Lázár, Olimpia
-6 °C
-1 °C

Ezentúl folyamatos lesz itthon a zajmérés

2018.06.12. 14:49

Korszakváltáshoz érkezett Magyarországon a zajvédelem: az időszakos adatszolgáltatást a zajterhelés folyamatos vizsgálata váltja föl. Ezt az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára jelentette be kedden Budapesten, a kormány zajtérképezési projektjének nyitó rendezvényén.

Rácz András közölte, hogy az uniós kötelezettségvállalás a zajtérképek 5 évenkénti megújítását írja elő, ám Magyarországon ez a feladat a források és a szabályozás hiányosságai miatt sokáig nem teljesült megfelelően. A kormány tavalyi döntése értelmében a folyamatos zajvédelmi feladatellátásra 2 milliárd forint jut, a zajtérképezést pedig két tudományos háttérintézmény, a Herman Ottó Intézet és a Közlekedéstudományi Intézet veszi át az önkormányzatoktól. Előbbi a települések, utóbbi a közlekedési vonalak zajterhelését vizsgálja majd – írja az MTI.

A zajtérképek adatsorai nyilvánosak lesznek, a lakossági tájékoztatás mellett többek között a települési fejlesztések tervezését is segíthetik. Az államtitkár hozzátette, hogy a folyamatos és hosszú távú zajszennyezés jelentős megterhelést okoz, csökkentéséhez a döntéshozókon és az orvosokon túl sokak összefogása szükséges.

A zajtérkép nem csupán mérési eredmények térképes megjelenítése, hanem soktényezős számítás eredménye, hiszen a zaj az észlelőig nem csak egy úton juthat el, napszakonként változhat és több forrásból is eredhet – mondta Muntag András zajszakértő. A korszerű zajtérképnek az egy pontba jutó zajok eredőjét kell megjelenítenie folyamatosan frissítve, ám ha ez teljesül, az sokaknak jelenthet hasznos segítséget.

A zajterhelés testi és lelki tüneteket is okoz – figyelmzetett Román Zsuzsa szakorvos. A zaj fokozza többek között az idegességet, az agressziót, a stresszt, zavarja a figyelmet, befolyásolja a légzést és a szívműködést, mérhetően emeli a szívroham és a cukorbetegség kockázatát, az anyagcserét befolyásolva hozzájárul az elhízáshoz, a zaj miatti nagyobb reflexidő pedig több balesethez vezet. Egy Angliában végzett vizsgálat eredményeire hivatkozva megjegyezte, hogy a szigetországban a 10 milliárd eurót is elérheti évente a zaj társadalmi kára az elvesztegetett munkanapok, a csökkent munkavégzés és a tanulás megzavarása miatt.

Magyarországon a lakosság negyede él az 55 decibeles határértéknél nagyobb zaj mellett, noha ennél alacsonyabb terhelés is veszélyes, hiszen az egyéni érzékenység eltérő és összeadódhat más hatásokkal is. Román Zsuzsa az összefogás jelentőségét hangsúlyozta a zajvédelemben, és hozzátette, hogy a zajterhelés hatásainak kezelése népegészségügyi feladat.