
A Figyelő megint nekiment az MTA-nak, de az Akadémia most nem hagyja magát

Tovább folytatódik a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány közötti vita, amely alapvetően a tudományfinanszírozásról szól, de ezen keresztül a tudomány függetlenségének megőrzéséről szól, és hajlamos helyenként egészen elmérgesedni.
Június végén például a kormányközeli Figyelő önkényesen összeállított listával, név szerint támadott egyes Akadémia kutatókat. Ezt az MTA is elítélte, és maga Lovász László elnök is primitívnek nevezte az Indexnek adott interjúban.
Most a Figyelő újabb cikkben ment neki az Akadémiának, de az utóbbi hetekben az igazáért egyre határozottabban kiálló MTA ezúttal nem hagyta annyiban a dolgot:
A Figyelő 2018/27. számában „Megengedhetetlen az Akadémiáról vitázni?” címmel publikált összeállításban több félrevezető állítás is olvasható
– írja honlapján az Akadémia, amely helyreigazítást kért Schmidt Mária lapjától.
Egyúttal pontokba szedték a problémás állításokat, illetve az azokkal szemben álló valóságot is, ezeket rövidítve foglaljuk össze:
- Az MTA tavaly nem 46 milliárd forintból gazdálkodott, hanem 77 milliárdból. Az állami támogatás összege volt 46 milliárd forint.
- Az akadémiai kutatóintézet-hálózatban 2017-ben nem 5540, hanem összesen 6037 tudományos, oktatási és tudományos ismeretterjesztő publikáció jelent meg. Az impaktfaktoros folyóiratban megjelent cikkek száma évek óta emelkedik.
- Az MTA vezetőinek fizetését és juttatásait ismertető rész nem említi, hogy ezek mértékét nem ők maguk találták ki, hanem törvény és kormányrendelet határozza meg.
- Az MTA üdülőiben a szolgáltatások árai nem alacsonyabbak a piaci áraknál. Az árakat a gazdasági szervezet hetente ellenőrzi. A külső vendégeknek felárat számítanak fel, ami magasabb, mint a szokásos piaci ár.
- A cikkben „sok száz milliárdos” akadémiai ingatlanvagyonról írnak. A valóság ezzel szemben az, hogy az MTA ingatlanvagyonának könyv szerinti értéke 100 milliárd forint. Ennek a legnagyobb része egyébként a kutatóközpontoknak és kutatóintézeteknek helyet adó épületekből áll.
- A városligeti Domus 'Collegium Hungaricum' esetében a cikk azt a hamis látszatot kelti, mintha a Domus piaci alapon működő szálloda lenne, holott nem az: kizárólag határon túli magyar kutatókat fogad, akik elnyerték a Domus ösztöndíjat, külsősök nem vehetik igénybe.
- A cikk szerint „az akadémia esetében is mindig kérdéses, hogy kik és milyen szempontok szerint kerülhetnek be.” Valójában ezek a szempontok pontosan meg vannak határozva és bárki által megismerhetők a nyilvános akadémiai szabályozásokból. A tudományterületek eltérő szokásaihoz igazított szigorú kritériumrendszerről itt érhetőek el információk.
- "Hemzseg a valótlan állításoktól az MTA kutatóhálózatában dolgozó kutatókkal szembeni elvárásokat, pontosabban azok hiányát taglaló rész" – írja végül az Akadémia közleménye, majd ezeket részletezi is: nem igaz, hogy senki ne kérné számon a kutatók tevékenységét, szigorú és pontosan meghatározott elvárásoknak kell megfelelniük mindegyik kutatóhelyen; minden évben minősítésen esnek át; éves kutatási tématerveket is kell készíteniük, amelyek teljesüléséről évente be kell számolniuk; a szabályozás arra is kiterjed, hogy milyen feltételek teljesítése esetén léphet valaki előre a következő fizetési/besorolási fokozatba, és amúgy is egyre gyakoribb az egy-egy projektre szóló kinevezés, határozatlan idejű szerződést csak a jól teljesítők kaphatnak. A kutatóintézetek nyilvános beszámolói az mta.hu-n mindenki számára, több évre visszamenőleg elérhetőek.
Borítókép: Szekeres Máté / Index.
