Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az óceánok savasodása kinyírja a halak szaglását

2018.07.24. 14:29

Egy új tanulmány szerint a halak elvesztik a szaglásukat az óceánok egyre nagyobb mértékű savasodása miatt.

A halak a szaglásukat használják az élelem és a biztonságos élőhely keresésére, egymás felismerésére, valamint ívóhelyek felkutatására. A szaglóképességük csökkenése veszélyeztetheti az alapvető túlélési funkcióikat. Az Exeteri Egyetem kutatói halfajok vizsgálatával kimutatták, hogy ha a mostani ütemben folytatódik a savasodás, egyre több halfaj kerülhet végveszélybe.

Amikor a légköri szén-dioxidot az óceánok magukba szívják, a gáz reakcióba lép a tengervízzel, és szénsavat képez. Emiatt a víz egyre savasabb lesz. A légköri szén-dioxid nagyjából egyharmadát az óceánok nyelik el. Az ipari forradalom óta 525 milliárd tonna szén-dioxid kerülhetett a vizekbe.

Az elmúlt száz évben a növekvő szén-dioxid koncentráció miatt 0,1 százalékkal csökkent a tengerek pH-értéke – ez ma 8,1. A Kormányközi Panel a Kílamváltozásért (IPCC) szerint 2100-ra további két tizeddel csökkenhet a tengerek pH-értéke.

A világon először vizsgáltuk az óceánok savasodásának hatását a halak szaglórendszerére. Először összehasonlítottuk fiatal farkas sügérek magatartását a mai óceáni feltételek között és a század végére előre jelzett viszonyok között. A tengeri sügér a savas vízben kevesebbet úszott és kevésbé reagált ragadozó hal szagára. [...] A tengeri sügér szaglása mintegy felére csökkent, ha a tengervíz a 2100-ra előre jelzett PH-értékű volt. A savasodás jóval nagyobb hatással volt a hal azon szaglóképességeire, mint az élelemszerzés vagy a vészhelyzet, szemben más szagokkal. Úgy véljük, ez a savasodás eredménye.

– mondta Cosima Porteus, a Nature Climate Change-ben megjelent tanulmány vezető szerzője.

A brit szakemberekből és portugál kutatókból álló csoport azt is kimutatta, hogy a savasodás hatással volt az orrban és az agyban kifejeződő génekre, megváltoztatta a szaglásban szerepet játszó, illetve az információ feldolgozásért felelős géneket.

A Cardiffi Egyetem kutatói egy másik tanulmányban még ennél is borúsabb képet festettek: szerintük még az IPCC előrejelzésénél is nagyobb lehet az óceán savasodása 2100-ig, ha változatlan ütemben folytatódik a szén-dioxid-kibocsátás.

Az Earth and Planetary Science Lettersben megjelent tanulmányukban a szakemberek kicsiny tengeri élőlények fosszíliáit vizsgálva megállapították, hogy a szén-dioxid-kibocsátás mai szintje mellett a légkör szén-dioxid-szintje a mostani 400 ppm-ről 930 ppm-re nőhet 2100-ra. Ez azt eredményezné, hogy az óceánok vizének pH-értéke a mostani 8,1 helyett kevesebb mint 7,8 lesz. Ez jelentős csökkenés, mivel minden 0,1 pH-egység 25 százalékos növekedést eredménye az óceánok savasodásában.

(MTI)