Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Rendőrök vigyázzák a kérészeket a Tisza alsó szakaszán is

2018.06.11. 08:48

A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a kérészek rajzása a Tisza alsó szakaszán is: a napnyugta előtti órákban Szeged és az országhatár közötti részen több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok, írja az MTI.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) védett rovarfaj, természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint, és már csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján - főként a Körösökön - lelhető fel. Tilos a védett állatfajok egyedének elpusztítása, engedély szükséges a gyűjtéséhez, a befogásához és a birtokban tartásához is. A védett rovar egyedének elpusztítója szabálysértést követ el, 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Természetkárosítást is elkövethet, aki a rovarok telepét károsítja meg, vagy jelentős mennyiségű egyedet gyűjt. Természetkárosítás miatt kell felelnie annak is, aki a rajzásba kisgéphajóval szándékosan belehajt, és megzavarja, elpusztítja a kérészeket.

Éppen ezért a Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság - természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel közösen - a szokásosnál sűrűbb járőrszolgálattal őrködik a kérészek biztonsága felett az idén korábban kezdődött tiszavirágzás idején, közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.

Védett tiszai faj

A kérész lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.

A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja. A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal.

A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. A rovarokat már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak és a madarak sem akarnak kimaradni a lakomából.

A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a mintegy hétezer petéjét.

A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom előtt még egész Európában előfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetők meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.