Máté, Mirella
12 °C
30 °C

A Figyelő megint nekiment az MTA-nak, de az Akadémia most nem hagyja magát

Szekeres Máté 11.14 Riválisok és szövetségesek, MTA előadás-15
2018.07.13. 14:52

Tovább folytatódik a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány közötti vita, amely alapvetően a tudományfinanszírozásról szól, de ezen keresztül a tudomány függetlenségének megőrzéséről szól, és hajlamos helyenként egészen elmérgesedni.

Június végén például a kormányközeli Figyelő önkényesen összeállított listával, név szerint támadott egyes Akadémia kutatókat. Ezt az MTA is elítélte, és maga Lovász László elnök is primitívnek nevezte az Indexnek adott interjúban.

Most a Figyelő újabb cikkben ment neki az Akadémiának, de az utóbbi hetekben az igazáért egyre határozottabban kiálló MTA ezúttal nem hagyta annyiban a dolgot:

A Figyelő 2018/27. számában „Megengedhetetlen az Akadémiáról vitázni?” címmel publikált összeállításban több félrevezető állítás is olvasható

írja honlapján az Akadémia, amely helyreigazítást kért Schmidt Mária lapjától.

Egyúttal pontokba szedték a problémás állításokat, illetve az azokkal szemben álló valóságot is, ezeket rövidítve foglaljuk össze:

  1. Az MTA tavaly nem 46 milliárd forintból gazdálkodott, hanem 77 milliárdból. Az állami támogatás összege volt 46 milliárd forint.
  2. Az akadémiai kutatóintézet-hálózatban 2017-ben nem 5540, hanem összesen 6037 tudományos, oktatási és tudományos ismeretterjesztő publikáció jelent meg. Az impaktfaktoros folyóiratban megjelent cikkek száma évek óta emelkedik.
  3. Az MTA vezetőinek fizetését és juttatásait ismertető rész nem említi, hogy ezek mértékét nem ők maguk találták ki, hanem törvény és kormányrendelet határozza meg.
  4. Az MTA üdülőiben a szolgáltatások árai nem alacsonyabbak a piaci áraknál. Az árakat a gazdasági szervezet hetente ellenőrzi. A külső vendégeknek felárat számítanak fel, ami magasabb, mint a szokásos piaci ár.
  5. A cikkben „sok száz milliárdos” akadémiai ingatlanvagyonról írnak. A valóság ezzel szemben az, hogy az MTA ingatlanvagyonának könyv szerinti értéke 100 milliárd forint. Ennek a legnagyobb része egyébként a kutatóközpontoknak és kutatóintézeteknek helyet adó épületekből áll.
  6. A városligeti Domus 'Collegium Hungaricum' esetében a cikk azt a hamis látszatot kelti, mintha a Domus piaci alapon működő szálloda lenne, holott nem az: kizárólag határon túli magyar kutatókat fogad, akik elnyerték a Domus ösztöndíjat, külsősök nem vehetik igénybe.
  7. A cikk szerint „az akadémia esetében is mindig kérdéses, hogy kik és milyen szempontok szerint kerülhetnek be.” Valójában ezek a szempontok pontosan meg vannak határozva és bárki által megismerhetők a nyilvános akadémiai szabályozásokból. A tudományterületek eltérő szokásaihoz igazított szigorú kritériumrendszerről itt érhetőek el információk.
  8. "Hemzseg a valótlan állításoktól az MTA kutatóhálózatában dolgozó kutatókkal szembeni elvárásokat, pontosabban azok hiányát taglaló rész" – írja végül az Akadémia közleménye, majd ezeket részletezi is: nem igaz, hogy senki ne kérné számon a kutatók tevékenységét, szigorú és pontosan meghatározott elvárásoknak kell megfelelniük mindegyik kutatóhelyen; minden évben minősítésen esnek át; éves kutatási tématerveket is kell készíteniük, amelyek teljesüléséről évente be kell számolniuk; a szabályozás arra is kiterjed, hogy milyen feltételek teljesítése esetén léphet valaki előre a következő fizetési/besorolási fokozatba, és amúgy is egyre gyakoribb az egy-egy projektre szóló kinevezés, határozatlan idejű szerződést csak a jól teljesítők kaphatnak. A kutatóintézetek nyilvános beszámolói az mta.hu-n mindenki számára, több évre visszamenőleg elérhetőek.

Borítókép: Szekeres Máté / Index.