Jenő
-2 °C
6 °C

A NASA négy évtizede éve véletlenül megsemmisíthette a marsi élet nyomait

GettyImages-143069355
2018.07.12. 17:34

Egy 1976-os Mars-misszió során a NASA véletlenül megsemmisíthette a Marson talált első szerves molekulákat – írja a Space.com a New Scientist cikke alapján.

A Marson először 2014-ben találtak szerves molekulákra utaló nyomokat, és éppen idén júniusban jelentette be a NASA, hogy a Curiosity marsjáró szerves anyagot azonosított a bolygón – ami nem azt jelenti, hogy ott biztosan volt élet is, de azt igen, hogy ennek a feltételei valamikor adottak lehettek.

A marsi élet utáni kutatás viszont már jóval korábban kezdetét vette. A NASA 42 évvel ezelőtt két űrszondát is küldött a Marsra: a Viking–1 és Viking–2 leszállóegységei landoltak először a szomszédos bolygón. A Vikingek azonban semmit nem találtak – ami meglepte a kutatókat, mert arra számítottak, hogy a bolygóra hulló meteoritok biztosan szállítottak oda szerves anyagot.

2008-ban merült fel először egy lehetséges magyarázat, amikor a Phoenix leszállóegység kalcium-perklorátot talált a Marson. Ez az anyag magas hőmérsékleten erősen robbanékony, és bár a Marson nincs túl meleg, a Vikingek egyik műszere, a gázkromatográfia-tömegspektroszkóp (GCMS) felmelegítette a begyűjtött talajmintákat a szerves molekulák kereséséhez. Viszont azzal, hogy a talajban perklorát is található, elképzelhető, hogy a GCMS berobbantotta, és a mintában lévő szerves vegyületek egyszerűen elégtek. Ez persze nem bizonyította, hogy a Vikinget valóban találtak is szerves anyagokat, csak azt, hogy ha találtak volna, lehet, hogy véletlenül meg is semmisítették.

A Curiosity a közelmúltban azonosított anyagok között viszont klórbenzolt is talált, ami akkor is keletkezhet, ha szénmolekulák perkloráttal égnek, ami újabb lendületet adott a fenti elméletnek: a Vikingek begyűjtötték a mintát, abban széntartalmú szerves vegyület volt, de az a felmelegítés hatására berobbanó perkloráttól elégett, és a kölcsönhatásban klórbenzol jött létre. Mindennek hatására a kutatók megint elővették a témát, és júniusban meg is jelent egy tanulmány a Journal of Geophysical Research: Planets szaklapban, amely megállapította, hogy már a Vikingek is találtak klórbenzolt.

Mindez továbbra se bizonyítja minden kétséget kizáróan, hogy már 1976-ban is találtunk szerves molekulákat a Marson, csak éppen nem tudtunk róla, mert azzal a lendülettel el is pusztítottuk – viszont minden korábbinál nagyobb valószínűséget ad ennek a forgatókönyvnek. A kutatókat is megosztja a kérdés, a tanulmányban is közreműködő Melissa Guzman, a franciaországi LATMOS kutatóintézet munkatársa például elképzelhetőnek tartja, hogy a szóban forgó anyagokat mind a földi műszerek juttatták a Marsra. Daniel Glavin, a NASA Goddard Űrközpontjának asztrobiológusa szerint viszont úgy gondolja, hogy a tanulmány – amelyben ő nem vett részt – végleg eldöntötte a kérdést.

(Borítókép: Encyclopaedia Britannica/UIG Via Getty Images)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?