Paulina
16 °C
20 °C

Rendőrök vigyázzák a kérészeket a Tisza alsó szakaszán is

2018.06.11. 08:48

A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a kérészek rajzása a Tisza alsó szakaszán is: a napnyugta előtti órákban Szeged és az országhatár közötti részen több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok, írja az MTI.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) védett rovarfaj, természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint, és már csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján - főként a Körösökön - lelhető fel. Tilos a védett állatfajok egyedének elpusztítása, engedély szükséges a gyűjtéséhez, a befogásához és a birtokban tartásához is. A védett rovar egyedének elpusztítója szabálysértést követ el, 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Természetkárosítást is elkövethet, aki a rovarok telepét károsítja meg, vagy jelentős mennyiségű egyedet gyűjt. Természetkárosítás miatt kell felelnie annak is, aki a rajzásba kisgéphajóval szándékosan belehajt, és megzavarja, elpusztítja a kérészeket.

Éppen ezért a Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság - természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel közösen - a szokásosnál sűrűbb járőrszolgálattal őrködik a kérészek biztonsága felett az idén korábban kezdődött tiszavirágzás idején, közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.

Védett tiszai faj

A kérész lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.

A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja. A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal.

A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. A rovarokat már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak és a madarak sem akarnak kimaradni a lakomából.

A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a mintegy hétezer petéjét.

A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom előtt még egész Európában előfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetők meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.