Magdolna
18 °C
27 °C

A nép, ami több mint tíz percig bírja víz alatt

2018.06.21. 05:18

Mindenkinek ugyanúgy reagál a teste arra, ha víz alá kerül, ezt nevezi a tudomány búvárreflexnek. Ilyenkor energiatakarékos üzemmódba kapcsolunk, szünetel a légzőmozgás, lassul a szívverés, összehúzódnak az erek. Egy kis edzéssel pár percre feltornászhatjuk a víz alatt eltölthető időt, arra viszont nagyon kis esélyünk van, hogy a bajau nép nyomába érjünk. A bajauk ugyanis

több mint tíz percen át vidáman úszkálnak levegővétel nélkül, akár 60 méteres mélységig lemerülve.

A délkelet-ázsiai vízi nomádokról nemrég kimutatták, hogy módosult génjeik révén képesek az emberfeletti mutatványra. A Cell című tudományos lapban jelent meg róluk egy tanulmány, amiben a szerzők – a Koppenhágai Egyetem kutatói – részletesen kifejtik, hogy a bajau nép lépe másfélszer akkora, mint a környékbeli, szárazföldi életmódot folytató népeké.

Ennek a szervnek a vér elraktározása az egyik funkciója, és a nagyobb mennyiségű vörös vértestek segítenek abban, hogy a bajauk szervezete több oxigént tudjon felvenni. A lép méretét a PDE10A nevű gén szabályozza, és a kutatók úgy vélik, a természetes szelekció segíthetett a nagyobb lép kialakulásában.

A tanulmány kritikusai szerint alaposabban kellene még tanulmányozni a bajauk lépét, hogy pontosabb biológiai bizonyítékok legyenek a búvárkodást segítő genetikai háttérről. „Érdemes lenne megmérni a lép összehúzódásának erejét” – mondta a National Geographicnak Cynthia Beall, aki a Case Western Reserve Egyetem antropológusaként az emberiség másik végletét, a szélsőséges magasságban élő tibetieket tanulmányozza.  

Egy másik génnek, amit BDKRB2 néven ismer a tudomány, a periferiális vérerek összehúzódásában van kulcsfontosságú szerepe. Ennek a megfelelő működése is létfontosságú, a víz mélyén uralkodó megnövekedett nyomás ugyanis fokozottan igénybe veszi a vérereket. A búvár meghalhat, ha megrepednek az erek a tüdejében. Mint kiderült, a bajau nép jobban bírja, amikor a vérben felgyülemlik a szén-dioxid, jobban ellenállnak az oxigénhiányos állapotnak.

Ennek a különleges népcsoportnak a létét azonban sok tényező fenyegeti. A nagyüzemi halászat miatt egyre kevésbé tudnak pusztán halászatból megélni, és a környező területeken – a Fülöp-szigeteken, Borneón, Malajziában – többnyire lenézik, alsóbbrendűnek tartják őket a szárazföldi népek. Egyre többen hagyják ott a tengereket, így csak idő kérdése, hogy mikor tűnnek el ezek a különleges tulajdonságok.