Magdolna
18 °C
27 °C

A NASA négy évtizede éve véletlenül megsemmisíthette a marsi élet nyomait

GettyImages-143069355
2018.07.12. 17:34

Egy 1976-os Mars-misszió során a NASA véletlenül megsemmisíthette a Marson talált első szerves molekulákat – írja a Space.com a New Scientist cikke alapján.

A Marson először 2014-ben találtak szerves molekulákra utaló nyomokat, és éppen idén júniusban jelentette be a NASA, hogy a Curiosity marsjáró szerves anyagot azonosított a bolygón – ami nem azt jelenti, hogy ott biztosan volt élet is, de azt igen, hogy ennek a feltételei valamikor adottak lehettek.

A marsi élet utáni kutatás viszont már jóval korábban kezdetét vette. A NASA 42 évvel ezelőtt két űrszondát is küldött a Marsra: a Viking–1 és Viking–2 leszállóegységei landoltak először a szomszédos bolygón. A Vikingek azonban semmit nem találtak – ami meglepte a kutatókat, mert arra számítottak, hogy a bolygóra hulló meteoritok biztosan szállítottak oda szerves anyagot.

2008-ban merült fel először egy lehetséges magyarázat, amikor a Phoenix leszállóegység kalcium-perklorátot talált a Marson. Ez az anyag magas hőmérsékleten erősen robbanékony, és bár a Marson nincs túl meleg, a Vikingek egyik műszere, a gázkromatográfia-tömegspektroszkóp (GCMS) felmelegítette a begyűjtött talajmintákat a szerves molekulák kereséséhez. Viszont azzal, hogy a talajban perklorát is található, elképzelhető, hogy a GCMS berobbantotta, és a mintában lévő szerves vegyületek egyszerűen elégtek. Ez persze nem bizonyította, hogy a Vikinget valóban találtak is szerves anyagokat, csak azt, hogy ha találtak volna, lehet, hogy véletlenül meg is semmisítették.

A Curiosity a közelmúltban azonosított anyagok között viszont klórbenzolt is talált, ami akkor is keletkezhet, ha szénmolekulák perkloráttal égnek, ami újabb lendületet adott a fenti elméletnek: a Vikingek begyűjtötték a mintát, abban széntartalmú szerves vegyület volt, de az a felmelegítés hatására berobbanó perkloráttól elégett, és a kölcsönhatásban klórbenzol jött létre. Mindennek hatására a kutatók megint elővették a témát, és júniusban meg is jelent egy tanulmány a Journal of Geophysical Research: Planets szaklapban, amely megállapította, hogy már a Vikingek is találtak klórbenzolt.

Mindez továbbra se bizonyítja minden kétséget kizáróan, hogy már 1976-ban is találtunk szerves molekulákat a Marson, csak éppen nem tudtunk róla, mert azzal a lendülettel el is pusztítottuk – viszont minden korábbinál nagyobb valószínűséget ad ennek a forgatókönyvnek. A kutatókat is megosztja a kérdés, a tanulmányban is közreműködő Melissa Guzman, a franciaországi LATMOS kutatóintézet munkatársa például elképzelhetőnek tartja, hogy a szóban forgó anyagokat mind a földi műszerek juttatták a Marsra. Daniel Glavin, a NASA Goddard Űrközpontjának asztrobiológusa szerint viszont úgy gondolja, hogy a tanulmány – amelyben ő nem vett részt – végleg eldöntötte a kérdést.

(Borítókép: Encyclopaedia Britannica/UIG Via Getty Images)