Jónás, Renátó
5 °C
18 °C

Görcsbe rándulva pusztultak tömegesen a somogyi méhek

36641765 637504003293331 5735560470232825856 o

"Küzdjetek méhek! Küzdjetek a létért! Küzdjetek az emberiségért, ha már az ember olyan hülye, hogy a saját jövőjét pusztítja el halálotok által!" - így kezdődik az a drámai poszt, amit Dömötörfi József, somogysárdi méhész rakott ki a Facebookra. A 2010 óta méhészkedő Somogy megyei méztermelő az elmúlt napokban és az elmúlt években összegyűlt szomorú tapasztalatait írta meg a közösségi oldalra. Posztjából kiderül, hogy a környékbeli kollégái közül csak egynek nem pusztult el a kijáró méhek nagy része. A szerdai bejegyzéshez csatolt képeken a saját elpusztult méhei láthatók, ahogy tömegesen hevernek a kaptárak előtti füves területen.

A poszt nagy visszhangot váltott ki, nemcsak szakmai körökben, a méhész telefonja szinte állandóan foglalt volt. Amikor fel tudtuk hívni Dömötörfi Józsefet, épp letette a rotakapát: már végzett a méhek elhantolásával.

A posztban azt írta, hogy senki nem értesítette a hatóságokat a történtekről, de ő maga sem látta értelmét eljárás indításának. "Két évvel ezelőtt, 2016-ban is volt egy tömeges méhpusztulásunk. A növényvédelmi hatóság végzett pár nappal később vizsgálatot, volt laborvizsgálat, ki is mutattak az elpusztult méhekből némi gombaölő és atkaölő szert. De mivel pont a megelőző napokban volt nagy eső, a víz kimoshatta a rovarölő mérget az elhullott méhek testéből, így a pár nap alatt biztosan ölő szernek nem jutottak nyomára. A mostani méhpusztulást is nagy esőzés követte, ezért nem láttuk értelmét, hogy újabb eljárás induljon" - mondta az Indexnek Dömötörfi József.

"Pár nap alatt nálunk töredékére, húsz százalék körülre csökkent a kijáró méhek száma, de a falu többi méhészénél is kiürült a fölső fiók" - vázolta a veszteség mértékét a méhész. (A kaptárak több szintesek, a fölső fiókban élnek a nektárt gyűjtő, mézet termelő dolgozók, míg az alsó részében, a fészekben él a méhcsaléd feje, a petéket rakó anya, akinek utódait az őt is védő dajkaméhek gondozzák. Ha eltűnnek a kijáró méhek, akkor felborul a méhcsalád belső egyensúlya, a dajkaméhek összezavarodnak, hiába várják a táplálékot, hosszú időbe telik, mire dolgozók új generációja kezdheti gyűjteni a mézrevalót.)

Piretroidok és neonikotinoidok

A mostani, taglózó hatású méhmérgezés tünetei ugyanazok mint 2016-ban: rengeteg kijáró méh a kaptárak tetején oldalán és a környező bokrokon fákon mászkált, lábaival kaparta és tisztogatta magát, majd 3-4 nap alatt görcsbe rándulva, szipókájukat kinyújtva elpusztult a kaptár előtt. Dömötörfi szerint a saját méheit a napraforgók permetezése pusztította el tömegesen. "Nincs értélme a hatóságot idecibálni, a laborvizsgálatok nagyon drágák, amúgy is kevés a növényvédelmi szakember, a méhhullák pedig már belemosódtak a sárba, nem lehetne belőlük kimutatni semmit" – tértünk vissza a vizsgálat értelmetlenségére. Mint mondta, 2016-ban a kukoricán használt Karate Zeon márkanevű piretroid okozhatta a mérgezést, az ő esetében most is egy hasonló, gyorsan lebomló szer állhat a tömeges méhhalál hátterében.

Irtjuk a rovarokat, mintha nem lenne holnap

Az egyik legszélesebb körben használt rovarölőszer a deltametrin (avagy dekametrin). A színtelen, szagtalan, fehér, kristályos piretroid-észter cianidcsoportot és brómot is tartalmaz. A deltametrin olyan szintetikus idegméreg, ami végzetes hatással van a rovarokra, leginkább a lepkefélékre, egyenesszárnyúakra, fedelesszárnyúakra, kétszárnyúakra, atkákra – petékre, lárvákra, kifejlett egyedekre egyaránt.

A deltametrint először 1974-ben szintetizáltak és 1977-ben hozták forgalomba, nem sokkal azután, hogy a hírhedt DDT-t, a rendkívül erős rovarirtó méregnek számító, rákkeltó diklór-difenil-triklóretánt világszerte betiltották (elsőként Magyarországon). Vidéken, a házi permetszeres szekrények többségében szinte biztosan találunk deltametrines rovarölőszert, a legismertebb gazdabolti márka talán a Decis.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője arról beszélt az Indexnek, hogy a nem szelektív vegyszerek a legtöbb rovarra veszélyesek, ilyenekkel végezni például szúnyogirtást, önmagában elképesztő kockázatot jelent. Németországban például vannak olyan természetvédelmi területek, amiken a repülőrovar-biomassza mennyisége 75 százalékkkal csökkent a szomszédos mezőgazdasági területekről átszivárgó mérgek miatt.

A vegyszeres szúnyogirtást végzők részéről mindig elhangzik, hogy mielőtt egy területet kezelésbe vesznek, értesítik a méhész gazdákat, hogy zárják be a méheket, így azokban nem eshet kár. Ezzel elvileg megkímélik a méhek életét, amik nemcsak mézet termelnek, de a terület növényvilágának beporzásáért is felelnek. Mindez jól hangzik, csak egy gond van vele: a háziméh csak egy faj a kétezer rovarféléből, amik a növények beporzását végzik, mondta Orbán Zoltán.

A méhész több kollégája esetében a méhekre veszélyes mérgekkel csávázott kukoricát említette a pusztulás másik lehetséges okaként. A növényvédő szerbe áztatott vetőmagből a hosszú hatóidejű idegmérgek (mint például az EU-ban 2019-től betiltott neonikotinoidok) később a kifejlődött növény szárán feljuthatnak a virágzatba is, a virágport gyűjtő méhek pedig súlyos, végzetes idegrendszeri károsodást szenvednek.

Mi a megoldás?

Dömötörfi szerint régen a növénytermesztő gazdák kötelesek voltak bejelenteni, ha nagy területen rovarirtó permetezésre készültek. Egyes településeken még mai is működik ez a gyakorlat, a területileg illetékes önkormányzat küld ki ilyenkor figyelmeztető levelet a méhészeknek, de nem ez a jellemző, mint ahogy arra sem lehet minden gazdát rávenni, hogy ne vessenek földjeikbe idegméreggel csávázott vetőmagvakat. A méhész szerint az is tetézi a bajt, hogy a méhészek nem tartanak össze, a többség soha nem jelenti, ha tömegesen pusztulnak a méhei, így az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) sem tud az érdekükben fellépni.

A felvetésünkre, hogy nem lenne rossz, ha a méreg kiszórására készülő gazdák tájékoztatnák a permetezés előtti napokban a méhészeket, azt felelte Dömötörfi, hogy ez sem lenne megoldás: "A közhiedelemmel ellentétben a méhész nem tudja napokra bezárni a méheit. Egyszerűen megfulladnának, éhen halnának a kaptárakba zárva. És azt sem lehet, hogy hirtelen egyik méhlegelő helyről átvisszük máshová a családokat, mivel a virágzás mindig egy adott helyhez köthető. Nem tudom mi a megoldás" - mondta a méhész, aki nemcsak két éve, de már 2013-ban is átélt egy nagy károkat okozó méhpusztulást (akkor a mostaninál is több méh veszett oda permetezés miatt).

Legjobb lenne, ha államilag tiltanák a méhekre taglózó hatású rovarirtó szereket.

– mondta Dömötörfi József, aki azt is külön hangsúlyozta, hogy a méhek pusztulását okozó mérgek az élővilág szinte minden tagjára veszélyesek, és nem csak a háziméheket, de a többi rovart is kiirtják, így teljesen veszélybe kerül mindenféle növény beporzása, hosszú távon pedig a teljes emberi mezőgazdaság.

Markáns tüneteket mutató mérgezési eset

Az OMME egyébként honlapján június 29-én figyelmeztette a méhészeket, hogy sok, feltehetően mérgezésben elpusztult méhet találtak több napraforgótáblában, a híradás szerint jelezték is a problémát a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának valamint Dr. Nagy István agrárminiszternek.

"Két érintettel beszéltem az egyik Dömötörfi úr volt, a másik személy egy méhésztársa volt, aki szintén ugyanazon a területen tartotta a kérdéses időpontban a méheit. A fotók alapján úgy gondolom, hogy igen markáns tüneteket mutató mérgezési esettel állunk szemben. A kaptárak előtt található méhhullák mennyiségéből ítélve valamilyen permetezés állhat a dolog mögött" – közölte az index érdeklődésére Tóth Péter, az OMME méhészeti szaktanácsadója.

"Ne feledjük, hogy a Dömötörfi méhészetet már tavalyelőtt is érte egy hasonló mérgezés, akkor a hatósági mintavételezésen kívül az OMME költségére is vettünk újabb mintákat, így sikerült kiderítenünk, hogy a méhészethez közeli csemegekukorica szabályoktól eltérő módon történő permetezése okozta a problémát. Sajnos a hatóság által kiadott ökotoxikológiai szakvélemény nem tartalmazta a mérgezésre vonatkozó ok-okozati összefüggést, mert a méhekben nem volt meg az a hatóanyag (lambda-cihalotrin), ami a megmintázott csemegekukoricában igen. Így nem tudtuk az okozott kárt kifizettetni a gazdálkodóval. Véleményem szerint, ha ezt az esetet bejelentik a hatóság felé, akkor jó eséllyel megtaláljuk a felelőst. Sajnos ez nem így történt, így a károkat nem tudjuk áthárítani a károkozóra" – mondta Tóth Péter, hangsúlyozva, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület folyamatosan igyekszik segíteni a bajbajutott méhészeken, többek között azzal, hogy minden évben kiadják a „Teendők méhmérgezés esetén” c. kiadványukat, valamint növényvédelmi tárgyú perekben folyamatos szakmai és ha kell jogi segítséget nyújtanak az károsult méhészek számára.

"Arra, hogy mekkora kárt okoznak a hasonló esetek, egzakt választ ma még nem lehet mondani, ugyanis volt, ahol jelezték a problémát, később pedig elálltak a panasztól, mert a hordás az időjárás alakulásával szépen beindult. Ezzel csak azt szeretném illusztrálni, hogy naponta változik a helyzet, de ezzel együtt elmondható, hogy a panaszok száma növekvő tendenciát mutat" – magyarázta Tóth Péter, hozzátéve, hogy a hatóságnak bejelentett permetezéses mérgezési esetek száma évente 30-80 között mozog, ami természetesen nem egyenlő a valójában bekövetkezett mérgezések számával, ugyanis rengeteg olyan esetről tudnak, amikor a méhész ilyen-olyan okból nem él a bejelentés lehetőségével.

Veszélyben a méhészetek

"A méhészetek számára elsősorban a helytelen növényvédő szerhasználat rejti a legnagyobb veszélyt. Ez alatt alapvetően azt értem, hogy amennyiben egy készítményt nem úgy és nem akkor használnak fel, amikor erre az engedély okirat lehetőséget ad, akkor igen gyakori a mérgezések előidézése" - mondta Tóth Péter.

a legnagyobb veszélyt a méhekre kifejezetten kockázatos szerek jelentik, mert ezek hatóanyagai bomlanak a legkevésbé. A jelenlegi magyarországi szabályok szerint ezeket virágzó kultúrában egyáltalán nem lehet használni.

Régebben akkor lehetett ilyen szerekkel permetezni a virágzó kultúrákban, ha a felhasználást megelőzően a növényvédős bejelentette a permetezést az önkormányzatnál. A méhésznek ekkor a károk elhárítása érdekében elvileg be kellett zárni, vagy el kellett költöztetni a méhcsaládokat. "Ez a megoldás az esetek többségében nem kivitelezhető. Gondoljuk csak el, mi lesz a méhekkel, ha 35C-fok hőségben bezárjuk őket a kaptárba? Mi lesz akkor, ha a permetezést követően kiengedjük őket és az állatkáink elkezdenek gyűjteni egy olyan területen, ahol a kijuttatott rovarölő csak mondjuk 10 nap alatt bomlik le?" – tette fel a költői kérdést a tanácsadó.

A rovarölő szerek másik nagy csoportját a mérsékelten kockázatos, gyorsan lebomló készítmények alkotják. Ezek használata méhkímélő technológia szabályai mentén (tehát este) lehetséges: a permetezést a csillagászati napnyugta előtt egy órával lehet elkezdeni, de 23 óráig be kell fejezni. Ha ezeket a szereket nappal juttatja ki valaki egy virágzó kultúrában, komoly mérgezést okozhat velük. Tehát nem a szert kell méhkímélőnek nevezni, hanem azt a technológiát, amellyel kijuttatták.

A rovarölő szerek harmadik csoportját a méhekre nem jelölésköteles szerek alkotják. ezeket korlátozás nélkül lehet használni, ugyanakkor azt is érdemes hangsúlyozni, hogy bizonyos hatóanyag kombinációk esetén itt is előírás az esti, tehát a méhkímélő szerhasználat.

Tűrni? Tiltani?

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 2007 óta végez méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring vizsgálatokat. Ennek köszönhetően szigorították meg például a klórpirifosz és dimetoát tartalmú növényvédő szerek felhasználását – a mérgezések jelentős része ezeknek a hatóanyagoknak a rendellenes felhasználásából adódott. Tóth Péter szerint mindenképp meg kellene vizsgálni, hogy a mostani helyzetet mi idézte elő, hogy a kiváltó okok közül mi az, amit kezelni tudnak (pl. szerek felhasználásának szigorítása), és mi az, amit nem (pl. az extrém időjárási viszonyok alakulása).

Ma a méhészek számára a legnagyobb gondot a neonikotinoid szercsoportba tartozó csávázó szerek EU szigorítások ellenére történő széleskörű alkalmazása okozza Magyarországon. Szerencsére az EU által a közelmúltban elfogadott teljes betiltás ezt az áldatlan állapotot jövőre megszüntetni, a kérdés csak az, hogy az ezt követő időszakban alkalmazott alternatív megoldások mennyire lesznek környezetszennyezőek, vagy veszélyesek a méhekre. Ugyanis a kártevők jövőre és később is támadni fognak, függetlenül attól, hogy az EU milyen óvintézkedéseket hoz.

NÉBIH: A méhészek érdeke, hogy jelentsék a mérgezéses eseteket

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH) az utóbbi időszakban négy méhmérgezéses bejelentés érkezett: június 4-én Pest megyéből, június 16-án Békés megyéből, július 2-án Csongrád, illetve július 3-án Baranya megyéből - tehát Somogy megyéből nem kaptak bejelentést. "Nagyon fontos, hogy a méhészek jelentsenek minden valós vagy vélt mérgezést, mert csak így lehet reális képünk a helyzetről" - fogalmazott a NÉBIH az Index érdeklődésére.

"A NÉBIH kiemelt feladatként kezeli a méhpusztulások kivizsgálását. Tapasztalataink szerint minden megyében előfordulnak méhmérgezési esetek, azonban nincs tudomásunk olyan esetről, amely a szabályszerű növényvédő szer felhasználással volt összefüggésbe hozható" – közölte a hatóság, hozzátéve, hogy ők minden bejelentett esetet kivizsgálnak, ami részletes laboratóriumi vizsgálatot és ökotoxikológiai értékelést is magába foglal. Emellett folyamatosan monitorozzák a virágzó termesztett növények szermaradék tartalmát, különös tekintettel a rovarölő szerekre. Szabálytalan szerhasználat esetén a felelőtlen gazdálkodóval szemben a növényvédelemi hatóság kezdeményez eljárást.

A NÉBIH szerint egyébként a szabályosan csávázott és elvetett vetőmag nem okoz tömeges méhpusztulást. A csávázás, mint növényvédelmi technológia kisebb környezeti terhelést jelent, mint a már kikelt növények permetezése, ami általában nagyobb kockázatot jelent a méhekre. "Itt kell megjegyezni, hogy a méhészek által észlelt jelenség oka nem tisztázott. Nemzetközi tudományos körökben is keresik a választ. Valószínűsíthető, hogy több tényező (pl. méhegészségügyi problémák, tartástechnológia, környezeti ártalmak, klíma) együttes fennállása esetén fordulhat elő a tapasztalt jelenség" – fogalmaz a NÉBIH Indexhez eljuttatott közleménye. A hatóság mindazonáltal a gazdák felelősségére is felhívta a figyelmet:

A probléma gyökere éppen ott leledzik, hogy ahol nem csávázzák a vetőmagot, a kultúrnövény megóvása érdekében, annak kelése után, akár többször is rovarölő szeres permetezésre van szükség a kívánt terméshozam elérése érdekében. A gazdák rendelkezésére állnak piretroid típusú növényvédő szerek, amelyeket ha szabálytalanul, napközben permeteznek a virágzó állományban, tömeges méhpusztulást idézhetnek elő. Hasonlóan, más anyagokkal, pl. a foszforsavészterekkel, vagy akár a méhekre veszélyes neonikotinoidokkal történő állománykezelés napraforgóban is komoly mérgezéseket okozhat.

A kérdésre, hogy milyen más növényvédő szereket lehetne alkalmazni, amik nem veszélyesek a méhekre, a NÉBIH a permetezésre használható, a neonikotinoid közé tartozó acetamipridot és a tiaklopridot említette, amelyekkel nappali időszakban is lehet permetezni virágzó napraforgóban. A rovarölő csávázó szerek között viszont jóval szűkebb a paletta: az elmúlt időszakban ugyan engedélyezték egy ciantraniliprol hatóanyagú csávázószer felhasználását, egyelőre azonban csak őszi káposztarepcében. "Ez a készítmény is, mint a legtöbb rovarölő szer, kifejezetten veszélyes a méhekre, de szakszerű és előírásszerű felhasználása nem jelent elfogadhatatlan kockázatot a környezetre."

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?