ismert legősibb állatlábnyom-kövületet fedezték fel amerikai és kínai paleontológusok Kína déli részén – írja az MTI.

A nemzetközi kutatócsoport szerdán publikálta eredményeit a Science Advances folyóiratban. A tanulmány szerint a paleontológusok által a Jangce folyó Három-szurdok nevű vidékén felfedezett megkövesedett nyomok a földtörténeti ediakara időszakból, vagyis 635-541 millió évvel ezelőttről származnak.

Nem tudni, milyen fajú volt az apró lény, amelyik a szürke mészkőben hagyta lába lenyomatait, amelyek csak pár milliméterre vannak egymástól. A tudósoknak könnyebb lett volna a dolga, ha a lábnyomai közelében pusztul el az állat és a nyomokhoz hasonlóan jó minőségű kövület marad belőle, így azonban rejtély marad a kiléte.

A kőzet korát a kutatók 551-541 millió évesnek határozták meg. A korábban legrégebbinek tartott állatlábnyomok 540-530 millió évesek voltak, a most azonosított kövületek valószínűleg akár 10 millió évvel idősebbek náluk – mondta el Csö Csen, a tanulmány vezető szerzője az AFP-nek.

"Az tudjuk egyedül, hogy kétoldali szimmetriájú állat volt, erre utalnak a végtag lenyomatai" – tette hozzá. A kétoldali szimmetriájú állatok közös jellemzője, hogy páros testrészeik vannak, a geológiai múltban és manapság is az egyik legsokfélébb és a legnagyobb csoportot képviselő állatok közé tartoznak. Általában a kambriumi robbanásra, 541-510 millió évvel ezelőttre teszik a megjelenésüket és elterjedésüket a Földön, bár régóta sejtik a tudósok, hogy evolúciós elődeik az ediakara korszakból származnak. A most publikált felfedezés előtt azonban nem találtak megkövesedett állati lábnyomokat az ediakara periódusból.

A Kínai Tudományos Akadémia Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézetének kutatói és az amerikai Virginiai Műszaki Egyetem kutatói által felfedezett megkövesedett nyomok láthatólag lyukakhoz kapcsolódtak, ami azt jelzi, hogy az állatok időről-időre beáshatták magukat az üledékbe és A mikrobiális szőnyegbe, feltehetően táplálék és oxigén után kutatva.