A génszerkesztés lehet a jövő penicillinje?

2022.05.22. 06:08

Hatalmas felháborodást váltott ki a tudományos világban a hír, mikor egy kínai tudós 2018 őszén bejelentette a világon az első génmódosított ikerpár megszületését. Ho Csian-kuj, a Dél-Kínai Egyetem kutatója a CRISPR/CAS9 elnevezésű genetikai olló használatával megváltoztatta egy ikerpár genetikai tulajdonságait, hogy a születendő gyermekek ne kaphassák el a HIV-vírust fertőzött édesapjuktól.

A kutatók kockázatosnak és etikátlannak titulálták az eljárást, így a kínai tudósra elismerés helyett pénzbüntetés és három év börtön várt. Ho Csian-kuj nemrég szabadult, de a kérdés a mai napig ugyanolyan izgalmas.

Lehet, hogy a génmódosítás lesz korunk olyan nagy felfedezése, mint anno a penicillin volt? Vagy a génszerkesztés automatikusan vezet megkérdőjelezhető ideológiák megerősödéséhez? Szabad egyáltalán Istent játszanunk?

Lényegében a növények nemesítésének kezdete óta foglalkozik az emberiség génszerkesztéssel, sőt, ha azt nézzük, anno a Habsburg ház vagy az ókori egyiptomiak is hasonló dologgal próbálkoztak.

A Brain Bar és az Index közös podcastműsorának következő részében a génszerkesztés témaköre kerül górcső alá. A műsorvezetők, Nagy Ildi és Baranyi Marci elmerengenek a kérdések mögötti filozofikus vonalon, a tudomány képviseletében pedig Varga Máté, az ELTE Genetika Tanszék adjunktusa szolgáltatja a válaszokat.

Vargha Máté kifejti véleményét a kínai tudósról is, aki belenyúlt az ikrek genetikai tulajdonságaiba. Szerinte sosem az volt a kérdés, hogy a CRISPR-et lehet e emberi embriókon alkalmazni, mert eddig is tudták, hogy lehet, de ahhoz nagyon komoly oknak kell fennállnia, ebben az esetben ez nem volt meg.

Az Ott vagyunk már? Következő epizódja hétfőn, azaz május 23-án érkezik az Index felületére, addig is aki lemaradt, hallgassa meg a korábbi epizódokat, hiszen már hat korábbi részben merengtünk el a jövő különböző kérdésein.

Korábbi epizódok:



  • Hírek
  • Lakáshitel