Erik, Alexandra
8 °C
18 °C

Aki hat óránál kevesebbet alszik, hajlamosabb a demenciára

2021.04.21. 14:32

Egy monstre, 25 éven át tartott alvás-kutatás eredményei láttak napvilágot. Közel nyolcezer brit egészségi állapotát követték 1985-től kezdve. A résztvevők maguk jelentették az alvásuk hosszát. Eszerint 50-60 éves korban jóval nagyobb a demencia kockázata azoknál, akik rendszeresen hat órát vagy kevesebbet alszanak.

Évente mintegy 10 millió új demenciás esetet, köztük Alzheimer-kórt jegyeznek fel világszerte az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint.

A kevés, széttöredezett alvás pedig mindenkinél közös tünet.

A közhiedelemmel ellentétben a szellemi leépülés nem természetes velejárója az öregedésnek. A demencia, azaz a romló memória nem egy konkrét betegség, hanem egy gyűjtőfogalom. Olyan tüneteket foglal magába, melyek hátterében különböző betegségek állhatnak. A diagnózishoz a memóriaromláson kívül legalább egy tünetnek jelentkeznie kell a következőkből: 

  • az absztrakt gondolkodás károsodása (felismerési, értelmezési nehézségek)
  • az ítélőképesség károsodása
  • beszédzavar
  • személyiségváltozás.

A kutatók azt is közölték, hogy amíg az alvási idő hossza és az időskori demencia kapcsolatban állnak egymással, azt egyelőre nem tudni, hogy a kapcsolat igaz-e fiatalabb korban.

Régen kétszer aludtunk

Az alváskutatás az egyik legfrekventáltabb területe a mai tudományoknak. Nem is olyan rég, 2001-ben mutattak rá először, hogy a mesterséges fények jelenléte megzavarja az alvást. Az ipari forradalomig a kétfázisú alvás volt a jellemző. Az emberek besötétedéskor aludni tértek, négy óra múlva pedig, az éjszaka közepén felébredtek, egy-két órán át ébren voltak, majd újra álomba merültek, és megint aludtak reggelig. Ez volt az esti és a reggeli alvás.

Azt is tudjuk, hogy más élőlényekhez hasonlóan az emberi szervezet is a természeti változásokhoz igazítja a biológiai óráját. A mesterséges fény, különösen a elektromos kütyük és monitorok kék fénye, felboríthatja alvásritmusunkat, pontosabban az azt szabályozó cirkadián ritmusunkat. Ennek következménye nyugtalan, felszínes alvás, ami akár már fiatalkorban is depressziót okozhat.