Etelka, Aletta
-5 °C
0 °C

Sörrel vészelték át a sötét középkort a svédek

2018.06.26. 14:34

A svédek nem kapkodták el a dolgokat, és a Skandináviába egy kis késéssel - időszámítás szerint 500-800 között - beköszöntő vaskor idején, a sötét középkorban kezdtek el sört főzni. Erre utalnak svéd régészek által felfedezett csíráztatott magvak elszenesedett maradványai.

Az ország déli részén feltárt magleletek nagy mennyiségű, valószínűleg ünnepi lakomákra és eladásra szánt sör gyártására utalnak

- írták a kutatók az Archeological and Anthropological Sciences színű szaklapban.

„Olyan területen találtuk az elszenesedett magvakat, ahol a település egy különálló részében helyezkedtek el az alacsony hőmérsékleten működő szárítókemencék. A leletek a 400-600-as évekből származnak, ezek a sörgyártás legkorábbi bizonyítékai Svédországban” - írta közleményében Mikael Larsson, a Lundi Egyetem kutatója, aki régészeti növénytannal, archeobotanikával foglalkozik.

Régóta tudják, hogy a sör a világ sok táján volt az ősi társadalmak fontos terméke. Jogi iratok és képek alapján Mezopotámiában már akár Kr.e. 4000-ben is főzhettek sört.

Mivel azonban az északi régiókban a középkor előtti időkből - nagyjából 1200 előttről - nincsenek írott források, a sör ősi főzésének csak növényi bizonyítékaira hagyatkozhatnak.

„Gyakran találunk gabonamagvakat az ásatási helyeken, de igen ritka, hogy olyan környezetben, ami arról tanúskodna, hogyan dolgozták fel őket. Ezeket a csírázott magvakat egy alacsony hőmérsékleten működő kemence körül fedeztük fel, ami arra utal, hogy malátát készítettek belőlük sörfőzéshez” - magyarázta Larsson.

A sör két fázisban készül: először malátát állítanak elő, ezután jöhet a főzés. A malátakészítés úgy kezdődik, hogy a gabonamagvakat bevizezik, hogy kicsírázzanak. Ezalatt az enzimek a magvak fehérjéit és keményítőjét fermentálható cukorrá alakítják át. Ha elég cukor képződött, a csírázást hőkezeléssel állítják meg, kemencékben szárítják ki a magvakat: ez történhetett az uppakrai leletek esetében.

„Mivel a vizsgált kemencét és az elszenesedett magvakat olyan helyen találtuk, ahol több hasonló szárítókemence is volt a környéken, de semmi olyasmi, ami lakóhelyekre utalna, valószínű, hogy a település egy elkülönült helyén folyt a sör nagy volumenű készítése” - mutatott rá a tudós.

Az északi régióban csak két másik helyen találták meg a sörfőzéshez szükséges maláta készítésének nyomait, az egyik Dániában van és 100-ra nyúlik vissza, a másik a svéd Öland tartományban található és 500 körül használhatták.

(MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!