Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A klímaváltozás nem kopogtat, már berúgta az ajtót

GettyImages-989900096
2018.07.17. 14:24

Feje tetejére állt az időjárás ezen a nyáron, amit mi is megtapasztalhattunk bőven az elmúlt hetekben. Nyilván sokak elégedettek a hazánkban tapasztalható nem túl forró idővel, de mindenképp figyelemre méltó, hogy a nyár derekán megszokottól kétségkívül elmaradnak a napi csúcshőmérsékletek. Nem így Skandináviában, az északi sarkkör környékén, ahol napok óta kirívóan meleg van, bőven melegebb, mint mifelénk.

A sarkkörön túlon, Norvégia északi csücskén múlt hét csütörtökön mértek először 30 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet, és a mért adatok szerint a kánikula nem nagyon szűnik. Hétfőn ismét 30 fok fölötti mérésekről számoltak be az északi sarkkörön túli vidékekről (Saltdal, Norvégia: 30 fok), miközben sok északi országban is tombol a szokatlan forróság: Svédországban 34 fok, Norvégiában 33 fok, Finnországban és Észtországban 32 fokot mértek a hét első napján.

A 30 fok fölötti hőség a Skandináv-félszigeten már csaknem egy hónapja tart, és a meteorológusok szerint egy, a térségben uralkodó anticiklonnak köszönhető: a délkeletire fordult áramlás a megszokott óceáni légtömegek helyett száraz, meleg kontinentális levegőt sodor a sarkkör irányába, miközben Európa középső részein a szokásosnál hűvösebb az időjárás. Hasonló hőmérsékleti anomáliákat tapasztalhattunk egyébként a mögöttünk álló télen: Európa nagy részén sarkvidéki hidegek uralkodtak, miközben az északi sarkkörön túl melegrekordok dőltek, az Északi-sarkon +2 fok fölött is járt a hőmérséklet, a Jeges-tenger jege idő előtt olvadni is kezdett sok helyen.

A globális felmelegedés és a klímaváltozás összefüggéseit, valamint ezek időjárási jelenségekre gyakorolt hatását vizsgáló kutatók szerint a sarkvidéki magasabb és a kontinentális alacsonyabb atipikus hőmérsékleti viszonyokért az északi-sarki állandó ciklon (az úgynevezett polar vortex) meggyengülése felelős.

A hétfői hőtérképen - ami az átlagtól való eltérést mutatja - jól látszik az anomália
A hétfői hőtérképen - ami az átlagtól való eltérést mutatja - jól látszik az anomália
Kép: pivotalweather.com

Hogy mi a polar vortex? A Föld sarkainál lévő nagy kiterjedésű alacsony légnyomású terület, ami lényegében ott tartja a hideg, nagy tömegű levegőt a sarkoknál. A polar vortex erőssége folyamatosan változik, télen erősebb, mint nyáron, de évről évre is alakul, idén pedig kifejezetten gyenge. Ennek pontos okáról megoszlanak a vélemények, de a kutatások többsége szerint hosszú távon a polar vortex meggyengülését a klímaváltozás okozza.

A polar vortex meggyengülésének következménye, hogy miközben a sarkvidék melegszik, a máskor ott tárolt hideg levegő időről időre kiszabadul, ami képletesen úgy néz ki, hogy a ciklon sapkájának széle egyenes körvonal helyett hullámos lesz. A polar vortex a hullámvonalak mentén hajlamos két nagy ciklonná szétválni, és ez okozza a szokatlan hőmérsékleti viszonyokat, emiatt volt idén kirívóan kemény tél Észak-Amerikában, Európában, ezért szenved most hőhullámtól Skandinávia, kerülnek kórházba ezrek az áradásoktól sújtott Japánban, miközben Közép- és Kelet-Európában, sőt a kontinens nyugati és délnyugati részein sehol nincs az ilyenkor megszokott kánikula.

A stabil és az instabil sarki örvény hatása a hideg levegő mozgására
A stabil és az instabil sarki örvény hatása a hideg levegő mozgására
Fotó: NOAA

A Stanford Egyetem kutatóinak friss tanulmánya szerint a polar vortex vizsgálata, erősödésének, gyengülésének, pulzálásának megfigyelése kulcsjelentőségű lehet a jövőben az időjárás előrejelzésben: ha megértjük, milyen folyamatok zajlanak a légkörben, hogyan függ össze a különböző hőmérsékletű légtömegek mozgása a széljárások alakulásával, akkor hosszú távú időjárási modelleket is lehet majd alkotni, jobb eséllyel előrejelezni a szélsőséges jelenségeket.

A következő napokban egyébként hazánkban átmeneti melegedés várható, ami zivatarokkal és heves széllökésekkel érkezik majd szerda estig. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint szerdán észak, északkelet felől érkezik egy csapadékzóna, amelyből jelentős mennyiségű eső, zápor fog esni (legfőképp az északi északkeleti területeken várható 10-20 mm, egyes helyeken akár e fölötti csapadékmennyiség). Kedden az északnyugati szél az ország északi részein viharossá fokozódik (50-60 km/h), a Dunántúl északi részén egy-egy 65-70 km/h-s lökés sem kizárt. Este átmenetileg mérséklődik, majd szerda délelőttől ismét viharossá fokozódik, ekkortól már nagyobb területen (elsősorban az Észak-Dunántúlon és a Duna-Tisza közén) várhatóak 70-80 km/h közötti széllökések. A hőmérséklet kedd délután 26 és 32 fok között alakul, késő estére 20 és 25 fok közé hűl le a levegő, szerdára viszont újra 30 fok alá csökken a legmagasabb hőmérséklet.

Nyitókép: Spencer Platt / Getty Images Hungary