Zsófia
17 °C
21 °C

Mi vár a gyerekeinkre a magyar klímában?

DEBRE20150617012
2021.08.10. 17:46

Magyarország gazdag ország lehetne, legalábbis minden természeti adottsága megvan hozzá. Éghajlata változatos, de többnyire kellemesen mérsékelt, mindenütt zöldellő tájak és televény. Szemben mondjuk a mediterrán országokkal, ahol már nyár elején kiégett tájakat látni, és állandó a vízhiány.

De mire számíthatnak gyerekeink mondjuk húsz év múlva? A most megjelent legújabb globális éghajlati jelentés nem sok jót ígér.

A klímaváltozás azon kevés tudományágak egyike, amelyről rendszeresen, öt-hét évente összegyűjtik az emberiség tudását. Bár a kutatók számára egyelőre beláthatatlanul összetettek a folyamatok, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) mégis hosszú távú előrejelzésekkel rukkolt elő.

Egyik alapvetése nem más, mint hogy ebben az évezredben egy Celsius-fokkal magasabb a globális földfelszíni átlaghőmérséklet, mint a cilinderes késő romantika (1850–1900) korában volt, és a tudomány mai állása szerint ez beláthatatlan folyamatokat indíthat el.

Másik tételmondata pedig, hogy mindezért a megállíthatatlanul gyarapodó, önfeledten fogyasztó, üvegházhatású gázokat eregető emberiség a felelős. Valóban, mérések és becslések szerint az ipari forradalom kezdete óta majdnem megkétszereztük a légkör szén-dioxid-mennyiségét, ami gyerekeink számára nem feltétlenül jó hír.

  • A globális felmelegedés miatt egyre ritkábbak lesznek például a hógolyócsaták, és havat sem kell annyit lapátolni, az IPCC szerint ugyanis az északi féltekén egyértelműen csökkent a tavaszi hótakaró 1950 óta.

Grönland jégtakarója olvad, ami innen, a Kárpát-medencéből figyelve csupán egy különös földrajzi érdekesség is lehetne, ha nem emelné meg a világtengerek szintjét. Ha minden így folytatódna, és valóban Zöldfölddé alakulna át a Föld legnagyobb szigete, méterekkel emelkedne a vízszint, és Velencéből csak néhány kupola és torony látszana. 

El kell költözni Magyarországról? 

Félelmetes jövőkép. Szerencsére az aggódó kutatók és az IPCC sem gondolja, hogy ebben az évszázadban bekövetkezne ilyesmi. Ráadásul az Antarktisz jege nemhogy fogyna, hanem több helyen kissé meg is hízott. A vízszint 15 centiméterrel lett magasabb az elmúlt 120 évben. Még ha a tendencia folytatódna, akkor is kellően lassú lenne, hogy alkalmazkodni lehessen hozzá. 

  • Ellenben tovább karcsúsodnak a gleccserek, ami szintén nem érinti közvetlenül a gyerekeinket, hacsak nem gleccsersíelés az extrém hobbijuk. 
  • Az egyre gyakoribb hőhullámok és más természeti szélsőségek viszont annál inkább.

Meg sem rezdülünk ma már, ha 30 fok feletti a kánikula, pedig nem volt ez mindig így. Egyre természetesebbek lesznek a jégesők, viharok, felhőszakadások, de a hosszabb száraz időszakok is. Az éghajlati zónák pedig némileg északabbra tolódnak, és bár a Kárpát-medence nem lesz mediterrán narancsvidék, a fogcsikorgató hidegek egyre ritkábbak lesznek. 

Ahogyan a hidegháború idején atombunker-építési láz tört ki világszerte, úgy most klímaszorongó tömegek latolgatják, hová költözhetnének, ha hirtelen beválnának a borús jóslatok. 

Szóba jöhet Skandinávia, de azért arrafelé még a legelborultabb elképzelések szerint sem lesz tartós langymeleg. Vannak azonban favoritok: ilyen a hűvös Kanada vagy a világ másik felén Új-Zéland. A szigetországot már évekkel ezelőtt kiszúrták. Magyarország is fölkerült a térképre, méghozzá a hollandokéra, akik a mélyföldjeikre betörő tenger elő menekülnének Magyarországra. A jómódú migránsáradatról még színdarab is készült 2008-ban. 

Ezek az előrejelzések sok bizonytalanságot hordoznak, mindenesetre számolni kell a legpesszimistább forgatókönyvekkel is. Azonban nagyon úgy tűnik, hogy nem kell elköltözniük húsz év múlva sem felnőtt gyerekeinknek az elviselhetetlenné romló klíma miatt. 

(Borítókép: A Fancsika II. víztározó kiszáradt medre Debrecen közelében 2015. június 17-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)