Menyhért, Mirjam
18 °C
33 °C

Két vörös égitest uralja a péntek éjszakát

GettyImages-912677386
2018.07.27. 09:28 Módosítva: 2018-07-27 09:30:49

Ha hinnénk az apokaliptikus jóslatokban, vagy magunk is előszeretettel kreálnánk ilyesmit embertársaink rémítgetésére, az előttünk álló péntek estére minimum egy kisebb világvégét olvasnánk ki az égbolt rejtélyes jeleiből. Elvégre mi mást jelentene, hogy

az unásig szokott Hold napnyugtától késő éjszakáig fokozatosan vérvörössé válik, miközben egy másik vöröses "csillag" 15 éve nem látott fényességgel ragyog fel az éjszakai égbolton?

A tréfát félretéve (még mielőtt bárki az első bekezdést alig olvasva már osztaná a hírt a facebook.com/mindenegybenvilágvége oldalon), érdemes készülni a péntek estére, és kicsit fohászkodni, hogy ne legyen túl sok felhő az égen estétől hajnalig. Mire is lehet számítani?

Alapvetően két kiemelkedőnek mondható csillagászati esemény esik péntek késő estére, éjjelre: a Föld, a Mars és a Nap együttállása, valamint egy kivételesen hosszan tartó, teljes holdfogyatkozás tartja majd izgalomban az égbolt csodái iránt érdeklődőket.

Az internet korának egyik leghatásosabb, időről időre visszatérő álhíre, hogy bizonyos időszakonként a Mars olyan közel kerül a Földhöz, hogy az éjszakai égbolton csaknem akkorának látszik majd, mint a Hold. Ha találkozott mostanában ilyen szenzációs megosztással Facebookon, Twitteren, netán egy ingyenesen osztogatott bulvárlapban, ne dőljön be neki!

Péntek éjjel valóban olyan közel kerül a Mars a Földhöz, amire utoljára 2003-ban volt példa, de ez nem jelenti azt, hogy hirtelen egy Hold nagyságú égitest jelenik meg az éjszakai égbolton. Ehhez nagyjából olyan közelbe is kellene ugrania a Marsnak, amilyen közel a Hold kering a Föld körül.

A tudományos igazság az, hogy a két, eltérő keringési idővel saját útját járó bolygó nagyjából július végén kerül közel egy vonalba a Nappal: a kétszer gyorsabban keringő Föld elhalad a Mars és a Nap között, azaz lesz egy rövid időszak, amikor egy képzeletbeli egyenes mentén helyezkedik el naprendszerünk három tagja. A földközelségnek és szembenállásnak is hívott kettős szituáció jellegzetessége, hogy a Mars csupán 57,6 millió kilométerre lesz a Földtől, és a Földről nézve a vörös bolygó teljes napsütötte oldalával fordul felénk.

A Mars földközelsége nem gyakran fordul elő, és a közelség mértéke is változó. Legutóbb, a 2003-as földközelség idején 56 millió kilométer volt a két bolygó közt a legkisebb távolság, aminél kisebb csak 60 ezer évvel korábban, az ősemberek idejében volt: a neandervölgyiek 55,8 millió kilométeres közelségből nézhették a vöröslő csillagot. (Amiről persze nem tudhatták, hogy nem csillag, hanem bolygó, de igazából azt se nagyon tudták, hogy egyáltalán mik azok a csillagok. Bár a fényszennyezéstől teljesen mentes ég látványa minden bizonnyal elbűvölte őket így is, úgy is.)

Miért változik a földközelség mértéke, miért nem állandó érték? Mert sem a Föld, sem a Mars nem kör, hanem elliptikus alakú pályán kering a Nap körül, ráadásul a Mars pályájának síkja kissé döntött is a Földéhez képest.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a Naprendszer bolygói egymásra is hatással vannak, folyamatosan zajlik a Nap körül egyfajta gravitációs lökdösődés, a legnagyobb tömegű bolygó, a Jupiter főszereplésével. Ha mindent számításba veszünk, a Mars és a Föld közötti lehető legkisebb távolság kb. 54,6 millió kilométer, azaz a pénteken esedékes közelség az elméleti minimumnál 3 millió kilométerrel lesz nagyobb. 

Felfénylik a vörös bolygó

De mit is jelent mindez a péntek estére nézve? A Mars (Budapestről figyelve) 20:59-kor válik láthatóvá dél-keleti irányban – tehát a napnyugtával ellentétes irányban –, a horizonthoz képest 16,9 fokos magasságig emelkedik és hajnalban, háromnegyed ötkor nyugszik le dél-nyugati irányban. Ami a fokokat illeti: a fejünk búbja fölött, az égbolt zenitje számít 90 foknak, ahhoz képest a Mars a horizonthoz közel tartózkodik majd, ezért érdemes olyan megfigyelőhelyet választani, ahol nem zavarják magas tereptárgyak, házak, fák a látóhatárt.

A Mars fényességének -2,8 magnitúdójú lesz a maximuma, ami azt jelenti, hogy a Vénusz lesz csak nála fényesebb. Ha tehát keletre nézünk, a horizont irányába, akkor könnyen, szabad szemmel is azonnal kiszúrhatjuk a vörösesen fénylő bolygószomszédunkat – ami egyébként már hetek, hónapok óta, estéről estére egyre jobban látható objektum az égen, jó ideje fényesebb már mint a Jupiter.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a mostani alkalom egyáltalán nem jelenti azt, hogy máskor ne lenne szabad szemmel látható a Mars – jelent meg ugyanis olyan cikk az utóbbi napokban, ami szerint most kell jól figyelni, mert most nem kell távcső a Mars észleléséhez. Ezzel szemben a helyzet az, hogy zavartalan légköri és megfelelő planetáris viszonyok közt a saját két szemünkkel is megfigyelhető a Mars vöröses világító pontja az éjszakai égbolton, ha nagyjából tudjuk hol keressük (ebben segítségünkre lehet egy tetszőleges csillagtérképes app a telefonunkon, de az ég pár percnyi kémlelése után magunktól is ki tudjuk szúrni a pirosas fényű bolygót). A 15-17 évente esedékes földközelség tehát csupán annyit jelent, hogy jóval könnyebb szabad szemmel észrevenni a Marsot, távcsővel pedig elvileg sokkal szebb képet kaphatunk róla, mint amikor nincs földközelben.

Aki péntekre távcsöves Mars-figyelést tervez, annak érdemes tisztában lenni azzal, hogy hiába lesz közel a Földhöz a bolygó, két ok miatt nem lehet nagyon részletgazdag látványra számítani. Egyrészt a mi féltekénken a megfigyelők szempontjából meglehetősen alacsony pályát jár majd be a bolygó (a fentebb említett 16,9 fokos magasság kb 1-2 tenyérnyi távolságot jelent a horizonttól, kinyújtott karral), így a légkör torzító hatása jobban befolyásolja a látványt. Másrészt hetek óta kiterjedt porvihar tombol a Marson, ami a felszín geográfiai jellegzetességeit többé-kevésbé elfedi.

A Marsot nemcsak pénteken, de a rákövetkező napokban is érdemes keresni az égbolton, a Földhöz legközelebb ugyanis július 31-én lesz, és hosszú hetekbe, hónapokba telik mire a fénye fokozatosan elhalványul, ahogy ismét nő a távolság a két bolygó közt. Hogy akkor miért érdemes péntekre időzíteni a megfigyelést? Mert nemcsak a Mars lesz az egyetlen vörösben játszó égitest aznap éjjel: teljes holdfogyatkozásban is gyönyörködhetünk, ha kegyes lesz hozzánk az időjárás.

Jó hosszan fogy majd a Hold

A péntek este igazi főszereplője a Föld árnyékába merülő hold lesz, és Magyarország szerencsés földrajzi helyzetéből adódóan csaknem elejétől a végéig követhető lesz a csillagászati látványosság az égbolt délkeleti-déli részén.

A pénteki holdfogyatkozás menetrendje a következő:

  • Holdkelte Budapesten negyed 9 (az ország nyugati és keleti szélein plusz-mínusz negyed óra) körül lesz. A Föld árnyékának széle (a penumbra) már korábban eléri a Holdat (ezt nevezik félárnyéknak), de a szabad szemmel nem nagyon érzékelhető, így nem kell különösen keseregni, hogy a holdkelte előtt lemaradunk valamiről. A lényegi fogyatkozás pont holdkeltekor, az úgynevezett részleges fázissal kezdődik - Budapesten 20:24-kor -, azaz a Föld árnyékkúpjának sötétebb része, az umbra ekkor kezdi eltakarni a Holdat, és ezt már mi is láthatjuk.
  • A teljesség fél tízkor kezdődik, az umbra ekkor takarja el teljesen a Holdat, ami – a napfogyatkozással ellentétben – nem feketül el, de fényessége nagy mértékben lecsökken, színe pedig a napfény légköri szóródása miatt vörösessé változik (innen az angolszász kultúrkörben előszerettel használt vérhold – blood moon – elnevezés).
  • A teljesség közepe 22:21-kor lesz, ekkor halad át a szinte mélyvörös színűvé váló Hold a föld árnyékkúpjának közepén. A városi fényektől kellően távol ekkor a Tejút is előderenghet és rengeteg halvány csillag fénye erősebbnek tűnik majd, a Marsról nem is szólva.
  • A teljesség vége 23:13-kor lesz, a Hold széle ekkor lép ki az umbrából. Távcsöves ínyencek a teljesség kezdeténél és végénél pár percig kékes ragyogást figyelhetnek meg a Hold korongjának szélénél. Az érdekes optikai jelenséget a föld légkörének ózonrétege okozza: a vöröstől eltérő színű felfénylés a sztratoszférában lévő ózon fényszóró hatásának köszönhető.
  • Az umbra fázis vége 00:22-kor jön el, innentől a Hold még kissé halványabban, de már a megszokott sárgás fényében ragyog tovább.
  • Félárnyékos fázisnak fél kettő körül lesz vége, a telihold innentől ismét ereje teljében világítja be az éjszakát.

A holdfogyatkozás fázisairól a timeanddate.com cikkébe ágyazott videó remek összefoglalót nyújt.

Az időpontokból láthatjuk tehát, hogy akár egész estés programként is tekinthetünk a pénteki eseményre, ami mindenestül több mint öt órán át tart, de ha csak a vöröslő teljességre vagyunk kíváncsiak, az is 1 óra 43 perc – ami ebben az évszázadban az eddigi leghosszabb holdfogyatkozást jelenti –, egyszóval érdemes fél tíz és negyed tizenkettő közt föl-fölnézni a Holdra, ha épp nem takarják felhők, szép látványban lesz részünk.

Hab a tortán az űrállomás

Akinek mindez nem lenne elég látványosság péntek estére, a következők szabad szemes megfigyelését javasoljuk:

  • A legfényesebb "csillag" a Vénusz lesz: 20:18 körül válik láthatóvá 18 fok alacsonyan a nyugat-délnyugati égbolton, és 22:03-kor tűnik el a nyugati láthatár mögött, fényességének maximuma -4,2 magnitúdó lesz.
  • A Jupiter maximum -2,1 magnitúdójú lesz, 20:18 körül válik láthatóvá 24,6 fok magasan a dél-délnyugati égbolton, és éjfélkor nyugszik le nyugat-délnyugati irányban.
  • A Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomást (ISS) is meg lehet majd figyelni, péntekről szombatra virradó éjjel háromszor is átszeli hazánk fölött az eget. Először 20:56 körül tűnik fel nyugaton a Vénusz környékén és hat percig tartó vonulás után kelet-északkelet irányban tűnik el a szem elől. Az ISS fényességének -1,7 magnitúdójú lesz a maximuma, tehát fényesebb lesz mint a csillagok többsége, de napelemtáblái nem tükröznek vissza túl sok napfényt, ezért a Jupiternél halványabb lesz. Másodjára fél tizenegy körül tűnik fel az ISS nyugat-északnyugati irányból, 5 perc 40 másodpercig tart, míg áthúz az égbolton és kelet-ékszakkeleten eltűnik a szem elől. Fényessége legfeljebb -1,1 magnitúdójú lesz, azaz halványabb mint az előző tranzit idején. A Mars, a Hold és a Jupiter eközben az égbolt másik felén tanyázik majd. Éjfél után kilenc perccel lesz még egy rövidke megjelenése az ISS-nek: 1 perc 46 másodpernyi időre tűnik fel nyugat-északnyugati irányban, fényessége -0,3 magnitúdójú lesz, azaz szabad szemmel már nem annyira könnyű kiszúrni, főként a rövid ideig tartó láthatóság miatt.

Országszerte rengeteg nyilvános csillagászati bemutatót szerveznek a holdfogyatkozás és a Mars péntek esti megfigyelésére. Az alábbi táblázat segít előre tájékozódni, hogy közelünkben hol találunk akár hivatásos, csillagász egyesületi, akár amatőr távcsöves bemutatót:

Fotó: Landy-Gyebnár Mónika
Ön is megnézi a holdfogyatkozást, a Marsot? Ha készít fotót, amit szívesen megosztana –––>
Küldje el nekünk!

A cikkhez felhasznált és ajánlott források:

Nyitókép: legutóbb 2018. január 31-én volt teljes holdfogyatkozás (Ozkan Bilgin/Anadolu Agency/Getty Images Hungary)