Endre, Elek
17 °C
30 °C

Balin élő kutyák személyiségét vizsgálták az ELTE etológusai

2018.06.25. 17:33

A Balin szabadon és családban élő kutyákat összehasonlító vizsgálat tanulságairól közöltek tanulmányt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) Etológia Tanszékének kutatói a PLoS One tudományos folyóiratban.

Az Indonéziához tartozó Bali szigetén több ezer éve élnek szabadon kutyák, a sokféle táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította számukra a túlélést és az ott élő emberek sem háborgatták őket. A turisták által is kedvelt szigetet egyre több idegen választja végleges otthonának és a beköltözők egy része a helyi utcai kutyák közül választ magának társat - közölte az egyetem hétfőn az MTI-vel.  Ez az új szokás jó alkalmat kínált arra, hogy az ELTE etológusai Kubinyi Enikő vezetésével megvizsgálják, miképp befolyásolja a kutyák személyiségét, ha az utcai, szabad életet egy családi kapcsolatra cserélik. 

A kutatás ötletét Marco Adda vetette fel, aki a helyi Anthrozoológiai, Oktatási és Kinológiai Központ (AEC) vezetője és már évek óta rendszeresen nyomon követi e kutyák életét, sok egyedet közelről is ismer. "A világ számos országában szabadon élő kutyák a kutyafélék legnagyobb csoportját képezik, ennek ellenére nagyon keveset tudunk az életmódjukról, szokásaikról. A betelepülő, nyugati civilizációban szocializálódott emberek sajnálják ezeket a kutyákat, befogadják őket, családi kedvencként tartják, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a kutyák javára válik. A vizsgálatok éppen időben kezdődtek el, mert a korábbiakhoz képest jelentős változások történtek a Balin élő kutyák életében, ugyanis 800 ezerről néhány év alatt 150 ezerre csökkent a kóbor kutyák száma" - idézi a közlemény a kutató szavait.

A vizsgálatban 75 szabadon vagy családban élő kutya személyiségét hasonlították össze egy kérdőív segítségével. A várakozással ellentétben kiderült, hogy az egykori utcai kutyák számára az emberi környezet nem minden szempontból volt előnyös. Az eredmények azt mutatták, hogy a családban élő kutyák aktívabbak, ingerlékenyebbek és agresszívabbak más kutyákkal szemben, erősebb bennük a zsákmányolási hajlam is. 

A személyiségvonásokban tapasztalt eltérésnek több oka is lehet, de az a legvalószínűbb, hogy a bezártság, a mozgáshiány, a szociális kapcsolatokhoz való korlátozott hozzáférés stresszt okoz a kutyák számára, hiába élnek jó körülmények között, megszabadítva az élősködőktől és nem ismerve az éhezést. 

"A mi kultúránkban a kutyáink teljesen ránk vannak utalva. Mi döntjük el, mikor ehetnek és mikor végezhetik el a dolgukat, kivel, hogyan találkozhatnak. Sokukat még a pórázról sem engedik el, soha nem futhatnak szabadon. Ez feltehetően minden kutyát megvisel valamilyen szinten, de nem kizárt, hogy az évezredek óta korlátok nélkül élő bali kutyák kifejezetten nehezen tolerálják a bezártságot az ember közelében, hiába élnek luxuskörülmények között az utcai társaikhoz képest" - jegyzi meg Kubinyi Enikő. 

A vizsgálat különlegessége, hogy olyan egzotikus kutyapopuláció életébe ad betekintést, amely nem volt kitéve mesterséges szelekciónak, szemben a nyugati civilizációkban az ember közelében élő fajtársaikkal. A kutatásban a két említett szerző mellett Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszék és az MTA Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport vezetője, valamint Luca Corrieri olasz vendégkutató vett részt.