Az élelmiszerek és a globális felmelegedés kölcsönhatásai

GettyImages-1236479224
2022.05.14. 20:02
A különböző országok étkezési szokásai máshogy hatnak a klímaváltozásra.

Két 2021-ben közzétett tanulmány szerint az üvegházhatású gázok emberi tevékenység általi globális kibocsátásának egyharmadáért az élelmiszereink a felelősek. És nem csak a sokszor emlegetett marhák metánkibocsátásáról van szó – írja a ScienceNews.

Környezetpusztító élelmiszeripar

Az erdők kivágása a legeltetés és a termőföldek kinyerése érdekében, a talajvíz szivattyúzása és az egész élelmiszer-ellátási lánc növeli a károsanyag-kibocsátást. Új modellezési technikákból kiderült, hogy az egyes lépések, amik a gazdaságoktól a tányérunkig juttatják az ételt, 20-ról 33 százalékra növelik az emissziót. A kibocsátásokért főleg a termelés felelős, de az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez az élelmiszeriparhoz szorosan kapcsolódó feldolgozóipar, szállítás, kiskereskedelem és hulladékipar is nagyban hozzájárul.

Egyre több húst esznek

Létezik egy európai uniós adatbázis EDGAR (Emissions Database for Global Atmospheric Research) néven, ami minden ország kibocsátó tevékenységét lefedi az energiatermeléstől a hulladéklerakókig, 1970-től napjainkig. Az EDGAR minden gazdasági ágazatra vonatkozóan tartalmazza a kibocsátásokat, de EDGAR-FOOD néven már van egy kísérő adatbázisa is, ami csak az élelmiszerekkel kapcsolatos kibocsátásokat vizsgálja. 

Az élelmiszerek károsanyag-kibocsátását négy kategóriába sorolták: földterület (mezőgazdaság és földhasználati változások), energia (termékek előállításához, feldolgozásához, csomagolásához és szállításához kapcsolódó), ipari termékek (mezőgazdaságban használt vegyszerek és élelmiszerek csomagolására használt anyagok is) és hulladékok (fel nem használt élelmiszerekből) előállítása. Ezek elemzésével kiderült, hogy a nagy fejlett országok (pl. az USA) kibocsátása nem nőtt számottevően az elmúlt 30 évben, a fejlődő országok kibocsátása viszont az intenzív mezőgazdaság és a nagyobb húsfogyasztás miatt megnőtt. Az EDGAR-FOOD adatbázis szerint Kína élelmiszer-kibocsátása csaknem 50 százalékkal nőtt 1990 és 2018 között, főleg a húsevés divatjának köszönhetően.

Országonként

Az elmúlt évek legnagyobb kibocsátói Kína, Brazília, az Egyesült Államok, India, Indonézia és az Európai Unió. Kína és India esetében a nagy népesség járul hozzá a növekedéshez, Brazília és Indonézia azért került fel a listára, mert az esőerdőik nagy részét kiirtották a mezőgazdaság miatt. 

Az Egyesült Államok és az Európai Unió a húsfogyasztásban jár az élen, de az USA-ban óriási probléma még a hulladék is. Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség 2021-es jelentése szerint a termelt élelmiszerek egyharmadát nem fogyasztják el, ezek hulladéklerakókba kerülnek, hogy metánt, szén-dioxidot és egyéb gázokat termeljenek az élelmiszer lebomlása során. 

Az élelmiszer-előállítás céljával végzett erdőirtás magas kibocsátáshoz vezetett Ausztráliában, Brazíliában, Argentínában és számos dél-amerikai országban.

A világ élelmezési rendszere évente körülbelül 17 gigatonna üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős. A Kínából, Brazíliából, az Egyesült Államokból, Indiából, Indonéziából és az Európai Unióból származó kibocsátások együttesen ennek 52 százalékát teszik ki.

Étrenddel a globális felmelegedés ellen

Az állattenyésztés több dologban is bűnös: nagyobb területre van szüksége, mint a növénytermesztésnek, ráadásul a szarvasmarhák metántermelése több hőt köt meg tonnánként, mint a szén-dioxid. A szarvasmarhatelepek kibocsátása az ENSZ 2021-es jelentése szerint a globális metánkibocsátás egyharmadát teszik ki.

Ha változtatni akarunk ezen, csökkenteni kell az állati eredetű termékek bevitelét, és növelni a növényi élelmiszerek arányát a tányéron. Egy átlagos amerikai lakos étrendje több mint 2000 kilogramm üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi évente.

A heti egy nap húsmentesség ezt a számot körülbelül évi 1600 kilogramm szén-dioxid-egyenértékre csökkenti személyenként. A vegán életmód viszont ezt 87 százalékkal csökkentené! Új ajánlások szerint a növényi alapú étrendet kombinálhatjuk klímabarátabb forrásokból származó állatokkal, ilyenek például a rovarok, a kisebb halak (szardínia), valamint az osztriga és más puhatestűek.

Az olyan fejlett, tradicionálisan húsfogyasztó országok, mint az Egyesült Államok, nagy hatással lehetnének a világra, ha jó példát mutatva változtatnának étrendjükön, és így csökkentenék a káros gázok kibocsátását is. 

(Borítókép:  Angel Garcia / Bloomberg / Getty Images)

 

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.