Olivér
4 °C
8 °C

A nép, ami több mint tíz percig bírja víz alatt

2018.06.21. 05:18

Mindenkinek ugyanúgy reagál a teste arra, ha víz alá kerül, ezt nevezi a tudomány búvárreflexnek. Ilyenkor energiatakarékos üzemmódba kapcsolunk, szünetel a légzőmozgás, lassul a szívverés, összehúzódnak az erek. Egy kis edzéssel pár percre feltornászhatjuk a víz alatt eltölthető időt, arra viszont nagyon kis esélyünk van, hogy a bajau nép nyomába érjünk. A bajauk ugyanis

több mint tíz percen át vidáman úszkálnak levegővétel nélkül, akár 60 méteres mélységig lemerülve.

A délkelet-ázsiai vízi nomádokról nemrég kimutatták, hogy módosult génjeik révén képesek az emberfeletti mutatványra. A Cell című tudományos lapban jelent meg róluk egy tanulmány, amiben a szerzők – a Koppenhágai Egyetem kutatói – részletesen kifejtik, hogy a bajau nép lépe másfélszer akkora, mint a környékbeli, szárazföldi életmódot folytató népeké.

Ennek a szervnek a vér elraktározása az egyik funkciója, és a nagyobb mennyiségű vörös vértestek segítenek abban, hogy a bajauk szervezete több oxigént tudjon felvenni. A lép méretét a PDE10A nevű gén szabályozza, és a kutatók úgy vélik, a természetes szelekció segíthetett a nagyobb lép kialakulásában.

A tanulmány kritikusai szerint alaposabban kellene még tanulmányozni a bajauk lépét, hogy pontosabb biológiai bizonyítékok legyenek a búvárkodást segítő genetikai háttérről. „Érdemes lenne megmérni a lép összehúzódásának erejét” – mondta a National Geographicnak Cynthia Beall, aki a Case Western Reserve Egyetem antropológusaként az emberiség másik végletét, a szélsőséges magasságban élő tibetieket tanulmányozza.  

Egy másik génnek, amit BDKRB2 néven ismer a tudomány, a periferiális vérerek összehúzódásában van kulcsfontosságú szerepe. Ennek a megfelelő működése is létfontosságú, a víz mélyén uralkodó megnövekedett nyomás ugyanis fokozottan igénybe veszi a vérereket. A búvár meghalhat, ha megrepednek az erek a tüdejében. Mint kiderült, a bajau nép jobban bírja, amikor a vérben felgyülemlik a szén-dioxid, jobban ellenállnak az oxigénhiányos állapotnak.

Ennek a különleges népcsoportnak a létét azonban sok tényező fenyegeti. A nagyüzemi halászat miatt egyre kevésbé tudnak pusztán halászatból megélni, és a környező területeken – a Fülöp-szigeteken, Borneón, Malajziában – többnyire lenézik, alsóbbrendűnek tartják őket a szárazföldi népek. Egyre többen hagyják ott a tengereket, így csak idő kérdése, hogy mikor tűnnek el ezek a különleges tulajdonságok.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?