Márta, Flóra
20 °C
33 °C

Budapesten 39 fokos trópus lesz az új normális

DBZOL20180731043
2021.07.10. 05:57
Nem csal az emlékezetünk, már ma is tényleg durvábbak a hőhullámok, mint korábban, és gyakoribbak és erősebbek lesznek a jövőben. Ahogyan az aszályok és a őrült viharok, jégesők is. A borús kilátásokról Lakatos Mónikával, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértőjével beszélgettünk.

Sokan emlékeznek arra, hogy a 30 fok már igazi kánikulának számított pár évtizede. Most fel sem kapjuk a fejünket ilyen hőmérsékleten. Igaz-ez? Nem az emlékezetünk csal meg minket?

Nem csal meg. Ez a június a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta. Rövid, átmeneti felfrissüléstől a hőhullám kitart azóta is. Száz év alatt a hőségriadók száma pedig megháromszorozódott. És ezek a szélsőségek a mindennapjaink részévé válhatnak. Amíg száz éve átlagosan 11 hőhullámos nap volt egy évben – amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 fokot –, addig a legutóbbi harminc év átlagában már 26 ilyen nap volt Budapesten.

Akkor ez már tény, hogy hozzá kell szoknunk a sorozatos hőhullámokhoz? Folyamatos lesz a hőségriadó?

Valahogy így. Három éve rekordhosszú ideig, harminc napig nem akart szűnni a kánikula. 

És forrók lesznek az éjszakák?

Igen. Egyre több a trópusi éjszaka, amikor éjjel sem csökken 20 Celsius-fok alá a hőmérséklet, Budapesten különösen ugrásszerű a növekedés.

De amit bemondanak a tévében, rádióban, nem is a valódi, hanem a városszéli, árnyékban mért hőmérséklet?

Valódi, csak nem feltétlenül tükrözi a hőérzetünket. A tűző napon ennél jóval melegebbet mérhetünk, ezenkívül a levegő nedvességtartalma is befolyásolja a komfortérzetünket. Ha magas a páratartalom, nehezebb a verejtékezés, fülledtnek érezzük a levegőt.

A városok betontömege még pluszhősziget. Budapest átlagosan mennyivel melegebb, mint egy kistelepülés?

Kevés a zöldfelület, a beton és az aszfalt begyűjti a forróságot. A gyenge átszellőzés miatt akár 5-10 fokkal is melegebbet mérhetünk egy nagyvárosban, mint külterületen. Mint egy kályha. Este, éjszaka ontják magukból a hőt az épületek és az útburkolatok.

Milyen extrém helyzetekre kell még felkészülnünk?

Tartós szárazságra többek között. A hőhullámok és az aszályok ugyanis együtt járnak.

Szép lassan átmegyünk mediterrán országba?

Ha így folytatódik, pár évtized múlva olyan meleg lehet itthon, amilyen most Olaszország középső részén jellemző. Akár egy hónappal is hosszabb lehet a nyár, a tél pedig egy hónappal rövidebb. Kevesebb a hideg, és több a meleg szélsőség, mint a 20. század elején. Teljesen mediterrán jelleget azért nem várhatunk, mivel nálunk több csapadék hullik.

Mit szól ahhoz, hogy Kanadában, ami egy északi ország, 47 Celsius-fokot mértek?

Valóban megdöbbentő. Noha abban a régióban is gyakrabban mernek a szokásosnál magasabb hőmérsékleteket, a mostani júniusi hőség minden képzeletet felülmúlt. Az ember okozta melegedés nélkül 2 fokkal alacsonyabban tetőzött volna a kánikula egy friss tanulmány szerint. A modellszimulációk szerint 150-szer nagyobb a valószínűsége az ilyen extrém hősegeknek az éghajlatváltozás miatt.

És a csehországi tornádóhoz? Kimondani is furcsa, hogy Kelet-Európában halálos tornádó tombolt.

Több tényező ritka együttállása okozta ezt a nagy pusztítást okozó ritka eseményt, és nem írhatjuk egyértelműen az éghajlatváltozás számlájára. Hogy miért történhetett mindez, még komoly elemzést igényel. Kutatások szerint ugyanis csak kevés szupercellából lesz tornádó.  

Mi van az áradásszerű felhőszakadásokkal, a szupercellákkal? Mire számítsunk?

Semmi jóra. A melegedés miatt több energia mozgatja az elemeket. Ezért gyakoribbak lettek a heves zivatarok, jégesők, extrém viharok. A hosszú hőhullámokat pedig legtöbbször hasonlóan intenzív események zárjak le.

Vegyünk erősebb naptejet, és hordjunk sötétebb szemüveget? Mert az UV-sugárzás erősödésével is riogatnak.

Nem árt, ami furcsának tűnhet, mert az utóbbi években már vastagodik a bőrrákot okozó UV-B sugárzás nagy részét kiszűrő légköri ózonréteg. A levegő azonban tisztább lett, kivéve a városokban, ezért több UV-sugárzás ér minket. A déli órákban pedig inkább ne napozzunk.

Ön szerint kiszárad-e a Balaton?

Hosszú, erősen aszályos időszakokban, mint például 2003 nyarán vagy 2012-ben volt jelentősen alacsonyabb a vízszint. Az aszályhajlam növekszik, de kisebb csapadékú éveket nedvesebbek követnek, amikor pótlódik az erős párolgás miatti vízveszteség. Egyelőre kiszáradás nem fenyeget.

(Borítókép: Fiatalok hűsölnek Budapesten a hőségben a Deák téri Akvárium díszmedencéjénél 2018. július 31-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)