Mária
18 °C
28 °C

Erdei génmegőrzési program indult Tolnában

2018.06.12. 10:28

Erdészeti génmegőrzési programot indított a tamási székhelyű Gyulaj Erdészeti és Vadgazdálkodási Zrt., amelyben az olasz molyhos tölgynek és a kocsánytalan tölgynek különítettek el magtermelő területeket.

Gőbölös Péter, a társaság vezérigazgatója az erdészeti génmegőrzés lehetőségeiről hétfőn, a Tolna megyei Lengyelen rendezett tanácskozás után az MTI-nek elmondta: a két fafaj genetikai állományának megőrzésére a hőgyészi és a pincehelyi erdészet területén jelöltek ki önálló területet.

A klímaváltozás hatása egyértelműen tetten érhető, és sokszor bizonytalanná vált, hogy stabilan fel tudjuk nevelni az erdőket. Ezért olyan genetikai erőforrás-gazdálkodást kezdtünk el, ami biztosítja a hosszú távon megvalósítható erdőgazdálkodást

– mondta Gőbölös Péter. Az erdészet már 2003-ban létrehozott egy magtermesztő plantázst, ami hosszabb idő alatt hoz eredményt. Az aktív törzsfák feltérképezését – erdőjárással – 1-1,5 éve végzik intenzíven. A gyulaji erdészetnél termelt szaporító anyagok később akár kereskedelmi forgalomba is kerülhetnek, és használhatják a Kárpát-medencében végzendő erdőfelújításoknál.

A konferencián Borovics Attila, a Nemzeti Agrártudományos és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója arról beszélt, hogy a klímaváltozás miatt melegebb és szárazabb nyári időjárásra kell számítani Magyarországon, a csapadék már jelenleg is nagyon hiányzik az erdőknek. Ezért a dunántúli tölgyesek helyét több helyen a szárazságtűrőbb cser veheti át, az Alföld középső részén viszont nagyobb problémát okozhat a változás, ott az a kérdés, hogy megmarad-e az erdő, vagy sztyeppövezet veszi át a helyét. Emiatt állománykiegészítéssel kell felújítani az erdőket, amiben nagy szerepe van az új szaporítóanyagoknak.

Képünk illusztráció
Képünk illusztráció
Fotó: Gyulaj Erdészeti és Vadgazdálkodási Zrt.

A fák által termelt magok, pollenek, magkészlet genetikai diverzitása akár egymilliószorosa is lehet más növényfajoknak, a klíma megváltozása ellen azonban az örökítőanyagok sokszínűsége kevés. A jelenleg zajló klimatikus folyamat ugyanis sokkal gyorsabb, mint az, ahogy a fafajok diverzitásukkal alkalmazkodni tudtak a körülményekhez. A probléma egyik megoldása lehet az, hogy szárazabb éghajlaton honos fajok szaporítóanyagát is felhasználják az erdősítésnél. Tolna megyében például Romániából, Bulgáriából esetleg Törökországból származó szaporítóanyagokkal újítanak fel tölgyeseket.

Fontos a meglévő fajok genetikai diverzitásának megőrzése is. A gyulaji erdészet mellett Sárváron például a klímaérzékeny, őshonos vadcseresznye génmegőrzését végzik, és a kocsánytalan, illetve a kocsányos tölgy esetében is zajlanak hasonló programok. A hazai, erdővel borított egymillió 867 ezer hektáron az akác után a második legnagyobb területen, 387 ezer hektáron élnek tölgyfajok. Cser 211 ezer, nyár 196 ezer, bükk 111 ezer hektárt borít.