Huba
17 °C
33 °C

Átírhatja Kína földtörténetét egy új dinófaj

2018.07.24. 21:05

Átírhatja Kína földtörténetét egy újonnan felfedezett dinoszaurusz – írja az MTI.

A nagy testű, hosszú nyakú, növényevő szauropodák kládjának legújabb tagjaként azonosított Lingwulong shenqi 174 millió évvel ezelőtt, a jura időszakban élt a mai Kína északi területén. A tudósok szerint Kelet-Ázsia akkor már leválóban volt a Pangaea szuperkontinensről. A Lingwulong lehet azonban a bizonyíték arra, hogy ez mégsem így volt  – írja a BBC a a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány nyomán.

A Lingwulong ugyanis a neoszauropodák csoportjába tartozott, amelyről ez idáig úgy vélték a kutatók, hogy nem jutott el Kelet-Ázsiába, mivel a csoport csak az után bukkant fel a Pangaeán, hogy Kelet-Ázsia levált a szuperkontinensről.

A felfedezésünk tehát azt sugallja, hogy Ázsia keleti része akkoriban még mindig összekapcsolódott más kontinensekkel

– mondta Hszing Hszü, a Kínai Tudományos Akadémia paleontológusa, a tanulmány vezető szerzője.

Philip Mannion, a londoni Imperial College munkatársa, a tanulmány egyik társszerzője kétszeresen is meglepőnek nevezte a felfedezést, mert a Lingwulong nemcsak a legrégebbi ismert tagja a neoszauropodáknak – hiszen 15 millió évvel korábban bukkant fel, mint a csoport bármely másik ismert tagja –, hanem első Ázsiából származó képviselője is egyben.

A Pangaea szuperkontinens 180 millió évvel ezelőtt kezdett széttöredezni. A feltételezések szerint a szétválás során egy, a Vörös-tengerhez hasonló, de annál nagyobb vízrengeteg alakult ki a mai Kína területe és a szuperkontinens többi része között, megakadályozva az állatok átjutását. "A mostani felfedezés azt sugallja, hogy a neoszauropodák még az előtt érkeztek a mai Kelet-Ázsia területére, hogy bármiféle természetes akadály keletkezett volna" – tette hozzá Mannion. Noha a neoszauropodák Pangaea más részein – a mai Észak-Amerika, Európa és Kelet-Afrika területein – is nagy számban előfordultak, egészen mostanáig nem sikerült 160 millió évesnél régebbi fosszíliákat találni tőlük.

Képesek voltak megújulni

A Lingwulong shenqi azt jelenti, hogy "lenyűgöző sárkány Lingvuból", arra a városra utalva, amely a legközelebb esik az állat felfedezésének helyéhez. A kutatók legkevesebb 8-10 egyed csontjait tárták fel. A legnagyobb példány közülük 17,5 méter hosszú lehetett. Meleg, nedves környezetben élt, ahol a dús növényzetet többek között tűlevelű fák és páfrányok alkották. Az állat nyaka nem volt olyan hosszú, mint néhány másik szauropodáé, valószínűleg a talajhoz közeli növényekből csemegézett. Mivel a kutatók sok példányt találtak egy helyen, ezért úgy gondoljá, hogy a többi szauropodához hasonlóan a Lingwulong is csordákban élt.

A Lingwulong arra is bizonyítékul szolgálhat, hogy ezek a dinoszauruszok az eddig véltnél jóval előrébb tartottak az evolúciós fejlődésben.

"Az újonnan felfedezett Lingwulong és a közelmúltban azonosított Ingentia – a korai szauropodák egy neme – is a dinoszauruszok azt a szokatlan képességét bizonyítják, hogy anatómiai szempontból nézve már az evolúciós fejlődésük kezdetétől fogva képesek voltak a megújulásra" – mondta Cecilia Apaldetti, az argentínai San Juan-i Nemzeti Egyetem paleontológusa. "Ez tette lehetővé számukra, hogy évmilliókon keresztül uralkodjanak csaknem az összes földi ökoszisztémában. Ez az anatómiai sokszínűség volt feltehetőleg az egyik olyan evolúciós kulcs, amely lehetővé tette számukra, hogy a bolygó történetének egyik legsikeresebb gerinceseivé váljanak" – tette hozzá.