Friderika
12 °C
29 °C

Szemünk előtt vérzik el az Uránia

IMG 6089
2018.06.26. 10:40

Nincs mit szépíteni rajta: egyetlen hely maradt Budapesten, ahová a csillagászat szerelmesei, a Naprendszer, a világűr jelenségei iránt érdeklődők betérhetnek égitesteket vizslatni, előadásokat hallgatni, élményeket, új ismereteket szerezni.

Egy éve még három ilyen állandóan nyitva tartó intézmény várta a látogatókat, aztán júniusban hosszas agónia végén bezárt a szörnyen leromlott állapotú Planetárium a Népligetben, majd az ünnepek múltával zárva maradt az Uránia csillagvizsgáló kapuja is. Az egyetlen talpon maradt hely a Magyar Csillagászati Egyesület által, a kerületi önkormányzat segítségével üzemeltetett Polaris Csillagvizsgáló (az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetét meg lehetne említeni, de a budapesti obszervatórium csak évente kétszer tart nyílt napot).

Az elmúlt hónapokban több olvasói jelzés is befutott az Indexhez, amelyek arra hívták fel a figyelmet, hogy valami nem stimmel az Urániával, a teljesen kiüresedett honlapon annyi áll 2017. december 22. óta, hogy

a Csillagvizsgáló programjai átmenetileg SZÜNETELNEK,

régóta nem frissült a Facebook-oldaluk, a kerítésen lévő hirdetővitrinbe tavasszal egyetlen program és tájékoztató sem került ki. Mindezek együtt eléggé baljós jelek, de a legfurcsább az volt, hogy sehol semmiféle információ nem jelent meg arról, mi történik az Uránia háza táján. Egy olvasónk, aki az utcában lakik, egy tavaszi nap arra lett figyelmes, hogy a kerítés oszlopáról eltűnt az Uránia táblája, helyére a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) táblája került, és ahogy ő fogalmazott, „családok lógtak a kertben”.


Azt, hogy a Kopp-intézet költözött be a a TIT tulajdonában lévő, a Gellért-hegy lábánál, a Sánc utca 3b-ben található többszintes, csillagvizsgáló kupolával felszerelt egykori villaépületbe, a Magyar Narancs írta meg először részletesen, rámutatva a történtek furcsaságaira. Itt kell némileg szégyenkezve bevallanom, hogy a hetilapban megjelent cikk elkerülte a figyelmemet, és míg a Planetárium viszontagságait többé-kevésbé figyelemmel kísértem, az Uránia csillagvizsgáló sorsát nem követtem elég híven. A Mancs internetes oldalára is felkerült írást végül azután olvastam, hogy felhívtam Piróth Esztert, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) igazgatóját.

Az igazgatónőtől szerettem volna első kézből megtudni, hogy mi történt az Urániával, miért kellett kiköltözniük az épületből, ahol 1947 óta működtek, de csak pár dolgot volt hajlandó közölni, mondván: nem köteles nyilatkozni újságíróknak, mivel a TIT nem közintézmény, és amúgy is, az utóbbi időben többször beszélt újságírókkal, akik szerinte nem azt írták meg, amit ő mondott. Nem nevezte meg a Mancsot, de így utólag feltételezhető, hogy a május közepén megjelent cikkre gondolhatott.

Piróth Eszter annyit mondott, hogy az Urániának azért kellett kiköltöznie addigi helyéről, mert az épület tulajdonosa, a TIT bérbe adta azt a népesedési intézetnek. A TIT igazgatója azt is elmondta, hogy a Planetárium felújítási munkái elkezdődtek, és hogy a jövőben az Uránia csillagvizsgáló is a népligeti épületbe költözik: a Planetárium kupolája mögött alakítanak ki/át épületrészt számára. Ezután rövidre zártuk a beszélgetést. Nyilván a véletlenek játéka, hogy nem sokkal telefonbeszélgetésünk után elérhetetlenné vált az Uránia Facebook-oldala.

Hogy miképp alakult ki a jelenlegi helyzet, valamelyest rekonstruálható az MTI híreiből, illetve a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatokból, és egyéb nyilvánosan elérhető dokumentumokból. A sűrű balladai homályból három nappal azután bukkant fel a KINCS, hogy bezárták a Planetáriumot:

2017. június 21.: A kormány ötvenmillió forintos támogatásával országos hálózattá fejlődött a gyermekvállalást népszerűsítő Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára közölte, hogy a mozgalmat alapító Kopp Máriáról és férjéről, Skrabski Árpádról elnevezett nemzetközi demográfiai kutatóintézetet hoznak létre. A Kopp Mária által 2009-ben alapított Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom társkereső programjaival, a munka és a család egyensúlyának fontosságát hangsúlyozó pályázataival, a kormányzatoknak tett szakmai javaslataival azt akarja elérni, hogy a párok bátrabban merjenek gyerekeket vállalni. (MTI)

A szándékból negyedév alatt lett realitás:

2017. november 8.: A családügyi kabinet első ülésén Novák Katalin bejelentette, hogy december 1-jével létrejön a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), amely családpolitikai és népesedési kérdések kutatásával foglalkozik majd, ezzel is segítve a kormányzati döntéshozatalt. Az intézet segíthet majd a magyar modell nemzetközi bemutatásában, amely nem külső erőforrásokkal szeretné pótolni a demográfiai veszteségeket, hanem belső erőforrásaira, a családokra támaszkodna. (MTI)

Innen már fél év se kellett hozzá, és a Kopp-intézet teljes gőzzel működik az „I. kerületi épületében”, a székhely elfoglalásáról persze senki nem közölt hivatalosan semmit:

2018. március 20.: „A kormány fontos partnernek tekinti a családszervezeteket” – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára kedden Budapesten, a családszervezetek V. konferenciáján. Novák Katalin a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) I. kerületi épületében tartott rendezvényen azt mondta: ezek a szervezetek valós tagsággal rendelkeznek és a magyar családok igényeit közvetítik. Hozzátette, a konferenciával nyílik meg a KINCS, amely kutatásokkal segíti majd a kormány döntéseinek előkészítését és a családokat középpontba helyező politika megvalósulását. (MTI)

A Kormány.hu-n annyi jelent meg, hogy „Megkezdi működését a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért” és hogy „Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár beszédet mond a Nagycsaládosok Országos Szövetségének Családszervezetek V. konferenciája rendezvényén”, helyszín: Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) – Budapest, Sánc u. 3./b.

A fentiek alapján tehát úgy tűnik, hogy egy év mindenestül elég volt ahhoz, hogy a Kopp-intézet létrejöjjön és minden további felhajtás nélkül székházra is leljen a Gellért-hegy lábánál. A KINCS kétségkívül jól járt a kibérelt épülettel: a háromszintes egykori villaépület felújítását 2007 januárjában fejezték be, és talán csak a csillagvizsgáló kupola az egyetlen helyiség, amit kissé nehezebb a családpolitikai és népesedési kérdések kutatásában kihasználni. Amikor a helyszínen jártam, a KINCS egyik munkatársa mindenesetre azt mondta, hogy bár teljesen kiürítették kupolát, és elvitték a fő távcsövet, a százéves Heyde-refraktort is, a kupolához nem nyúlnak, megmarad az épület részeként.

A közhasznú TIT

Ezen a ponton érdemes lehetőségeinkhez mérten átvilágítani a TIT működését, viszonyát saját ismeretterjesztő intézményeihez. A nagy múltú Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nonprofit szervezet ugyan, de – ahogy azt Piróth Eszter is hangsúlyozta – nem közintézmény, nem egy állam vagy hatóság hozta létre. A TIT a hazai tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó egyesületek szövetsége, és mivel közhasznú minősítést szerzett, a szervezetet és a támogatókat különböző adókedvezmények illetik meg. Mint közhasznú szervezet, a TIT-nek is évente közzé kell tenni az ún. közhasznúsági beszámolót, amelyben elszámol az adott évre kapott állami támogatásokkal és egyéb bevételekkel. A TIT honlapján jelenleg a 2011-es, 2014-es, 2015-ös és 2016-os beszámoló található meg (a Médiatár/Fotótár menüpont alá feltöltött dokumentumhalmazban), a cikk szempontjából leginkább érdekes 2017-es közhasznúsági jelentés még vagy már nem publikus.

A TIT jelenleg is három ismeretterjesztő intézmény kiemelkedően közhasznú fenntartójaként definiálja magát, ezek a TIT Budapesti Planetárium, a TIT Uránia Csillagvizsgáló és a TIT Nyelvvizsgaközpont. A TIT fő tevékenységei közé tartozik még három folyóirat kiadása is, ezek az Élet és Tudomány, a Természet Világa és a Valóság. Emellett a TIT szervezi a Kalmár László Matematikaversenyt, és különféle ismeretterjesztő rendezvényeket, előadásokat, szakmai képzéseket is tart. A honlap szerint a TIT „pártoktól független, azoktól anyagi támogatást nem kap, anyagi támogatást nem nyújt, képviselőjelöltet nem állít és nem támogat, pártpolitikai tevékenységet nem folytat. Kiemelkedően közhasznú szervezet, szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Közhasznú célja megvalósítása érdekében, de azokat nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet is folytat.”

Mivel nem áll rendelkezésemre a 2017-es közhasznúsági beszámoló, ezért a 2016-osból emelek ki itt pár adatot, amik a TIT – részben vállalkozói – működését körvonalazzák:

  • Saját tőke: 489 millió forint
  • Összes bevétel: 842 millió forint
  • Összes kiadás: 886 millió forint
  • Központi költségvetési támogatás: 55 millió forint

A 2016-os beszámoló szerint a tudományos ismeretterjesztés megnevezésű közhasznú tevékenységből 589 306 fő részesült. Ez az imponáló szám a beszámoló szerint következőképp állt elő: a Planetárium műsorain, kiállításain, táborain és szakkörein valamint az Uránia távcsöves bemutatóin összesen 127 086 fő vett részt, a TIT folyóiratai pedig 462 220 példányban jelentek meg, a két tétel egyszerű, semmilyen módon nem súlyozott, korrigált összeadásával jön ki a 589 306-as létszám (tehát ha valaki mondjuk előfizetője a kb. 354 ezer példányban elkelt Élet és Tudomány hetilapnak, az rögtön 52 főnek számít).

Az, hogy a Planetárium és az Uránia között hogyan oszlott meg 2016-ban a 127 086 fő, nem derül ki, de amikor pont 2016-ban beszélgettem Lőrincz Henrikkel, a Planetárium csillagászával, azt mondta, hogy évente körülbelül százezer látogatója van a népligeti intézménynek. Ebből adódóan az Uránia látogatói száma körülbelül 20-25 ezer fő lehet – ami azonos nagyságrend a TIT-TELC nyelvvizsgaközpont nyelvvizsgázói számával, ami 2016-ban 21 277 fő volt. A Bródy Sándor utcai TIT Nyelvvizsgaközpont bevételeinek alakulásáról sincs adat, de ha a legkisebb szorzóval számolok, azaz feltételezzük, hogy 2016-ban mind a 21 277 vizsgázó csak egy nyelvből tett legalacsonyabb, belépő szintű szóbeli vagy írásbeli vizsgát (21 000 Ft vizsgadíj befizetése után), akkor a 447 millió forintos bevétel jön ki, ami több mint fele az éves összbevételnek. Ha azt feltételezem, hogy mindenki legalább középfokú kombinált vizsgát tett (32 500 forintos vizsgadíj mellett), akkor már csaknem 700 millió forint jön ki, ami a TIT bevételeinek kb 80 százaléka – ami mellett nyilvánvalóan elhanyagolhatóvá törpül az Uránia kb. húszezer látogatója által megfizetett, nem túl borsos árú belépőkből (500 Ft) származó bevétel.

Amikor még volt Uránia

Ha visszaugrunk az időben, úgy tűnhet, hogy az Uránia presztízse tíz éve még fényesebben ragyogott. 2007. január 31-én még örömmel számolt be a TIT arról, hogy a felújítás után újra megnyílt a Gellért-hegy oldalában a 60 éves Uránia csillagvizsgáló, majd 2008. december 9-én megemlékeztek az Uránia távcsövének, a Heyde-refraktornak 100. születésnapjáról. Vizi E. Szilveszter akadémikus, a TIT akkori elnöke akkor azt mondta, hogy az Uránia Csillagvizsgáló egy klasszikus ismeretterjesztő műhely, előadásainak igen népes hallgatósága van, ezért tartja oly fontosnak működését.

A TIT a működéséhez elnyert állami és uniós támogatások egy részét évekig az Urániára is fordította. Így volt ez pl. 2009-ben is, amikor az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a TIT csaknem 77,57 millió forintot nyert az Európai Uniótól és a magyar államtól. A pénzből 2009 őszén tehetséggondozási projekt indult a TIT-ben, amelynek keretében természettudományi szakköröket indítottak az Uránia Csillagvizsgálóban és a Planetáriumban, nyáron pedig táborokat szerveztek.

„21. század kihívásaira készít fel Magyarország legrégebbi civil szervezete” – fogalmazott évértékelő beszédében Vizi E. Szilveszter a szervezet 2012. május 22-i közgyűlésén. Akkor az elnök a nyelvtanulás, nyelvtanítás fontosságáról beszélt elsősorban: „Magyarország, a magyar gazdaság Európai Unión belüli létezésének egyik feltétele, hogy a magyar munkaerő idegen nyelveket beszéljen. Ezt szolgálja a TELC-programunk, amely nemzetközi bizonyítványt ad négy nagy világnyelvből. Egy év alatt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 87 vizsgahelyén 33 ezren vizsgáztak." A közgyűlés előtt elhangzott, hogy változatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg a TIT egyéb programjai, szakkörei és kiállításai iránt, és Vizi E. Szilveszter kiemelte a TIT két csillagászati intézménye, az Uránia Csillagvizsgáló és a Planetárium közművelődési szerepét is. „Közel százezren vettek tavaly részt e két intézmény programjaiban."

2012 októberében „Száz év csillagászati ismeretterjesztés" címmel emlékezett meg a TIT az Uránia Csillagvizsgáló hatvanötödik, illetve a Budapesti Planetárium harmincötödik születésnapjáról. A 21. század embere a természettudományok igen gyors fejlődése okán naponta szembesül újabb és újabb csodákkal. Kíváncsisága azonban nem korlátozódik a hétköznapi csodákra, az intelligens mobiltelefonra vagy a háromdimenziós televíziós adásra, hanem azt is szeretné tudni, hogy mi van a csillagokon, vagy létezik-e élet a Földön kívül" – mondta Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) akkori elnöke, aki ezzel a kíváncsisággal magyarázta a Budapesti Planetárium és az Uránia Csillagvizsgáló népszerűségét.

A látszat az, hogy a TIT jelenleg is a szervezet fő pillérei közt sorolja fel az Urániát. Így tűnt például 2018. március 9-én is, amikor együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a TIT részéről Hámori József elnök és Piróth Eszter igazgató. A megállapodás szerint a MMA támogatja a TIT ismeretterjesztő folyóiratait és a társulat művészeti vonatkozású tevékenységét. A jeles alkalomból kiadott közlemény szerint a TIT intézményei a TIT Budapesti Planetárium, a TIT Uránia Csillagvizsgáló és a TIT Nyelvvizsgaközpont.

Mindeközben a Népligetben

Az igazgatónő szavai nyomán megnéztem, hogy milyen munkák zajlanak jelenleg a Planetárium környékén, ahová elvileg az Uránia is költözni fog majd valamikor. Az épület kupoláját körbevevő lapos tetőn gőzerővel folynak szigetelési munkák, legalábbis az ott felhalmozott szigetelőanyagok erre utalnak.

Körbejártam az épületet, és létező tervek híján csak elképzelni próbáltam, hol kaphat helyet az Uránia. A kupola mögötti sárga csempével burkolt, keskeny, hosszúkás épületrész, amiben mostanáig az intézmény irodái, kiszolgáló helyiségei voltak, nem igazán tűnik alkalmasnak ahhoz, hogy csillagvizsgálót alakítsanak ki benne, kupolával, előadótermekkel.

Azt is lehetne gondolni, hogy egy új épületrésszel vagy külön épülettel számol a TIT, csakhogy a Planetárium jogi helyzete távol áll az egyszerűtől: a telek az államé és a fővárosé (a Népliget egy helyrajzi számon, az állam és a főváros osztatlan közös tulajdonában van, a rajta lévő lévő épületeknek, így a Planetáriumnak sincs helyrajzi száma), a Planetárium pedig 81 százalékban a TIT és 19 százalékban a magyar állam tulajdona. Hogy mellé felhúzzanak egy csillagvizsgálót, elég valószerűtlenül hangzik, tekintve, hogy az utóbbi években szörnyen lerobbant állapotba került Planetárium felújításának állami támogatásáról is hosszú évek alatt született végül döntés.

Miből, mikor, hogyan lesz újra Uránia?

A Planetárium – aminek sorsával összefonódni látszik az Uránia sorsa – régóta esedékes felújításával kapcsolatos teendőkről idáig négy kormányhatározat született, három 2017-ben, egy 2018-ban:

  • Az első az 1470/2017. (július 25.) határozat „a TIT Budapesti Planetárium épületén elvégzendő életveszély-elhárító intézkedések támogatásáról". Ebben az áll, hogy a kormány egyetért TIT Budapesti Planetárium épületén szükséges életveszély-elhárító intézkedések elvégzésével", és ehhez 86 197 440 forint támogatást ad az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
  • A második az 1707/2017. (szeptember 25.) határozat a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról, tárgyéven túli kötelezettségvállalás engedélyezéséről és egyes kormányhatározatok módosításáról" szól, és ebben annyi vonatkozik a Planetáriumra, hogy 2018. évre 19 367 500 forintot utal a minisztérium a "Planetárium épületének felújítása jogcímcsoport kiadási előirányzatai terhére".
  • A harmadik az 1798/2017. (november 8.) határozat, a „TIT Budapesti Planetárium épülete felújításának előkészítéséhez szükséges forrás biztosításáról" szól. Ebben az áll, hogy a kormány egyetért a Planetárium felújításának szükségességével, és a felújítás előkészítéséhez bruttó 50 millió forint forrást biztosít azonnal a központi költségvetésből, azzal, hogy az előkészítési fázisokat legkésőbb 2018. év augusztus 31. napjáig kell megvalósítani".
  • A negyedik, 1133/2018. (március 26.) számú határozat ismét forrás-átcsoportosításokról, módosításokról szól, és a 1707/2017-es kormányhatározatban szereplő összeget módosítja 66 829 940 forintra.

Jelenleg tehát itt, azaz még csak az előkészítő szakaszban tart a Planetárium felújításának folyamata. Ha minden igaz (legalábbis 2016 októberében erről beszélt az Indexnek az igazgatónő), több terv is készült már a felújításra, és ezek a 2,5-2,6 milliárd forintos költséggel számoló tervek folyamatosan frissítve, aktualizálva vannak. Mivel sem korábban, sem az utóbbi időben nem kerültek ezek a tervek nyilvánosságra, nem tudni, hogy melyikben, milyen módon szerepel az Uránia csillagvizsgáló.

Amikor két évvel ezelőtt a felújítás becsült költségeiről beszélgettem Lőrincz Henrikkel, a Planetárium csillagászával, akkor azt mondta, hogy az elmúlt negyven év alatt szinte minden elavult az épületben, átfogó felújításra lenne szükség. Körülbelül kétmilliárd forint kellene az építészeti, gépészeti felújításra, átalakításra, és öt-hatszázmillió a műszaki, technológiai, tudományos korszerűsítésre, hogy a huszonegyedik század elején elvárható színvonalú, korszerű műsorral fogadhassa a látogatókat az intézmény. Arról nem esett szó, hogy lenne olyan terv, ami szerint a felújítás végén a Planetárium és az Uránia összevont intézményként működne tovább.

Az Uránia körül sűrűsödő gondok természetesen jól ismertek a hazai csillagász körökben. Néhányukkal sikerült pár szót váltanom (nevük elhallgatását ígérve), az általuk elmondottak némiképp ki is töltik a fentiekben mozaikosan összeszedett információk közti réseket. A rendszerváltás utáni évektől számítják az intézmény hanyatlását. 1992-ben a TIT megszüntette az együttműködést a Magyar Csillagászati Egyesülettel, ami 1989 és 1992 között bérelt helyiséget a TIT tulajdonában lévő épületben. A kétezres évek elejére a folyamatos személycserék után egyre kevesebb szakmabéli, a csillagászathoz értő maradt az Urániában, elküldték az önkénteseket is.

Sőt, körülbelül a tízes évektől számítva lehet mondani, hogy sem az Urániának, ráadásképp a Planetáriumnak sincs szakmai igazgatója, holott régebben olyan szakemberek álltak az élükön, mint Kulin György, Ponori Thewrewk Aurél vagy Horváth András. Az Uránia Piróth Eszter irányítása alatt csökkentett programmal, csökkentett nyitvatartási időben működött évek óta, és a mostani bezárással, a ki tudja mikor és hogyan megvalósuló Népligetbe költözéssel nem nagyon látja senki, hogy mi lesz a sorsa. A látszat mindenképp az, hogy a TIT-nek nem éri meg a kevés bevételt hozó, ellenben sok odafigyelést, szakmai törődést igénylő intézmény megtartása, és hiába szeretné a csillagászok zöme az Uránia feltámadását látni, a TIT akaratával nem tudnak szembemenni.