A betegek helyett az adatok fognak közlekedni
További Tudomány cikkek
Míg egyes szektorok - mint a szolgáltató, a kereskedelmi, a pénzügyi vagy a média – magasan digitalizáltak, az egészségügyről elmondható, hogy fejlődése jelentősen elmarad más iparágakétól, és világszerte lassan zajlik az átalakítás. „Annak ellenére alakult ez így, hogy a világ összes adatforgalmának mintegy 30 százalékát az egészségügy generálja, egy beteg pedig átlagosan 18 Mbyte-nyi adatot generál évente képi és elektronikus egészségügyi leleteivel” – hangsúlyozta Bruce Magill, az SAP globális egészségügyi partnerkapcsolataiért felelős fejlesztési igazgatója egy nemrég Magyarországon tartott konferencián.
A globális pandémia miatt most igazán reflektorfénybe került, hogy az egészségügy a jelenlegi struktúrában és módszereivel nem fenntartható rendszer. Más iparágaktól eltérően a legtöbb egészségügyi rendszerben az egyes szolgáltatók között nincs értékalapú verseny, a betegeknek nincs lehetőségük az egyes intézmények között eredményességük szerint szelektálni.
Szócska Miklós volt egészségügyi államtitkár egy konferencián arra hozott példákat, hogy állami szinten az adatokat milyen döntés-előkészítési folyamatokban használták fel az elmúlt években. Mint elmondta, összevetették többek között az ellátási központok és az ott kezeltek irányítószámát, és ezen adathalmazból mutatták ki, hogy az ország mely területein akadozik az ellátás, hol látható nagyobb elvándorlás, és hol van szükség beavatkozásra. A koronavírus-járvány kitörésekor például a kormányzat minden hazai mobilszolgáltatótól bekérte a mobilcella-adatokat, hogy ebből kapjon képet a lakosság mozgásáról, és arról, hogy mennyire tartják be a frissen hozott távolságtartó intézkedéseket. Erre támaszkodva tudták a balatoni nyaralókba történő mozgásról is azonnal értesíteni az önkormányzati vezetőket, és felhatalmazni őket a megfelelő helyi szintű intézkedések meghozatalára.

A jövő egészségügye innovatív digitális platformokon fog újjáépülni
Magyarország is folyamatosan vizsgálja azokat a digitális megoldásokat, amelyek hasznosak lehetnek a járványhelyzet kezelésében. Ilyen az SAP Németországban startolt és további 10 európai országban bevezetett koronavíruskontakt-követő alkalmazása is. Egy nemzetközi kutatás szerint az orvosok 7,2 millió szót írnak le évente, és a munkaidejük 43 százalékát adminisztrációval töltik. Ennek csökkentésében segít a magyar tulajdonú fejlesztő cég beszédfelismerő és beszédleiratozó szoftvere, amelyet az egészségügy több frontján, főként a patológia és a radiológia területén napi szinten használnak itthon is. Európában már 15 nyelven elérhető a magyar csapat fejlesztése, emellett az USA-ban és Brazíliában is használják a szoftvert.

A Covid–19-járványkórházakban a védőfelszerelés nehezíti a diagnosztikai műszerek kezelését és késlelteti a mérési eredmények lejegyzését a fertőtlenítő protokoll miatt. A magyar fejlesztés izolációs körülményekre alkalmas távmonitorozó platformot tud biztosítani mérő- és adattovábbító eszközökkel, amelyek valós időben továbbítják az adatokat egy nem izolált orvosi szobába, ahol az orvosok nyugodt körülmények között elemezni tudják azokat.