Magdolna
19 °C
27 °C

Szennyezőbb lehet az amerikai palagáz-kitermelés, mint hivatalosan mondják

2018.07.02. 15:18

A szénhidrogének piacán, de tágabban az egész világpolitikában is kulcskérdés az amerikai palagáz felfutó kitermelése. Az új technikával felszínre hozott gáz egyre komolyabb versenyt jelent a hagyományos energiahordozóknak, aminek messzire ható következményei vannak. Még olyan geopolitikai elméletek is léteznek, melyek szerint korunk szinte minden igazán fontos mozgása ezzel áll összefüggésben: az amerikai alternatíva miatt csökkenő olajárak erősen hozzájárultak a lassan tényleg mindenki mindenki ellen jelleget öltő közel-keleti káoszhoz, a migrációhoz és a hatalmi viszonyok újrarendezési kísérleteihez, az orosz külpolitika agresszívabbá válásához, a mi térségünkben is jól érezhető amerikai-orosz versenyfutáshoz, és így tovább.

A gázt, amellett, hogy olcsóbb alternatívát jelent a fogyasztóknak és a gazdaságnak, leginkább azzal szokták népszerűsíteni a világban, hogy kevésbé károsítja a környezetet a felhasználása, mint mondjuk a szénalapú gazdaság működése. Az azonban, hogy ez mennyire van így a gyakorlatban is, a metánon múlik. A kitermelt gáz döntő része ugyanis metán, amiből elkerülhetetlenül szivárog valamennyi a kitermelés során. Ebben a tizedszázalékoknak is van jelentősége, hiszen a metán sokkal veszélyesebb a környezetre a szén-dioxidnál és a többi üvegházhatású gáz többségénél: a légkörbe kerülése utáni első húsz évben 80-szor erősebben járul hozzá a klímaváltozáshoz, mint a CO2.

Ezért fontos igazán az az új kutatási eredmény, mely szerint az amerikaiak által kitermelt kőolaj- és földgázból az eddig gondoltnál (vagy hivatalosan kommunikáltnál) jóval többmetán kerül a légkörbe. Az amerikai környezetvédelmi hatóság, az EPA jelenlegi becslése szerint a teljes metánkitermelés 1,4 százaléka szökik el. Ezt kérdőjelezi meg a Colorado State University kutatóinak Science-ben publikált tanulmánya. A kutatók éveken át, összesen 700 kitermelési, szállítási helyszínen és a tároló kapacitásoknál tanulmányozták a témát, és megállapításaik szerint az az 1,4 a valóságban van 2,3 százalék is.

Az, hogy valamennyi metán a kitermelésnél a légkörbe kerül, elkerülhetetlen. Nem csak baleseteknél vagy meghibásodó, elavult eszközöknél történik ez meg, hanem a rendszerszintű működéshez is hozzátartozik: a szelepek nyitása és zárásnál is szivárog a gáz, de a kompresszorok is juttatnak a környezetbe valamennyi el nem égetett metánt.

A földgáz még így is kevésbé károsítja a környezetet, mint a szerencsésebb tájakon lassan nyugdíjazandó szénerőművek. A számítások szerint 3 százalékos szivárgásig relatíve még mindig jók vagyunk, legalábbis nem annyira rosszak, mintha továbbra is szénnel vagy lignittel fűtenénk (mint Magyarországon vagy a fejlődő világ jelentős részén). Ahhoz azonban, hogy a mostani arányon javítani lehessen, szorosabb együttműködésre lenne szükség – a coloradói kutatók ezért (Trump és a republikánusok politikájával szemben) az erősebb szabályozás mellett érvelnek a környezet érdekében.