Iván
21 °C
39 °C

Házi kedvenc volt, a britek már irtják

2021.06.10. 17:00
A nyestkutya lehet Nagy-Britannia következő invazív kártevője.

Cuki, szőrös, ölelgetni való, mosómedvére hajazó külső – és még ha nem is szándékosan –, de kártékony belső. Nos, valahogy így lehet jellemezni a rókák egzotikus rokonát, a Japánban, Kínában és Szibériában őshonos, de Magyarországon is otthonosan mozgó és szabadon vadászható nyestkutyát, amely hamarosan – névrokonával, a mosómedvével együtt – Nagy-Britannia egyik legpusztítóbb betolakodójává válhat. (A mosómedve angolul raccoon, a nyestkutya raccoon dog).

A nyestkutyák a 20. század közepén jelentek meg a Szovjetunió területén, azon belül is a balti államokban, például Lettországban. Az állatokat eredetileg a prémjükért tenyésztették, ám később elszabadultak, az utóbbi években pedig rohamtempóban szaporodtak. A nyestkutyák eljutottak Észak-Európába, és annak ellenére, hogy megpróbálták kiirtani őket, meghonosodtak Finnországban, Svédországban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban és Hollandiában is. 

De hogyan jutott el a nyestkutya a szigetországba? Nem, nem úszott át a La Manche csatornán, hanem az emberek hozták át a tengeren. Nagy-Britanniában 2019 óta ugyan illegális a nyestkutyákkal való kereskedés, de korábban egzotikus kisállatként tartották számon ezeket a csalafinta ragadozókat, így nem csoda, hogy a szabadon eresztett egyedek elszaporodtak. 

Az Emlős Társaság (The Mammal Society) arra kérte a briteket, hogy jelentsék be, ha találkoznak nyestkutyával. A ragadozó létére is mindenevő faj veszélyt jelenthet a ritka, őshonos állatokra, beleértve a kétéltűeket, a kisemlősöket és a fészkelő madarakat. Ám ez még nem minden: a nyestkutya emberre veszélyes kórokozókat is terjeszthet. 

Dr. Stephanie Wray, az Emlős Társaság elnöke elmondta:

Nagy-Britanniában kevés nyestkutyát észlelünk. Szerencsére eddig egyedülálló állatokat figyeltünk meg, de a vadállatok populációja rendkívül gyorsan növekedhet. A nyestkutya hihetetlenül alkalmazkodó állat, gyorsan képes szaporodni, és sokféle táplálékon elél. Figyelembe kell vennünk az őshonos fajokra gyakorolt hatásukat, és a lehető leghamarabb jelentenünk kell minden ilyen észlelést. Elég csak megemlíteni a közönséges kószapocok-populációt, amely már az invazív amerikai nyérc pusztítása előtt is megszenvedte az élőhelye elvesztését.

Annak ellenére, hogy számos idegen faj telepszik meg Nagy-Britanniában, csupán 10-15 százalékukat minősítik kártékony, invazív fajoknak. Ezek az állatok veszélyeztetik az őshonos vadakat, sokszor betegségeket terjesztenek. A brit kormány szerint az invazív fajok, például az ártéri japánkeserűfű és az ázsiai óriás lódarázs évente 1,8 milliárd font értékű kárt okoz a gazdaságnak.